„Új mondolat 2021”, avagy a koronavírusos magyar nyelv
A világjárvány magyarországi leküzdését irányító országos tisztifőorvosnak és törzsének – az egyébként kiválóan végzett napi feladatai mellett – még nyelvújításra is telik az idejéből, a ki tudja, hogy ki által alkotott „oltakozás” szóra, és a „felveszi az oltást” kifejezésre gondolva.
Azonban fel kell hívnom a szíves figyelmüket arra, hogy minden cipész maradjon a saját kaptafájánál, avagy ahogy anno Bessenyei György írta röpiratában, „minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. Anyanyelvünk tisztasága és szépsége egyébként is az utóbbi évtizedekben egyre sekélyesedettebb az eltorzított, főleg angolszász szavak és kifejezések hatására.
Nyelvünk virtuális szemétládája immár tele van, főleg a tolakodó reklámok és az egyre felületesebb „közösségi média” hatására. Néhány példát mondanék ezekre a „virtuális buzérnyákságokra”, amitől Kazinczy, a már említett Bessenyei vagy akár az elmúlt évtizedek kiváló nyelvészei, Lőrince Lajos vagy Grétsy László is meghökkenne. Ilyen, mint az influenszer, a lájk, vagy a helyes nyelvtanunkkal teljesen szembenálló „nem semmi és nem mondod” agyrémek. Sajnos hétköznapi szóhasználatunkba ma már több tucat ilyen „nyelvi vírushordozó” is található. Ez alól a hivatalos magyar kormányzati kommunikáció sem mentes, lásd a gyakorta ismételgetett „fake news”, helyesen magyarul az „álhírek” kifejezést. Az oltás szó eredendően nem a védelem főnév szinonimájának, az oltalomnak kicsinyítő képzője. Helyesen a népies beojt (mint a mész, gyümölcsfa stb.) tárgyas ige, beolt, vagy megkapja az oltást az erre szoruló beoltandó, beoltott. Ennél még helytelenebb a „felveszi az oltást” kifejezés. A felvesz ige (lent levő tárgyat!), gondoljunk csak bele, hogy a rendelő padlójáról vennék fel a kibontott vakcinás üvegcséket vagy injekciós fecskendőket…
A helyesen megválasztott szavak felelősei azonban nem csak a szülő és az iskola, hanem a jól megválasztott klasszikus magyar irodalom gyakori olvasása és még inkább az írott és elektronikus média. Mindennapi nyelvünk elsekélyesedésével párhuzamosan egyre védtelenebbek leszünk a nyugat európai- globalizációs fősodor erőszakosan ránk kényszerítésének hatásaival. Bár november 13-án van a magyar nyelv napja, azért a hétköznapokban is beszéljünk szépen, választékosan és helyesen magyarul!
Cságoly Péterfia BélaSzózat.orgNIF
Mementó 2006 emlékmű
