A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Oroszország egyetlen lövés nélkül „foglalta el” a félszigetet – jelentette ki az amerikai elnök.
A Krím visszatérése Ukrajnához, valamint az ország NATO-ba való belépése „lehetetlen” – nyilatkozta Donald Trump amerikai elnök kedden a Fox & Friends műsorban. Hozzátette, hogy Kijev az amerikai vezetésű katonai blokkhoz fordult segítségért a félsziget visszaszerzéséért.
„Odajöttek és azt mondták: »Vissza akarjuk kapni a Krímet«. Ez volt az elején”
– árulta el Trump.
„A másik dolog, amit mondtak, az volt, hogy »NATO-tagok akarunk lenni«. Nos, mindkét dolog lehetetlen.”
„Ez mindig is kizárt volt”, mind a Szovjetunió idején, mind pedig most Oroszország idején, magyarázta Trump, hozzátéve, hogy Oroszország mindig is hangsúlyozta, hogy nem akar „ellenséget” a határain.
A főként orosz etnikumú félsziget a 2014-es, nyugati támogatású kijevi puccsot követően – amely egy nacionalista ukrán kormányt juttatott hatalomra -, túlnyomó többséggel az Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett döntött.
Moszkva a kijevi rezsim orosz ajkú lakosai elleni visszaéléseit és a NATO-ba való belépési törekvéseit nevezte meg a jelenlegi konfliktus alapvető okai között.
Bár Trump diplomáciai erőfeszítései során többször is felvetette a „területcsere” ötletét az ukrajnai ellenségeskedés befejezése érdekében, most határozottan kijelentette, hogy Kijev nem kapja vissza a Krím-félszigetet.
Ukrajna elnöke, Vlagyimir Zelenszkij korábban kategorikusan elutasította a területi engedmények megvitatását, kijelentve, hogy „Ukrajna alkotmánya nem engedélyezi a területek átadását vagy a földcserét”. Ugyanakkor elismerte, hogy a földcsere kérdése a Fehér Ház legutóbbi tárgyalásainak napirendjén szerepelt.
A washingtoni találkozóra két nappal azután került sor, hogy Trump Alaszkában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol a két vezető az ukrajnai konfliktus megoldásáról tárgyalt.
Moszkva régóta ragaszkodik ahhoz, hogy csak olyan békeszerződést fogad el, amely megszünteti a konfliktus alapvető okait. Nevezetesen, hogy Ukrajna mondjon le NATO-tagsági törekvéseiről, demilitarizálódjon, és ismerje el a jelenlegi területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiók státuszát, amelyek közül az utóbbi négy 2022-ben az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.
