Újabb gazdasági sokk: egy tollvonással veszélybe sodorta a beruházásokat a Tisza-kormány
Több nagyberuházás folytatását is bizonytalanként hagyta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszok visszavonása. Miközben az önkormányzatok visszakapják döntési jogaikat, egyes fejlesztőkre teljes áttervezés várhat, más projektek pedig végleg eltűnhetnek. A Világgazdaság elemzése szerint a Tisza-kormány mostani döntése nem csupán néhány konkrét beruházás sorsáról szól, hanem a teljes fejlesztési és engedélyezési rendszer átalakításának kezdetét jelzi.
Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője a Világgazdaság megkeresésére rámutatott: átmenetileg mindenképpen növeli a beruházói bizonytalanságot, hogy a kabinet egyszerre több nagyberuházás kiemelt státuszát szüntette meg. A következmények projektenként eltérhetnek, de máris látszik, hogy komoly vihart kavart a lépés.
Eltörölt tervek és veszélybe sodort fejlesztések
Vitézy Dávid miniszter bejelentése alapján számos jelentős projekt veszti el a különleges jogállását, ami miatt az építtetőknek ismét alkalmazkodniuk kell a helyi építési szabályzatokhoz, megállapodva az önkormányzatokkal az infrastruktúra használatáról. A listán olyan meghatározó beruházások szerepelnek, mint:
-
A XIII. kerületi Láng Gépgyár területének fejlesztése
-
A Club Aliga és a tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont
-
A sukorói Fiatalokért Központ és a margitszigeti teniszstadion
-
A soroksári–gyáli ipari fejlesztés és a Pázmány Campus jelenlegi terve
-
A Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, valamint egy törökbálinti lakófejlesztés
A Pázmány Campus Józsefvárosban például a kiemelt státusz elvesztése és a helyi civilek által megnyert per után a jelenlegi formájában biztosan nem valósul meg.
Gumiszabályból gazdasági fék
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz eredetileg kivételnek indult a gyorsabb engedélyezés érdekében, ám az elmúlt időszakban kvázi-főszabállyá vált. Bár a helyi közösségek nagyobb bevonása és az önkormányzati jogok visszaállítása papíron a társadalmi békét szolgálhatja, a gyakorlatban súlyos többletköltségeket és időkiesést okoz.
Az építőipart különösen rossz időben éri ez a bizonytalanság. Az ágazat teljesítménye már a döntés előtt is gyengélkedett: júniusban a termelési volumen 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az új építőipari szerződések volumene pedig 42 százalékkal zuhant. Ha az átmeneti időszak elhúzódik, az nemcsak a vitatott projekteket írhatja át, hanem az egész magyar gazdaság kilábalását is visszavetheti.
Szerző: Vassy László
Kiemelt kép: illusztráció / Pixabay
#Beruházás #Építőipar #TiszaKormány #Világgazdaság #NIF #NemzetiInternetFigyelő
