Tapasztalt parancsnok igen veszélyesként jellemezte a Donbassz helyzetét

Az orosz önkénteseknek nem lesz idejük visszaérkezni, hogy megvédjék a Donbasszt az ukrán csapatoktól. A két egyoldalúan kikiáltott népköztársaság két napnál tovább nem fogja tudni állni a nyomásukat. Mindezt Igor Sztrelkov, a Donyecki Népköztársaság volt honvédelmi minisztere (1) mondta el az „URA.RU” c. kiadványnak.

„Ha az ukrán hadsereg teljes értékű offenzívát indít, az időt onnantól napokban és órákban mérik majd. Az ukrán hadsereg gyakorlatilag két nap alatt felmorzsolhatja a hadtesteket, amennyiben nem érkezik meg az orosz fegyveres erők teljes értékű támogatása” (2) – jelentette ki az URA.RU c. kiadvánnyal folytatott beszélgetésben Sztrelkov. Véleménye szerint az offenzíva megindításától számított második huszonnégy óra végére az ukrán csapatok már lezárják Donyecket.

„A hat év alatt (az egyoldalúan kikiáltott népköztársaságok) csapatok demotiváltak (3) lettek. A csapatok létszám feltöltöttsége éppen a harcoló (és nem a hátországi) csapatok esetében rendkívül alacsony. Így, sajnos, mire az önkéntesek befutnak – és nem kétlem, hogy bizonyos számban az önkéntesek visszatérnek – már egy olyan helyzetet találnak majd, hogy Donyeckig már nem fognak tudni eljutni” – mondta Sztrelkov.

Rosztyiszlav Zsuravljov uráli újságíró, az LNR-ben (Luganszki Népköztársaság) zajló események részese az „URA.RU”-val folytatott beszélgetésében meggyőződésének adott hangot, hogy az ukrán hadsereg támadási terve már elkészült. „Bizonyosan készen van már nekik egy támadási, vagy egy villámháborús tervük. Minthogy az adott helyzetben, még harcászati szempontból is csak egy esélyük van: egy villámgyors csapás” – hangsúlyozta. Mint mondta, az egyoldalúan kikiáltott köztársaságokat csak egy második védelmi vonal mentheti meg (4).

Február 6-án a Donyecki Népköztársaságban kiújultak a harci cselekmények. 2020 júliusa óta (5) először érte tüzérségi tűz a népköztársaság területét.  Mint a Nation News hírügynökség jelenti,  Bogdan Bezpalko, az orosz államfő mellett működő Interetnikai Kapcsolatok Tanácsának tagja kijelentette, hogy a Donbassz Oroszország és hadseregének védelme alatt áll (6), ezért Ukrajnának ebben a térségben nem fog sikerülni megvalósítani a „karabahi forgatókönyvet.

Megjegyzések:

(1)  Igor Sztrelkov (eredeti családneve: Girkin), a Donyecki Népköztársaság honvédelmi minisztere 2014 májusa és augusztusa között. Korábban az Orosz Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) szolgált, volt önkéntes a Dnyeszter-melléken, mindkét délszláv, illetve csecsen háborúban. 

2014.  július 17-én a Donyec-medence fölött – mindmáig tisztázatlan körülmények között – lelőtték a maláj légitársaság Amszterdam és Kuala Lumpur között közlekedő repülőgépét. A 282 utas és 16 főnyi személyzet közül a legtöbb, 106, holland állampolgár volt. Így Hollandia állt az élére az öt ország szakértőiből álló nemzetközi vizsgálóbizottságnak. Amely eleve abból a koholt, semmivel sem bizonyított vádból indult ki, hogy a gépet az oroszok által támogatott „szakadárok”, illetve maguk az oroszok lőtték le. Mivel erre öt év alatt sem találtak bizonyítékokat, így egy pernek, az annak keretében elhangzó tanúvallomásnak kellett (volna) igazolnia ezt a koholmányt. Ebből a célból tavaly március 9-én, Hágában el is kezdődött a tárgyalás-sorozat.

Az említett hágai, lényegében Oroszország elleni koncepciós per négy fő vádlottja között Sztrelkov áll az élen. Részletesebben minderről: egy külön írásban,

(2)  Sztrelkov számára ez egy fájó pont. 2014. április közepétől július első napjaiig ő irányította Szlavjanszk város védelmét. Június második felére, az óriási ukrán túlerő miatt a helyzet kritikussá vált. Sztrelkov többször is telefonon ostromolta személyesen Putyin elnököt segítségért. Az orosz államfő azonban nem segített. Ennek híján Sztrelkov – 85 napi hősies küzdelem után, csapatainak megóvása érdekében – kénytelen volt a város feladása mellett dönteni. Ezért mindmáig kemény bírálója az orosz államfőnek.

(3)  A „Minszk-2” béke-megállapodás az orosz diplomáciának afféle kedvenc gyermeke. Putyin elnök, mint mondani szokták, „háború nélkül akarja megnyerni a háborút”. Így minden erőfeszítésével, ezernyi furfanggal, sorozatos (távolról sem mindig érthető és indokolható, ismétlődő engedményekkel próbál kívül maradni azon a konfliktuson, amely konfliktusnak – a Nyugat közmegítélése alapján – Oroszország résztvevője. Moszkva drákói szigorral ügyel arra, hogy a Donbassz semmiképpen se sérthesse és sértse meg a tervei szempontjából alapvető fontosságú fegyverszünetet, illetve a második minszki megállapodások 2015. február 12-én történt aláírása óta szám szerint a 29. tűzszüneti megállapodást. Moszkva olyan irgalmatlanul betartatja a tűzszüneteket (noha az ukrán hadsereg általában már órákon, de legkésőbb egy-két napon belül megsérti azt), hogy ezzel gyakorlatilag gúzsba köti a Donbassz néphadseregeit. Amelyek afféle céllövöldei bábukként kénytelenek eltűrni az ellenségnek mind az őket, mind pedig a gondjaikra bízott, a hadsereg tétlenségét egyre értetlenebbül, elkeseredéssel, felháborodással fogadó lakosságot sújtó tüzérségi tüzét, állandó fegyveres provokációit, katonatársaik értelmetlen halálát, súlyos sebesüléseit. Mindezt a kényszerű tétlenség, az őrjítő bizonytalanság közepette. Még senki nem tudja, hogy ez a helyzet mennyire ásta alá a harci morált. Sokan elkedvetlenedve hagyják ott a frontot. Mint már szó volt róla, az orosz önkéntesek is nagy számban utaztak haza. És bár azonnali visszatérést ígérnek, kérdés, hogy időben visszaérnek-e. És, mégis, mennyien.

(4)  A Donbassz hadseregei fájóan kénytelenek szembesülni azzal, hogy az elengedhetetlenül szükséges második védvonalakat – eszközök, létszám híján, olykor a nem kellő szaktudás okán – nem tudják létrehozni. Az egyik szakmai látogatás idején, mint ritka pozitívumot említették a bejáró szakemberek, hogy az illető egység gondolt a második vonal kiépítésének fontosságára.

(5)  2020. július 27-én lépett életbe a minszki megállapodások aláírása óta sorrendben 29. tűzszünet. Aminek csak egy nehezen lefordítható elnevezést tudtak találni.

(6)  Orosz részről azt hangsúlyozzák, azt érzékeltetik: egy ukrán offenzíva esetén Oroszországnak át sem kell lépnie a határt, a távolból is csapást tudna mérni a támadó ukrán csapatokra.