Teljes fordulat az előázsiai országok biztonságpolitikájában

NIF: India, Pakisztán, Afganisztán eddigi viszonya mindeddig lazán ellenségestöl a nagyon feszült ellenséges viszonyig terjedt. Gyakran voltak csetepaték a Kashmir tartomány határövezetében India és Pakisztán között. India és Pakisztán atom hatalmak, így ezek a feszültségek félők, hogy annyira elmérgesedhetnek, hogy valamelyik ország a piros gomb felé fog nyúlkálni. Ez volt eddig. Azonban most India, mint milliárdos lakosságú atomhatalom egyértelmü kezdeményezést indított el a térség együttműködésre. A következő alapos elemzés rámutat a kezdeti lépésekre és a bennük rejlő lehetőségekre is. De arra is rámutat, hogy a 3 ország közötti ellenséges viszony fenntartásában ki a hunyó.

India elnöke, Narenda Modi december 23-24.-i moszkvai látogatása után Afganisztánba repült, ahol Ashraf Ghani elnökkel folytatott megbeszélést. Ezt követően Modi az eredeti közvetlen hazautazás tervén változtatva, december 25.-én személyesen kért engedélyt gépének a pakisztáni Lahore repterén történő soron kívüli fogadására. Az elnököt a reptéren Pakisztán politikai vezetője, Nawaz Sharif fogadta (képünkön), és távozásakor szintén kikísérte a géphez. Ez a pakisztáni miniszterelnök részéről Modi személyes biztonságát garantáló lépéssorozat mély benyomást tett az indiai elnökre, ahogy azt később twitterén is megemlíti.

Január 2.-án a pakisztáni-indiai viszonyban vitatott hovatartozású terület határán fekvő indiai Pathankot légibázis elleni iszlamista támadásban a hat támadó mellett hét katona vesztette életét. A támadás célja nyilvánvalóan a két ország közötti kapcsolatok elmérgesítése volt, mert az akció az indiai katonai élőerőben okozott lehető legnagyobb veszteséget irányozta elő. A légibázis infrastruktúrája és repülőeszköz állománya semmilyen károsodást nem szenvedett.

Az akciót a JeM nevű pakisztáni bázisú iszlamista szervezet követte el. Delhi évek óta szándékos inaktivitással vádolja Iszlámábádot a JeM kiiktatását illetően. A terrorszervezet tagjai rutinszerűen hajtanak végre támadásokat a kasmíri régió India által ellenőrzött területén az ottani biztonsági erők ellen, és eddig szabadon mozogtak a pakisztáni részről szigorúan ellenőrzött határsáv zónájában. A pakisztáni hatóságok a Pathankot légibázist ért támadás után a JeM 16 tagját és vezetőjét, az eddig az országban szabadlábon élő Maszúd Azhart őrizetbe vették. (Financial Times 2016.01.13)

Ez a pakisztáni biztonságpolitika belügyi, katonai és Indiával kapcsolatos szemléletében egy 180 fokos fordulat bekövetkeztét vetíti előre.

Január 3.-án India afganisztáni konzulátusát érte támadás Mazar-e Sharif városban. A fegyveres támadók a konzulátusra kíséreltek meg betörni sikertelenül, majd a szemben lévő épületben barikádozták el magukat. Az afgán biztonsági erők 25 óra tűzharc után végeztek a négy személlyel. A tartományi rendőrfőnök tájékoztatója szerint a fegyveresek kitűnően felkészült személyek voltak, akik minden bizonnyal magasfokú katonai kiképzésben részesültek, nem az afgán nyelvjárásokat, hanem a pakisztáni urdu nyelvet beszélték. (Firstpost India 2016.01.13)

Az indiai konzulátust ért támadás és a JeM vezetőségének letartóztatása után január 13.-án öngyilkos merénylő bombát robbantott egy gyermekbénulás elleni pakisztáni oltóközpontnál. A Quetta városában elkövetett merényletnek 15 halálos áldozata van. A merényletért a Daesh (Iszlám Állam) terrorszervezetnek 2014-ben hűségesküt fogadó Jundallah csoport vállalta a felelősséget. A csoport a keresztény és síita kisebbség elleni brutális merényletei által várt hírhedté. (The Hindu 2016.01.13.)

A quettai merényletet illetően mindenképp emlékeztetni kell arra a tényre, hogy a CIA az Oszama bin Laden elfogását célzó vadászat során egy ugyanilyen oltóközpont felállításával tervezte azonosító DNS minták begyűjtését a bin Laden szűk családi körébe tartozó személyektől. A bin Laden amerikaiak által történt likvidálása után a pakisztáni szakszolgálat több embert is letartóztatott az esettel kapcsolatban, külföldi kémszervezettel való együttműködés miatt. (The Guardian 2011.07.11) A pakisztáni és afgán polio elleni oltási központok hálózati rendszerét az USA hírszerző szolgálata különös előszeretettel használja fel időszakos taktikai célok elérésére a térségben. A műveletek előjele (egy ilyen központ létrehozása, vagy megsemmisítése) az adott cél elérésének függvényében változik.

Az afgán-pakisztáni kapcsolatokban az eddig politikai szinten megkezdett egyeztetést a sokkal lényegesebb gyakorlati jelentőségű katonai megállapodás követte. A felek a pakisztáni vezérkari főnök Raheel Sharif tábornok dec. 27.-i kabuli látogatásán közös akaratukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a béketárgyalást elutasító talibán frakciók felszámolásában Pakisztán fegyveres ereje támogatást nyújt az afgán kormány számára. (The Indian Express 2015.12.28)

Szintén január 13.-án a Daesh öngyilkos merénylői fegyveresek támogatása mellett támadást intéztek a pakisztáni konzulátus ellen Afganisztán Dzsalálábád városában. Az afgán biztonsági erők szerint a merénylet nem az eddigi sémák alapján történt, és a Daesh afganisztáni kapacitásai eddig nem voltak elegendőek egy városi, őrzött célpont elleni fegyveresek és öngyilkos merénylők egyidejű koordinálásával végrehajtott támadáshoz. (Reuters 2016.01.13)

A merényletidőszak folytatólagos sorrendje az Afganisztán-India-Pakisztán triangulum tagjait felváltva érinti. A merényletek a három országban a mindenki támad mindenki területén mindenki ellen koncepció jegyében zajlanak.

Ez a támadássorozat egy időben zajlik:

• a mindhárom országot összekötő, gazdasági szempontból kiemelkedően fontos TAPI gázvezeték építési kivitelezésének megkezdésével,
• a központi afgán kormányzat és a tálib mozgalom közötti béketárgyalások újrakezdésével,
• az országok közötti legmagasabb szinten folyó politikai és katonai tárgyalások menetével, amely a térség stabilizációjára irányul.

Látható, hogy az előázsiai országok között a térséget érintő stabilizációs folyamatok bevezetésére határozott politikai akarat és katonai szándék van. Utóbbi azért lényeges, mert India és Pakisztán esetében eddig két egymással kifejezetten ellenséges atomhatalomról beszélünk.

A stabilizációs szándék kifejeződését jelző tárgyalásokkal egyszerre pedig egy olyan terrorcselekményekben megnyilvánuló destabilizációs műveleti lánc kezdődött, amely időben és térben jól láthatóan összehangolt.

Egyetlen ország van a világon, amelynek hírszerző szerve a merényleteket elkövető terrorcsoportok hálózatában olyan mélységi szintű beépültséggel rendelkezik, hogy egy ilyen támadássorozat koordinációs kivitelezését képes legyen végrehajtani. Ugyancsak egyetlen ország van a világon, amelynek hatalmi elitje a stabil regionális erőcentrumok kapcsolatára épülő multipoláris világrendet továbbra is teljes mértékben utasítja el, és kiépülését minden eszközzel megakadályozni igyekszik. Hogy mindkét esetben ugyanarról az országról beszélhetünk, az nem a véletlenek fura összjátéka.

Forrás: hidfo.ru nyomán

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!