Tóth Barbara: Tegyük újra naggyá Európát! – „Make Europe Great Again”

Orbán Viktor magyar vezető békét szorgalmaz Ukrajnában, európai hazafias pártok összefogását szorgalmazza

Magyarország miniszterelnöke ezen a héten komoly lépéseket tett, és megfogadta, hogy „újra naggyá teszi Európát”. Magyarország július 1-jén vette át az Európai Tanács soros elnöki tisztét. A közép-európai nemzet vezetőjeként Orbán első útja Kijevbe vezetett, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek azonnali tűzszünetet javasolt.

Háború Oroszországgal

„A béke kérdése nemcsak Ukrajnának fontos, hanem egész Európának is” – mondta Orbán Zelenszkijnek. „Ez a háború, amelytől most szenvedsz, komolyan veszélyezteti Európa biztonságát.” „Ma a háború a legfontosabb kérdés Európában” – mondta. Orbán, akit az EU globalistái Trump elnök támogatása miatt szidalmaznak, a találkozó után kijelentette: „Ha [Trump] nyer, akkor legalább tűzszünet lesz; de hogy ez tartós békéhez vezet-e, az még a jövő zenéje, de hogy más lesz a helyzet, mint most, az biztos.” A Trumppal folytatott márciusi találkozót követően a békepárti miniszterelnök nehezményezte, hogy a Biden-kormányzat háborúpárti álláspontja veszélyezteti a magyar-amerikai kapcsolatokat. „Donald Trump a béke elnöke” – hangsúlyozta Orbán. „Nem látok még egy olyan határozott és erős embert, mint amilyen Donald Trump, ő az, aki véget tudna vetni a konfliktusnak.”

Moszkvai találkozó

Orbán pénteken Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy esélyt adjon a tűzszünet kihirdetésének. A miniszterelnököt elkísérte útjára Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki ékesszólásáról és éles gondolkodásáról ismert diplomata. Ez a két találkozó önmagában ellensúlyozza a háborúpárti csoportoknak azt az állítását, hogy Magyarország hat hónapos Európai Tanács-elnöki megbízatása inkább kozmetikai, mint érdemi jellegű lehet. Ezen túlmenően a „Tedd Újra Naggyá Európát” (MEGA) jelszóval – amelytől az EU elitjei fitymálóan elfordítják a szemüket – Orbán arra törekszik, hogy:

• növelje az EU versenyképességének és védelmi termelési képességeit,
• foglalkozzon a népesedés és az EU-ba irányuló népvándorlás kihívásaival,
• tanácskozzon a tagállamokkal a felzárkóztatási ügyek és a közös agrárpolitika felülvizsgálatával,
• mozdítsa elő az egyesülésen eddig kívül maradó balkáni országok, köztük Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia EU-csatlakozásának felgyorsítását.

A húsdaráló

A miniszterelnök figyelmét azonban főként az az ukrajnai háború köti le, amit sokan „húsdarálónak” neveznek, és amelynek rémületes látványától elborul a mindennapok katonáinak tekintete. Nehéz pontos adatokat találni az elesett vagy sebesült katonák számáról. Az orosz kormány nem ad ki hivatalos statisztikákat a katonai áldozatokról. A múlt hónap végén azonban a független orosz hírügynökség, az Important Stories arról számolt be, hogy több mint 71 000 orosz katona halt meg a háborúban. A Kyiv Independent hétfőn arról számolt be, hogy a 2022 februári invázió kezdete óta 540 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában. Eközben az ukrán áldozatok tényleges száma még kétesebb, mivel az országon belül tilos ilyen adatokat közölni. Oroszország és Ukrajna egyaránt cenzúrázza a háborús statisztikákat, ami azt igazolja mindkét félnek azt a törekvését, hogy saját szájízük szerint alakítsák a háborús narratívát és tetszésük szerint befolyásolják a közvéleményt. 2023 végén a New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva csaknem félmillióra tette az elesett vagy megsebesült harcosok számát. Becslések szerint az orosz áldozatok száma megközelíti a 300 000-et, 120 000 halott és 170 000-180 000 sebesült. A The Times számításai szerint az ukrán halálos áldozatok száma megközelíti a 70 ezret, és további 100-120 ezren sebesültek meg.

A vérengzés azonban nem korlátozódott a csatatérre. Az ukrán infrastruktúra elleni támadások is sok civil halálával járt okozták, és egyre nehezebbé tették számukra az olyan alapvető szükségletek elérését, mint a víz, az áram, a fűtés és az egészségügyi ellátás. A szenvedés a jövő télen tovább fokozódhat.

A háború megzavarta a gyerekek iskoláztatását, és súlyos mentális és lelki zűrzavart okozott a lakosság nagy részének. Sok civil menekült, aki az országban maradt, vagy ott ragadt, folyamatos belső vándorlásra kényszerül, leromlott, deszkás városokban és falvakban él, amelyeket a kivándorlók már elhagytak. A templomokat bombázták, a papok és hívők is félelemben élnek és nem a külső ellenség miatt! Az Amnesty International jelentése szerint Ukrajnán belül széles körben megsértik az emberi jogokat, beleértve a kínzást, a szexuális erőszakot, a jogellenes gyilkosságokat és a kisebbségi csoportok tagjai elleni támadásokat.

Magyar kisebbség Ukrajnában

Orbán magyarként és európaiként is szó szerint a saját bőrét viszi a piacra. A legutóbbi ukrán népszámlálás (2001) szerint nagyjából 150 000 magyar élt az országban. Ez az Osztrák-Magyar Birodalom bukása utáni Trianoni Békediktátum, határmódosításának eredményeként, az I. világháborút lezáró 1920-as év végén alakult ki. Az elmúlt két és fél évben sok magyar származású ukrán menekült el az országból, vagy a háború elől, vagy – harcképes korúak esetében – a besorozástól való rettegés miatt.

A magyar származású Téglásy Imre életpárti, háborúellenes aktivista, aki az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről készített videókat, a Souls and Libertynek megerősítette, hogy az elsők között soroztak be katonakorú magyar származású férfiakat az ukrán hadseregbe és az elsőként küldték őket a frontvonalba. Becslések szerint több ezer magyar származású ukrán katona vesztette életét a konfliktusban, de mivel Ukrajna nem engedi nyilvánosságra hozni a háborús halottak számát, lehetetlen pontos számot adni Magyarország határon túlra került magyarságának emberveszteségeiről. Téglásy szerint azonban köztudott, hogy igen csekélyek a frontra kerültek túlélés esélyei. A senki által nem cáfolt hírek szerint sok besorozott katona esik el a fronton már ottlétük első néhány órájában.

Téglásy megosztotta Palojtay Márta, az ukrajnai magyarság egyik szeretetszolgálati vezetőjének július 2-án kelt levelét. A keresztény Palojtay imaéletük megőrzésére buzdítja olvasóit, amikor ezt írja:

„Bizony nagyon is hozzánk szól a mai szentírási rész: „Legyetek jókedvűek a reményben, türelmesek a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.” Maga Pál sem volt sokkal jobb helyzetben, mint mi, amikor ezt írta.”

Palojtay azt mondta, miközben reményt keresett a „háború, nyomorúság, félelem és kilátástalanság” közepette, azt a többnapos lelkigyakorlatok, imacsoportok és összejövetelek, valamint hitoktató táborokban találta meg, amelyekben magyar közösségével együtt vett részt tavaly.

„Úgy érzem, folyton csak aggódunk, aggódunk és aggódunk, de azért az Úr készíti a maga útját!” – vallotta Palojtay Márta, aki a hadkötelezettség végrehajtásával kapcsolatban így nyilatkozott:

„Mostanra teljesen felgyorsult a toborzás. Napról napra egyre több ismerőstől halljuk, hogy elvitték testvérüket, férjüket, fiukat. És nagyon, de nagyon sok a temetés. Veszélyesen közeledik a július 18-i jelentkezési határidő (ameddig minden 18-60 év közötti férfinak meg kell jelennie a katonai parancsnokságon). Eközben a katonaság számos pontot blokkol – és változtat – az utak mentén. Sokan már el sem mennek otthonról, mert egyre idegesebbek az életüket fenyegető állandó veszély miatt.” (…) Ehhez képest kisebb nehézséget jelent, hogy napi 11-13 órán keresztül nincs áram” – mondta.

Hazafiak Európáért

Orbán nemrégiben új uniós politikai csoportot is alapított Hazafiak Európáért néven. Június 30-án Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, valamint Andrej Babiš volt cseh miniszterelnökkel és az ANO-pártelnökkel Bécsben találkozott, hogy elindítsa a szövetséget. Egy kommentátor szerint az az új, pártpolitikai közösség „a Habsburg királyi ház vezette Katolikus Osztrák-Magyar Monarchia régi szép időit idézi.”

A magyar-osztrák-cseh „trialisták” kiáltványt is közreadtak:

Mi, az európai hazafias erők megígérjük, hogy kontinensünk jövőjét visszaadjuk az európai embereknek: visszavesszük intézményeinket, és olyan irányba tereljük az európai politikát, amely nemzeteinket és népeinket szolgálja. Előnyben részesítjük a szuverenitást a föderalizmussal, a szabadságot a diktátumokkal és a békével szemben.

Várhatóan más nemzetek konzervatívjai is felszállnak majd a hazafias hajón zászlót bontók fedélzetére. Köztük lehetnek Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország EP képviselői. A gyülekező jobboldali szövetség, amelytől már most is prüszkölnek a brüsszeli bürokraták, várhatóan komoly kihívás elé állítja a senki által meg nem választott hatalomgyakorlókat, és megerősíti azt a konzervatív hullámot, amely most Európa nagy részén végig söpör.

Mindenekelőtt imádkoznunk kell

Palojtay levelében arra kérte az embereket, hogy imádkozzanak azért, hogy az ukrajnai keresztények megőrizhessék hitüket.

„Kérlek imádkozzatok, hogy ebben a rettenetesen elnyomott és tehetetlen állapotban, amelyben most kivétel nélkül szinte mindenki van, az embereknek még legyen erejük felkelni és [imádkozni egymással]” – tette hozzá -, mert csak itt kapnak új erőt és békét.”

„Az ima mindent megváltoztat” – emlékeztette Téglásy a Souls and Libertyt. „Ez az, ami igazán naggyá tesz minket.”

Szentmise Európáért

Brüsszelben a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban szentmisével ünnepelték Magyarország soros elnökségét az Európai Tanácsban. Szentbeszédében Msgr. Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök Szent Benedek közbenjárásáért fohászkodva hangsúlyozta Európa keresztény örökségének megőrzésének fontosságát. Reményét fejezte ki, hogy a a Szentlélek ajándékaival – bölcsességgel, értelemmel, tanácsokkal, lelkierővel, tudással, jámborsággal és az Úr félelmével – a hívők megújíthatják az európai társadalmat. Végül az elöljáró arra serkentett, hogy folyton imádkozzunk a békéért.

---

Az elemzés írójáról:

Dr. Tóth Barbara retorikából és zeneszerzésből doktorált a Bowling Green State Universityn. Tanított egyetemeken az Egyesült Államokban, Kínában és Szaúd-Arábiában. Amerikai folyóiratok idézik a Nourah bint Abdulrahmen Princess University íróközpontjának felállításában végzett munkáját, amely egy kizárólag nőket tömörítő rijádi egyetem. Tóth nemzetközi fórumokon publikált tudományos és nem tudományos cikkeket és verseket.

 

Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) csapata

Cikk forrása:Souls & Liberty / https://www.soulsandliberty.com/

 

 

A cikk eredeti címe: ‘Make Europe Great Again’ – Hungarian leader pushes peace in Ukraine, patriotic coalition

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt kép: Orbán Viktor: Make Europe Great Again / Fotó: Souls and Liberty