KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Trianon nem szakíthatja szét a nemzetet!

A fejekben és a szívekben kell minden magyarnak összetartozást éreznie, ez az első lépés a trianoni békediktátum megváltoztatása felé – mondja Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója. A felújított Zichy kastélyban berendezett lenyűgöző kiállításon, páratlan tárgyanyag fogadja a látogatókat.

N1Tv

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

13 thoughts on “Trianon nem szakíthatja szét a nemzetet!

  1. lászló blogja
    MÁR NEM FÉLEK

    6 éve | 21 hozzászólás

    SEMMISEM AZ AMINEK LÁTSZIK, ÍRJÁK,MONDJÁK ÉS SULYKOLJÁK.

    A TUDATLANSÁG= FÉLELEMMEL

    MOST ÉRTEM EL AZT A SZINTET AMIKOR NYÍLTÁ VÁLHATOK

    MA 2009. DECEMBER 21-ÉN 04:56 -ÓRAKOR AMIKOR ÍROM-E SOROKAT

    EGY ŐSRÉGI MAGYAR SZOKÁS ELEVENEDIK MEG, A FÉNY NAPJA A FELVILÁGOSULÁS…

    EZÉRT TETTEM KI FÉNYKÉPEMET IS, MERT TUDOM, HOGY AKI KIVÁNCSI RÁM ISMER, AKKOR MEG MINEK JÁTSZUK A TITKOLOZÓDIST …

    szeretettel: id. Kiss László 8887. Bázakerettye Petőfi u. 7.

    …egyik versemmel köszöntelek bennetek:

    Szerző Üzenet
    spartakusz
    cs okt 29 2009, 04:03 Jelentés Szerkesztés Idézés
    Regisztrált tag #6
    Regisztrált: cs júl 23 2009, 06:30
    Üzenetek: 136
    Sziasztok!

    Folytatom életem-élesben írásom, ahogy látom megújult a felírta a monitoromon:
    Kárpát-medencei kerekasztal címen – jó és találó, eredeti elgondolásom helyet – így kezdem:

    Tudom, hogy MAGYARORSZÁG FELTÁMAD.

    Magyarország feltámad és élni virágozni fog,
    Régi dicsőségében ragyogja be a teret a mindenséget,
    Hiába mondják és írják, nem akarják látni nagy magyarországot,
    Hát így nem is kisbetűvel naggyal lesz írva az égre.

    Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG,
    TE CSODÁS GYÖNYÖRŰ ORSZÁG,
    MÁR NEM FOGUNK KÖNNYEZNI,HA RÁD GONDOLUNK.
    Te feltámadott ország.

    Most már szúrós a tekintetünk, mert felébredtünk.
    Nem tudta kinevelni belőlünk az alja nép,
    HAZASZERETETÜNK.
    Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG.

    Te csodás gyönyörű kagyló KÁRPÁTOM,
    Kagyló ki benne az élet indult el útjára,
    Visszatérek hozzád, mert szeretlek,
    Tiszta szívből, teljes odaadással.

    Életem is feláldozom érted,
    Te gyönyörű tündéri csodás ország,
    Tömörülünk, és szent koronánkat,
    Méltóan most a fejedre helyezzük.

    Bázakerettye 2009. október 29.-én, 03.00-órakor…

    szeretettel: spartakusz…

    spartakusz

    Ma küldöm nektek újból és újból 2016, október 20-án . id. Kiss László

  2. Igaza van Szabó Pál Csaba!
    A maiak közül, akik az erdélyi magyarokat „lerománozzák”, mind idegenszivűek, mint azok is, akik a környező országokba kényszerített magyarokra tesznek megjegyzéseket.
    Bízni valóban a most felnövő generációban lehet, megfelelő neveléssel, így az ördögi, megvalósult terv véget érhetne.

  3. hála Istennek ma már szabad nyíltan is beszélni a mai Mo-on „Trianon”-ról ! Hogy lehetséges egy ilyen múzeumot összehozni, fenntartani, amelynek ez a tárgya …

    viszont ez nem elég. Ennél sokkal több kellene. Az kellene, hogy … minden családnál, minden házban, lakásban lenne egy kis térképe ennek (a történelmi Mo-nak). Valahogy úgy, mint van a legtöbb katolikus család lakásában egy kereszt …
    (ennél még jobb lenne az, ha ez minden iskolában is meglenne, de
    azt hiszem ezt még a mai politikai felfogás odahaza (ezek még a saját árnyékuktól is rettegnek) nem tudná megengedni) …

    na a ‘tárgyi’ ‘vallomás’ mellé kellene szóbeli is. Hogy egyszer-egyszer,
    alkalom adtán mindegyikünk vallomást tenne ebben. Abban, hogy számára mi a mai, mi a régi Mo ? Ezt én pl-ul úgy szoktam megtenni
    (a legtöbbször írásban), hogy néha-néha megemlítem azt, hogy a
    mai és nem a régi Mo-ról beszélek, írok. Na ilyenkor hozzáteszem a „csonka” kifejezést. A mai Mo számomra csak az eredeti, a teljes, a történelmi megcsonkult része. Azzal, hogy én (egyszer-egyszer)
    megemlítem azt, hogy a mai Mo csak egy csonka Mo, azzal ’tisztázom’ a véleményemet ebben az embertársaim felé. Szerintem ezt kellene
    mindannyiunknak tennie …

    na itt, ebben nagyon kellene vigyázzunk azon kifejezésekben, amelyeket használunk. A gyakran használt „nagy” kifejezés a történelmi Mo-ra az helytelen, félrevezeto, káros … és még kimondottan egy hazugság is. Ugyanis nem a történelmi Mo volt a „nagy”, hanem idonként volt olyan, amikor ennél nagyobb volt. A nagy kifejezést mindíg csak a különleges, a maximálisra használjuk … de foként mindenki arra érti !!!
    azért káros ez (a mellett, hogy hamis !), mert ezen kifejezést mindíg, mindenütt ma pejoratív értelemben veszik (nagy-Szerbia, nagy-Románia, nagy-Albánia, nagy-Morva birrodalom …) …
    csak és kizárólagosan a helyes, a helyt-álló kifejezéseket szabad használjuk ebben (történelmi, teljes …) …

    ha mi teszünk valamit (tettben, szóban), akkor az önmagunkra és környezetünkre kihat …
    diszkréten, de következetesen, állandóan vallomást tenni az igazról, arról, hogy ez számunkra Mo ma is. A hivatalos, a mások által reánk kényszerített az csak egy megcsonkult része ennek …

    szeretettel; Lajos

    1. Kedves Lajos majd bővebben reflektálok írásodra, most csak azt üzenem, – eljön az az idő amikor azt mondjuk írjuk terjesztjük mi magunkról is . hogy hunok vagyunk és Hungáriában élünk, mert úgy tűnik sok magyar van és az akar lenni és annak mutatja magát! Az országát MAGYARORSZÁGNAK ÍRJA MONDJA NEVEZI – MÍG AZ IDEGEN MA HUNGÁRIA – NAK ÍRJA MONDJA NEVEZI STB.

      spari….
      ui: talán ezt kell helyrehoznunk – ha hunok vagyunk akkor hunnak nevezzük írjuk magunkat!

      1. te másról beszélsz itt kedves László (Kiss). Mégha ez is fontos (nagyon-nagyon fontos !), itt nem errol van szó. Igaz, ha mi a latint használnánk, akkor még elfogadható is lehetne a „magna” szó (a „nagy” helyett, ugyanis annak inkább akkor az „eredeti”, az „ôsi” értelmében akkor. De ne komplikáljuk !

        amit én tanácsoltam, tanácsolok az nem egy ‘aktív’ tett, hanem csak passzív, amelynek azért komoly kihatása lenne mindazokra, akik ezt
        megteszik. Azt lehet mondani, egy semmiség (egy Magyaro. térképét a lakása falán hagyunk ennek egy kis helyet). Ez épp olyan (ismétlem magam), mint amikor azért hogy megemlékezzük azon isteni ajándékukról, hogy Isten maga (a megtestesült Igéje) kegyetlenül meggyilkoltatott egy keresztfán, ezért ennek emlékére egy kis helyet adjunk az otthonunkban ennek ‘képére’. Ez nem sok, de közben elegendo is arra, hogy magunkat magyaroknak igazoljuk és az igaz
        mellett kiállunk (ugyanis az, az álltalános tendencia, hogy ezt el kell
        felejtsük. Hogy Mo soha sem volt más, mint a mai …) …

        na azért vissza a Te gondolatodra ;
        régen (nem is olyan nagyon régen) a történelmünkben az avarokat, a hunokat és a késobb bejott Arpád népét együttesen magyaroknak
        neveztük (ugyanúgy mint az idegenek, a nyugati germán-latin népek).
        Na úgy 3-400 éve valami változtatást tettünk (a jó Isten tudja csak miért ? Lehet azért, mert rájöttünk arra, hogy ezen felfogás valami ön-meghasonuláshoz hasonlít, védhetetlen. Ugyanis ha a magyarok Arpád népe volt, akkor nem lehettek az ezeket befogadók. MI vagy bejöttünk, vagy befogadtunk másokat). Na de végül is mindegy. Az a fontos, hogy eldöntöttük (hülyeség volt, de ez történt), hogy A MAGYAROK, azok a IX. sz. végén bejöttek, a ‘honfoglalók’, az állam-alapítók voltak (az ilyenek mindíg egy választás, egy szabadelvu választás részünkrol. Igy tesznek mindenütt, mindenki a világon). Mi azonosítottuk az elodeinket, az oseinket … az akkor bejöttekben. Mi vagyunk talán Európában az egyedüli nép, amely önmagát egy jövevénynek azonosítja …

        na most érkezek oda, hogy az utóbbi idok egyre jobban ‘tárgyilagos’ (mert tárgyi alapú is ; régészet, muvészettörténészet, orvostudomány-genetika …) tudomány megingatja a mi választásunk alapjait. Természetesen, mint mondtam, itt egy egyszeru, szabadelvu választást teszünk (nem a Marcsát, a Julcsát), amely nem lényeges, hogy megalapozott legyen. Az, hogy mi a jövevényeket válasszuk ki a magyaroknak és nem az ezeket befogadókat, az a mi szabad jogunk !
        Viszont eddíg nem tudtuk azt, hogy … ;
        – a bejöttek számaránya ilyen pici volt (maximum 15 %-a csak az összlakosságnak)
        – a genetikai tényezok bennünket (a mai magyarságot) inkább a befogadókhoz közelebbinek mondanak ki (ami az elozovel teljesen egyezo is)
        – a nyelvünk, amely bennünket magyarnak igazol, magyarnak azonosít nem jöhet csak (itt a „csak”, az nem kizárólagost jelent !) a befogadóktól (itt is a fennebbi tényezo miatt). A mi esetünk éppolyan, mint a lombárdok, a bolgárok és a frankok esete. Mindezeknek fel kellett adniuk a nyelvüket a többségi befogadók nyelvét átvéve …
        – vagy (és ez is a nyelvhez tartozik) van a nyelvünk írásbelisége is. Ez tudott (ez is tárgyi bizonyságú), hogy nyelvünknek minimum a VII. sz.-tól írása van (ez azért biztos, mert ez használt is !). Na ezt megtaláljuk a befogadóknál és nem a bejövoknél. Egyetlen honfoglaló sírban talált (ahogy tudom) kis szövegecske NEM olvasható, értheto magyarul), miközben a Naggyszentmiklós-i és a szarvasi kis tutartó szövegek nagyrészt igen …

        tehát teljesen igazad van, amikor Te összemosod a „hun”-t a magyarral. Amikor pl-ul Magyarországról van szó, akkor ezt egy mondjuk Hunniával. Tehát az Arpádék nem honfoglaltak, hanem
        felszabadítottak. Ok nem állampalapítók voltak, csak az egy volt
        államot állítottak vissza (mint mondjuk Jeno herceg a XVII. sz. végén.
        Teljesen igazad van, mert Te így elismered a multat is …

        szeretettel

  4. Kedves Lajos!
    „Nagy”-Britannia kimaradt, pedig már csak az Egyesült Királyság nevet használja. Nem sokáig.

    1. kedves Anna !

      az nem maradt ki, az benne volt a „…”-ban, de azért örülök, hogy felhozta ezt Kegyed. Ugyanis ebben jól látható az, hogy a világban mit és hogyan értik a „nagy” kifejkezést, jelzot. Egy nép egy államot szervez, majd ebbe egyre több többé-kevésbé szomszédját belekényszeríti … az országa egyre nagyobb lesz … és ennek a csúcspontja az a „nagy” …
      a mi ország-vesztésünk jogi megalapozásának érve ugyanez volt. Mi elvettük másoktól, a szomszédainktol az ovéket … és ezt vissza kellett szolgáltassuk (ennek még ma sincs vége !!) Egy nemzetközi-jog tanár nekem egyszer azt állította, hogy az I. VH utáni szerzodések (ebben a mienk, a trianoni is) indították meg a gyarmatok felszabadítása folyamatát ….

      na ezért borzasztó káros az, amikor mi magunk is a ‘normális’ Mo-ra
      a „nagy”-ot használjuk. Mert mi magunk hazudjuk azt, hogy ez nem az
      eredeti, az ‘igazi’ …
      szeretettel

  5. Sajnos nem igazán tudok hazudni, ezért, azt kell írnom, hogy nem hiszek Magyarország felszabadításában, felszabadulásában.
    Hazánk addig nem lehet szabad, míg a világ, a föld rabszolgasorban éldegél!
    Mindent kertet ellepnek a rovarok, a kártevők, befolyásolják az éghajlati viszonyok, a különleges erők.
    Ha a kertünk gyomtalan, de az összes szomszédé gondozatlan, akkor hiábavaló a munkánk, a vérünk.
    Persze ez lehet parasztosan rossz hasonlat, de gondoljunk bele, mekkora a, nem a mi világunk hatalma?
    Nincs, (vagy nem tudok róla, miért is tudnék, a hírek mások kezében vannak) igazán ellenállásunk. Az, hogy forrong, (de ezek is bizonytalan hírek) a világ, az kevés.
    Kertünket ápolni, óvni kell. A már megerősödött növényi magvakat, virágporokat, a szeleknek, a hurrikánoknak kell elvetniük.

    A Mi időnk biztosan eljön, nincs jelentősége a rogánoknak, …obamáknak. .nem kell sorolni.

    Mindenkit óva, szeretettel:
    Atilla

    1. kedves Atilla !
      nekem is úgy tunik, hogy egy természet-fölötti segítség nélkül … ez lehetetlen lenne. De itt inkább az egy passzív ellenállásról lenne szó. Arról, hogy … emlékezzünk és emlékeztessünk …
      abban is igazad van, hogy ami még megmaradt, azt kellene gondoznunk, karban-tartanunk úgy, hogy a még mindíg idegen uralom alatt élo testvéreink büszkék lehessenek magyarságukra, a magyar azonosságukra …

      egy valószínuen sérto (magunkat) példával. Amikor Burgenland-on át-autózva, ennek szép, rendes karbantartását látva … azt kell mondjam, még az ottélo magyarok sem veszítettek annyit, olyan sokat azzal, hogy osztrák fennhatóság alá kerültek (persze ez csak ezen az oldalon van így, tudom) …

      nekünk van igazunk, a tisztesség a mi oldalunkon …, na ezt kellene nekünk kiaknáznunk. Na viszont ehhez magunknak kell ezekhez hozzáillesztenünk magunk. Visszatérnünk az értékeinkhez, de foként az igaz mellett el kell magunkat kötelezzük …
      szeretettel

      1. Kedves Lajos!

        Nem volt sértő ez a hozzászólásod.

        Amit írsz Burgenradról, az éppen a Magyarságot igazolja. Nem a Magyarság az, amit itt látsz, tapasztalsz.
        Ez a hal feje. A fejet le kell cserélni, egy varázsütésre minden megváltozna.
        Ha van értelme, a munkának.

        A magyarok szorgalmas, gondolkodó emberek.

        Nap, mint, nap látom, és mindig elkeserítőbb a Magyarországi kép.

        Az emberek nem tesznek pluszt a munkájuk mellé, mert miért tennének? Csak az elvárhatót!

        Nem akarnak azért több „innovációt” adni, hogy azáltal a tolvaj banda gyarapodjon.
        Tudom, hogy így van, én is ezt teszem, persze nem mindig..szeretem a munkámat.

        Ha ezek, az idegen gondolkodású élőlények (sajnos élnek), nem a mi világunk esélyeit rontanák,( talán több évezrede), akkor az emberiségnek nem hinném, hogy túlélési gondjaik lennének.

        A magyarságot, nem csak azért, mert azonosak a véreink, nagyon – nagyra tartom.

        Tudom, amit kaptunk a génjeinkben, az kiirthatatlan.
        Mi, rosszabbak vagyunk, mint,
        bármely pusztító vírus.
        Az eszménk, a szellemünk, az emberiességünk kiirthatatlan.

        Büszkék legyünk Magyarságunkra!

        Tisztelettel valamennyiünkért!

  6. Igen, megható és örvendetes, hogy végre van egy múzeum, amely bemutatja ezt a borzalmat, amit ellenünk elkövettek.
    Meglehet, hogy a szolgáltatók által fogható TV kanálisok is beszámoltak róla, de én nem láttam egy ilyen műsort sem, persze talán figyelmetlenségem miatt.
    Én is úgy látom, hogy a Trianon előtt állapotok már soha nem állíthatók helyre, az idő elhaladt felette, felettünk, s a világ valóban a pusztulás szélén tántorog. lásd a BIG BAD VLAD és a CETA üggyel kapcsolatos itteni írásokat, vagy, a többi eszement portál, és újság cikkeit, a mostani EU tanácskozás oroszellenes nyilatkozatát, a jórészt hazug orosz ellenes vádakat Szíriával kapcsolatban, melyek súlyos nemzetközi feszültségeket okozhatnak, s ennek is a kis kelet-európai országok isszák majd meg a levét.
    Aztán hazai legégetőbb kérdések sora, A mezőgazdaság biológiailag érintetlen megmaradása, amit erősen kétlek a külügyminisztert hallgatva a 180 percben, mikor is a kormány megkapta a felhatalmazást, hogy aláírja a CETA-t, s ha felfigyeltek, volt egy elszólása, „SAJNOS” mondotta volt ez a jó ember.
    Aztán itt van az országot erősen beszűkítő bedolgozói teleppé nyomorítás kérdése. Hol van a valaha világhírű IKARUSZ, az egyelőre jó minőségű mezőgazdasági terményeinket feldolgozó ipar?
    És vannak még problémás kérdések, melyekre rátelepszik, és amiket meghatározhat a rendkívül veszélyes világpolitikai helyzet, amihez nem kell politikusnak sem lennünk, hogy lássuk.
    Idióták ujjai lebegnek a piros gombok felett.

    1. HUNGÁRIA AZ ARCHIREGNUM
      Fájl formátuma: PDF/Adobe Acrobat
      http://www.szentkoronaorszaga.hu/hun/request.php?367
      Soha nem szabad lemondani őseink hagyatékáról az a mi jussunk – örökségünk!
      Ami kételyt írsz kedves kiábrándult , az sugallja, de tudnod kell, hogy a földrajzi egység az a kárpát – medencére is vonatkozik – mert nem csak a szigetek, félszigetek, stb. alkotnak egységet és népet nemzetet ! Érted? Ez nem olyan, mint az a térkép, amit vonalzóval írták – rajzolták meg a határokat! Ezt a természet alakította ki és őseink ide bele születtek! Az eltelt évek -ezredek során bejöttek más és más népek és bizony jöttek is vissza sajátjaink akik visszatértek, mert elmentek um, világot látni…. ez olyan mint ha a mai időben az a sok sok millió magyar haza jönne a világ különböző tájairól – és mi szeretettel fogadnánk! De erre óva intek, hogy tömegesen tegyék, mind addig amíg nem lesz valódi magyar – hun kormánya a belső megmaradt hazának!
      Lehet, hogy HUNGÁRIA néven fog újjá éledni – soha nem kényszerítettünk egy népet nemzetet sem, hogy közénk tartozónak vallják magukat régen sem és most sem: Miért , mert nem kellett és ha a fentiek megvalósulnak akkor szintén nem kel mert maguktól fognak jönni és kárpát – medence Hunniához tartozónak akarják kívánni magukat. Mert vonzó lesz HUNNIA politikája és emberi megbecsülése a többi országhoz viszonyítva mint régen olyan lesz HUNGÁRIA! – Sokkal nagyobb vonz erő lesz itt a medencében mit most a nyugat aki a jobb megélhetés reményével csábítja el magyarjainkat és persze azokat is akit elüldöztek – meg stb. ok miatt távoztak szeretettel várjuk vissza az anya országba!
      Ehhez mi kell? Sok akarat és tevés az egyéni fejekben gyökeres változás, mert ma még keveredés van!
      Ma így gondolom!
      szeretettel: id. Kiss László

    2. kedves „Kiábr…” !
      néha egy komolyabb parlamenti személyiség elég ahhoz, hogy egy-két kérdést feltéve, egy vitát kelltsen, amely maga a többiek szemét is kinyithatná. Egy mondjuk Torgyán-féle elegendo lehetne erre …

      Vallónia az egy kis ország kis része (olyan 4 millió lakosságú és kb 4 megye nagyságú). Az EU tagrésze csak (nem tagállama !). Na ezek még ma sem merik aláírni ezt, mert nem tudnak arra megválaszolni,
      hogy ha az egy tagország konfliktusba kerül egy multinacionális céggel
      (Dávid Góliáttal), akkor hova, kihez kell fordulhatnak … milyen bírósághoz ?
      na erre a szerzodés szövegében nincs szó ….

      kiváncsi lennék arra, hogy a magyar képviselok mit tudnak ebben ? Remélem ezt majd közlik a vallon társaikkal is, hogy azok alá tudják
      írni a szerzodést, amely hiányában egy félmilliárd ember várakozó
      helyzetben van …

      ezen hozzászólásomnak semmi köze a témához …
      szeretettel

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük