Továrisi, konyec!
Ha rajtam múlna, nemzeti ünneppé tenném június 19-ét. Ha másért nem, a jövő generációi miatt.
Krisztusi korban a szabadság. Harminchárom éve, hogy az utolsó megszálló katona elhagyta Magyarországot. Viktor Silov szovjet altábornagy fekete Volgája 1991. június 19-én, három óra egy perckor elindult a záhonyi Tisza-hídon kelet felé. Történelmi pillanat.
A Pesti Hírlap tudósítójaként magam is ott voltam a folyóparton azon a forró délutánon. (Sosem fogom megérteni, miért voltunk olyan kevesen. Százan-százötvenen lehettünk, beleértve valamennyi hivatalosságot, sajtót, helybelieket. És a többiek, az ország, a nemzet…? Talán hinni sem merték, hogy ez megtörténhet? Vagy a kommunizmus ennyire kilúgozta a fejeket?)
Kimentek az oroszok. Továrisi, konyec!
Még 1944 őszén jöttek lánctalpon – ők voltak a győzők, mi a legyőzöttek. Három éven át a Szövetséges Ellenőrző Bizottság színeiben őriztek bennünket, majd az újabb békediktátum után – bár lejárt a tisztük – az erősebb jogán itt maradtak. 1956 ősze igazolta: jó okuk volt rá. Ne feledjük, a forradalom 16 pontos követelése így kezdődött: „Vonják ki a szovjet csapatokat!” – de erre még újabb harmincöt évet kellett várni. (Bár Hruscsov SZKP-vezér néhány évvel később felajánlotta, kivonja a csapatait Magyarországról, Kádár kérlelte: maradjanak csak, Nyikita Szergejevics! És maradtak. Sőt tartósan letelepedtek. Úgy kellett neveznünk őket: a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg.)
Ha rajtam múlna, nemzeti ünneppé tenném június 19-ét. Ha másért nem, a jövő generációi miatt. Váljon vérükké, jusson el a szívükig, mit jelent a magyar embernek ez a nap. Máraival szólva „ők, akik örökségbe kapták – : ilyen nagy dolog a Szabadság”.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
A kommunizmus felszabadította az embereket a szabadsággal járó felelősség, kötelességtudat, a hit, hazaszeretet, és még egy sor régi érték alól. Az igénytelenségre, a tespedésre, a mindig másokat hibáztatásra könnyű rászoktatni az embereket, és nehéz leszoktatni. Ez napjainkig velünk maradt, ez ahogy Antall mondta már nem Horthy népe, hanem Kádáré. Orbán is felismerte ezt, és sokszor alkalmazkodik hozzá. Egy öreg komcsitól kérdeztem, miért utálja Orbánt? Azt mondta, mert kizavarta az oroszokat. Próbáltam megmagyarázni, hogy nem ő tette, neki akkor semmi hatalma nem volt, de az tény, hogy a disznók se szeretik azt, aki meg akarja szüntetni a dagonyázást.