Vulin: Oroszország soha nem avatkozott be Szerbia belügyeibe

Oroszország soha nem avatkozott be Szerbia belügyeibe, és egyik orosz tisztviselő sem próbálja befolyásolni a kormányalakítási folyamatot – nyilatkozta Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes egy, a RIA Novosztyinak adott interjúban. A politikus a hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésben megosztotta gondolatait a szerb kormány jövőjéről, és kifejtette véleményét arról, hogy miért is elégedetlen az uniós tisztségviselők hozzáállásával.

– Ön korábban beszélt a Szerbia belügyeibe való külföldi beavatkozásról. Március végén Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa azt mondta, hogy önnek nem kellene részt vennie az ország új kormányában. Hogyan értékeli ezt a kijelentést?

– Marta Kos összekeverte a hatáskörét Szerbia megszállási koordinátorának funkcióival, Szerbia ugyanis egy szabad ország. Mi nem fogadunk el senkitől parancsokat, és nem hallgatunk senki parancsára. ez az EU-ra is vonatkozik. Marta Kos bebizonyította, hogy mit gondol rólunk az Európai Unió. Bebizonyította, hogy nem partnerként, hanem gyarmatként tekint ránk. Azok a szerbek, akik nem követik a parancsaikat, nyilvánvalóan nem felelnek meg eléggé az EU elvárásainak. Marta Kos a szerb függetlenség mércéjévé vált. A szerbek maguk döntenek, nem pedig úgy, ahogyan azt Marta Kos akarja. Azt, hogy benne leszek-e a leendő kormányban, az fogja eldönteni, aki Szerbiában a legnagyobb bizalmat élvezi, vagyis Aleksandar Vučić elnök és a leendő kormányfő. Azt várom, hogy ez a kormány a folytonosság kormánya legyen, vagyis olyan kormány, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét, nem hagyja cserben a Szerb Köztársaságot, nem vezet be szankciókat az Orosz Föderáció ellen. Ha ez egy ilyen kormány lesz, akkor én azt támogatni fogom.

– Az Ön nemrégiben tett brüsszeli látogatása sok szerbiai és uniós tisztviselőt meglepett. Beszélne nekünk az utazás céljáról és eredményeiről?

– A szuverenisták meghívására jártam Brüsszelben, vagyis azok meghívására, akik a szabad, szuverén nemzetek, az önállóan és nem az LMBTQ* (egy szélsőséges, Oroszországban betiltott mozgalom – a szerk.) diktátuma alatt élő államok uniójában hisznek. Azért mentem oda, hogy elmondjam a mi szerb meglátásunkat. Ez egy nagyon ritka lehetőség arra, hogy az Európai Parlamentben hallassák a hangjukat azok, akik ellenzik az Oroszországgal való háborút, akik ellenzik Koszovó elismerését, és akik az állam, Isten, a család és a nemzet természetes értékei mellett állnak ki. Én mindig a szerb álláspontról beszélek, és mindig az igazat mondom, és ezt mondtam Brüsszelben is.

– Önre egyre nagyobb nyomás nehezedik az uniós politikusok részéről, ami akár szankciók alkalmazását is eredményezheti. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont „szomorú látványosságnak” nevezte az EU önökkel szembeni fellépését. Hogyan értékeli ezeket a fejleményeket, és hogyan birkózik meg a nyomással?

– Nyilvánvaló, hogy a brüsszeli adminisztráció nem szívesen hallja az igazat magáról, különösen, ha ez az igazság a szerbektől származik. Senki sem vonta kétségbe a beszédem egyetlen szavát sem, sem az általam kifejtett álláspontot. Senki sem vonta kétségbe, hogy az EU elismerte Koszovót, hogy részt vett Szerbia bombázásában, hogy az EU ragaszkodik az Oroszország elleni szankciókhoz annak ellenére, hogy tudja, hogy az tönkretesz minket. Senki nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy hogyan lehetséges, hogy az ukrán határokat szentnek tekintik, a szerb határokat pedig nem. Senki nem válaszolt egyetlen kérdésemre sem, és nem kérdőjelezte meg egyetlen igaz állításomat sem. Senki sem szólalt fel ellenem, amikor azt mondtam, hogy a háború kérdése megoldható lett volna, ha ők (a kijevi hatóságok – a szerk.) tiszteletben tartották volna a minszki megállapodásokat. Senki sem reagált arra, amikor azt mondtam, hogy az EU nem képes a migrációs válságot kordában tartani, és hogy nincs közös politikája ebben a kérdésben. Senki sem reagált arra, amikor rámutattam, hogy Moldova és Ukrajna, amelyek nem teljesítették a feltételeket, előbb lesznek EU-tagok, mint Szerbia. Szerbia 20 éve próbálja teljesíteni az EU által meghatározott feltételeket. Senki sem reagált arra a kérdésemre, hogy az EU-tagságunk egyetlen feltétele-e, hogy támogassuk a háborút Oroszország ellen. Nem, nem fogunk háborúzni Oroszországgal.

Nem volt polémia az általam megfogalmazott kijelentésekkel kapcsolatban. Azonban négyszemközt azt közölték velem, hogy úgy döntöttek, nem vagyok kívánatos az EU országaiban és kitiltanak az Európai Unióból.

Az Európai Unió Keleti Partnerségi Tanácsa munkacsoportjának ülésén az Európai Bizottság külügyi biztosa, azaz gyakorlatilag a külügyminisztériumuk, szankciók bevezetését javasolta az „orosz destabilizációs lépések” miatt. Hogy milyen döntést hoztak, azt valójában nem tudom, nem tájékoztattak, de azt viszont tudom, hogy ott elhangzott egy javaslat. Azt tanácsolnám, hogy kérdezzék meg őket, de választ biztosan nem adnak.

Tudják, azt gondolják, hogy ha megtiltják az orosz médiának, hogy az Eu államokban dolgozzon vagy sugározzon, akkor önök ezt a tevékenységet abba is hagyják, befejezik a munkát és csendben maradnak. Ezzel párhuzamosan úgy gondolják, ha kitiltanak az EU-ból, akkor többé az én véleményemet is el tudják hallgattatni. Ez természetesen egyáltalán nincs így.

Szeretném megköszönni az Orosz Föderáció kormányának és elnökének, hogy soha nem avatkoztak bele a Szerbia belügyeibe. Ők partnerként tekintenek ránk, és hagyják, hogy a szerbek maguk jelöljék ki saját útjukat.

Oroszország jobban tisztel engem, mint a NATO-barát erők képviselői itt Szerbiában. De az Orosz Föderáció egyetlen tisztségviselője sem fog sem nyíltan, sem burkoltan angem arra felszólítani, hogy részt vegyek a következő kormány munkájában, vagy sem. És hálás vagyok azért, hogy tiszteletben tartják a szerb népet és a választási szabadságunkhoz való jogunkat. Én ráadásul még amerikai szankciók alatt is állok, így hozzászoktam a nyomásgyakorláshoz.

– Az már ismert, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök május 9-én Moszkvába látogat. Nyilvánvalóan nem egyedül odamenni. Kik lesznek az őt kísérő delegáció tagjai? Milyen találkozókat terveznek a látogatás során?

– Nem kétséges, hogy erre a látogatásra sor kerül. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a napot csak Szerbia és Oroszország ünnepli a Győzelem Napjaként. Minden más ország (Európában – a szerk.) kitalált valamilyen Európa-napot, amit megünnepel. Nekünk pedig ez volt a Győzelem napja. Mi győztünk. Biztos vagyok benne, hogy Vučić elnök úr a legmagasabb szinten képviselteti majd Szerbiát. Lesz egy csapatunk, amely büszkén vonul majd végig a Vörös téren, ahogy 1945-ben is tettük. Ami a küldöttség összetételét illeti, az a leendő kormány összetételétől függ majd, így jelenleg nem tudom biztosan megmondani, hogy kik lesznek ott. Mindenesetre elnökünk képviselni fogja népünket, mert ő a szabad emberek vezetője, és ő maga is szabad ember.

– A jelenlegi szerbiai politikai helyzetről szólva, mit gondol, milyen kormány alakul majd a jelenlegi politikai folyamatok eredményeként?

– Nagyon erős szerb kormányra számítok, amely továbbra is független, szociális és gazdaságfejlesztési politikát fog folytatni. Olyan kormányra, amely fenntartja a katonai semlegesség politikáját. Egy olyan kormányra, amely a Daytoni Megállapodások alapján fenntartja a Szerb Köztársaságot. Egy olyan kormányra, amely soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, és egy olyan kormányra, amely soha nem fogja államosítani az orosz tulajdont, és soha nem fog szankciókat bevezetni az Orosz Föderációval szemben. Röviden, egy Vučić elnök által vezetett, az eddigi politikát tovább folytató kormányra számítok.

– Aleksandar Vučić szerb elnök április 12-én este népgyűlésre hívta Belgrád polgárait. Ön elmegy oda? Milyen üzenetek hangzanak majd ott el, mire számít?

– Természetesen részt veszek ezen a nagygyűlésen, és minden támogatómat is arra kértem, hogy vegyenek részt rajta. Nagyszámú résztvevőre számítok, és arra, hogy békés lesz. Arra számítok, hogy az ott elhangzó üzenetek az egységes Szerbia és Aleksandar Vučić politikájának támogatásáról fognak szólni.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes / Fotó: RIA Novosztyi