Szabadulás a bankok fogságából

(ECHO TV „Kiút többszemközt” 2012. május 19-i adásához) 

Három héttel ezelőtt, április 26-án hozta meg C-472/2010. szám alatt Luxemburgban az Európai Bíróság azt az ítéletet, mely a Pest Megyei Bíróságnak 2010. szeptember 29-i „előzetes döntéshozatal iránti” alábbi kérelmét is elbírálta:

2) Értelmezhető‑e az [irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, figyelemmel e 3. cikknek az irányelv melléklete 1. j) és 2. d) pontjával összefüggésben értelmezett (3) bekezdésére] akként, hogy amennyiben az eladó vagy a szolgáltató a szerződési feltételek egyoldalú módosítását az árváltoztatási módszer egyértelmű leírása és a szerződésben feltüntetett érvényes indok nélkül köti ki, az ipso jure tisztességtelen szerződési kikötés?”

Ennek a kérelemnek elbírálásáig a Pest Megyei Bíróság az előtte folyamatban lévő peres eljárást felfüggesztette azért, hogy az Európai Bíróság döntésétől függően folytathassa, illetve bírálhassa el az ügyet.

Az Európai Bíróságnál kezdeményezett ilyen eljárások célját az Európai Bíróság a következőkben határozza meg:… 

„A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellenőrizhessék, vajon ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban.” 

Tekintettel arra, hogy a Pest Megyei Bíróságnak kérdésfeltevéséből következően előtte olyan peres ügy zajlik, melyben vitatott szerződésben eladó vagy szolgáltató egyoldalú árváltoztatási lehetőségét a módszer egyértelmű leírása és érvényes indok nélkül kötötték ki, a Pest Megyei Bíróság arra várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyarés Európai közösségi jogszabályok egyidejű vizsgálata alapján megállapítható-eipso jure – „A jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag minden további nélkül”–tisztességtelennek ez a szerződési kikötés.

Erre a kérdésre adott válasza az Európai Bíróság ítéletének rendelkező részébe foglaltan a következő:

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

Tekintettel arra, hogy a „fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről” szóló Legfelsőbb Bírósági 2/2011. (XII.12.) PK vélemény az alábbi rendelkezései összhangban vannak az Európai Bíróságnak idézett rendelkezésével,

„2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság – a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján – akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.” 

vita nem lehet arról, hogy a Magyarországon megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, bankoknak az adósok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel akár a szerződésbe, akár az Általános Szerződési Feltételekbe foglaltan is – tisztességtelen.

Azért tisztességtelen vitathatatlanul, mert az Európai Bírósági ítélet szóhasználata szerint ez a szerződési feltétel akár díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e megkövetelménynek, akár a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”  követelménynek nem felel meg, akkor tisztességtelen.

Abból kiindulva, hogy a bankoknak alábbiak szerint, és valamennyi szerződésben hasonló módon fogalmazzák meg ezt a szerződési feltételt:

„A Bank az ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési feltétel egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében, alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a bankközi hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve az Adós hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is, valamint a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati tényezőinek változása.”

Ha ehhez hozzátesszük az Európai Bíróság ítéletének alábbi megállapításait is,

„28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett„tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában” 

akkor könnyen belátható a vitathatatlanság állítása.

A másik feltételnél abból kiindulva, hogy ritka kivételtől eltekintve a bankok által diktált devizaalapú kölcsönszerződésekben nem tették lehetővé az adósok számára az egyoldalú felmondási jogot arra az esetre, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosítása folytán megállapított adósi díjtételekkel az adós nem ért egyet, illetve a ritka kivételek esetén pedig a szerződésnek adósi felmondási lehetősége esetére 15 napos határidővel a még fennmaradó kölcsöntartozás visszafizetését feltételként határozzák meg.

Figyelmen kívül hagyva a Ptk. 227. §-ban írtakat:

(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.

A (2) bekezdés a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmisségének kógens szabályát tartalmazza. Megállapításának feltétele, hogy a lehetetlenség a szerződéskötés időpontjában álljon fenn. A lehetetlenség kategóriája többféleképp osztályozható. Megkülönböztethetünk jog és fizikai, objektív és szubjektív, természeti és érdekbeli (gazdasági) lehetetlenséget. A részleges lehetetlenség rendszerint az egész jogviszonyra kihat, hacsak a felek a lehetséges részre önmagában nem szerződtek volna.

A banki ügyeskedés a gazdasági lehetetlenséget figyelmen kívül hagyva mint jól látható, nem vezethet így sem eredményre.

Ez pedig azt jelenti, hogy bár elég lenne az Európai Bíróság ítéletében meghatározott feltételek közül egynek is megvalósulni ahhoz, hogy az adósok díjmegállapítását lehetővé tevő banki egyoldalú szerződésmódosítási feltétele tisztességtelen legyen, de a bankok által diktált szerződésekben mindkét feltétel megvalósult ehhez.

——————————— 

A fentiek szerint részletezett tisztességtelenség jogkövetkezményével is foglalkozik az Európai Bíróság ítélete a következők szerint:

1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv

8. Az irányelv 6. cikke kimondja:

„(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Ebből következik a bankok fogságában lévő adósok jogi lehetőségének mikéntje arra, hogy hozzájussanak mindahhoz, amihez a bankok tisztességtelen szerződési feltétele nélkül már a szerződésük megkötése óta hozzá kellett volna jutniuk.

Ugyanis „ipso jure” nem került megállapításra az Európai Bíróság által az, hogy még az általunk ismert mértéktelenül tisztességtelen banki szerződésmódosítási feltételnek jogkövetkezményeit az adós bírósági eljárás nélkül levonhassa, és mondhassa azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás folytán keletkező kötelezettségeit márpedig nem teljesíti.

Ahhoz, hogy ezt mondhassa az adós a banknak, mindenképpen olyan bírósági peres eljárást kell indítania, melyben a bíróság megállapítja a szerződési feltétel tisztességtelenségét, illetve a tisztességtelenségre tekintettel ennek a szerződési feltételnek semmiségét:

„Ptk.209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni” 

Az ilyen per megindítására lehetséges közérdekű perre Magyarországon a közérdekű perre jogosultak alkalmatlanok az elmúlt év december 15-i Kormány-Bank paktumalábbi tartalmából kiindulva:

“Dr. Matolcsy György Pleschinger Gyula
Miniszter Államtitkár
A Magyar Kormány képviseletében

Dr. Patai Mihály Gyuris Dániel
Elnök Alelnök
A Magyar Bankszövetség képviseletében
A Magyar Bankszövetség kibővített
Elnökségének egyetértő támogatásával
AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe; Budapest Bank Nyrt.; CIB Bank Zrt.; ERSTE Bank Zrt.; FHB Bank Nyrt.; K&H Bank
Zrt.; MKB Bank Zrt.; Raiffeisen Bank Zrt; UniCredit Bank Hungary Zrt.; OTP Bank Nyrt.;
Magyarországi Volksbank Zrt.

TÁ R G Y A L Á S I JE G Y Z Ő K Ö N Y V

Preambulum

T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek az ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése iránt, továbbá,

T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek a lakossági deviza-
jelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése iránt,”

Abban az országban, ahol a Kormány éppen úgy elkötelezett az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt, mint az a tíz bank, amelyik Európában példátlanul tisztességtelenül bánik a velük szerződéses viszonyban álló állampolgárokkal, valamint

abban az országban, ahol az adósok megkérdezése nélkül a Kormány azokkal a bankokkal együtt akar könnyíteni ezek által a bankok által tisztességtelen módon kétségbeesésbe belekergetett adósok helyzetén,

abban az országban ne segítsen képmutató módon egyetlen állami szerv sem semmiben az adósokon.

A rühes macska jut eszembe az ilyen segítségnyújtásról.  

——————————-

Egyetlen módja maradt a probléma megoldásának, a bíróság rendes eljárása.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a többszázezer szerződés semmis szerződési feltételének megállapítására irányuló peres eljárás a bíróságok számára komoly nehézséget okozhat, illetve azzal is, hogy ha tegnap megszülettek volna az ítéletek, már akkor is későn lennének.

A pertársaságnak ennek ellenére azért vagyok ellenére, mert ahány felperes lenne a közös keresetlevélben az annyi féle tényállás ismertetést igényelne a bíróság munkáját jelentősen nehezítve, majd erre a nehézségre tekintettel akár egy évet is csúszhatna az ítélet meghozatala.

Célom most az, hogy a legrövidebb időn belül a bíróságnak a legegyszerűbb módon ítéletet lehessen hozni úgy, hogy ennek az ítéletnek alapján az adósok indokolatlan részletfizetési kötelezettsége megszűnjön.

Ebből következően semmi mást nem javaslok ebben a peres eljárásban igényelni az adósoknak csak azt, amit az április 26-i luxemburgi bírósági ítélet alapján immár elegendő alappal igényelhet.

Kérni azt ítélettel azt, hogy a banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltétel semmis, és kérni azt megállapítani, hogy a semmiség jogkövetkezményeként a szerződés megkötésétől kezdődően kötelezettség az adósokat az egyoldalú szerződésmódosítás alapján nem terheli.

Természetesen attól függően, hogy esetleg felmondás, végrehajtás alatt áll már az ügy, illetve opciós vagy kényszerértékesítéssel kapcsolatos szerződések is felmerülnek, vagy már bekövetkezett a károsodás, változnak a konkrét performák, de határozottan ellenzem azt, hogy bármiféle egyéb, akár a kezelési költséggel, akár az eladási-vételi árfolyamkülönbséggel, akár bármiféle egyéb problémával kapcsolatos kérelmet a bíróság felé most előterjesszenek.

Amennyiben elérem azt, hogy az egyenkénti peres eljárások ekként induljanak, úgy sablon keresetlevelek elbírálását sablon ítélettel szerintem két tárgyalás alatt reálisan elérhetjük.

Az elsőfokú ítélet birtokában pedig ezt követően már kellő jogalappal tájékoztathatja az adós a bankot, hogy a keresetlevélben írtak alapján történt számolás eredményeként milyen összegű túlfizetés miatti követelése áll fenn adós álláspontja szerint a bankkal szemben, illetve ezt a túlfizetési összeget figyelembe véve semmis szerződési feltételt figyelmen kívül hagyva általa megállapított törlesztési összeg alapján bejelenti az adós azt, hogy milyen időtartamra nem esedékes jövőben részéről a törlesztő részlet fizetése.

Ezek után két eset lehetséges. Vagy tudomásul veszi a bank az adós közlését, vagy nem. Természetesen végezhet a bank is hasonló módon elszámolást, majd ezt követően írásban egy darabig elvitatkozhatnak a felek egymással a fizetendő összeg felett, de ha a banknak végül nem tetszik az adós által történt elszámolás, akkor a bank indíthat pert. Mert ugye az megy perre akinek az érdekében áll…

Ha pedig elkezd fenyegetőzni a bank szerződés felmondásával, eszébe kell juttatni az Európai Bírósági ítélet alábbi megállapítását:

„ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

És ebben az újabb, bank által indított perben pedig az adós alperesként minden olyan problémáját is felvetheti, érvényesítheti, amit az általa indított peres eljárásban nem tett meg.

Csak egyet ne tegyen az adós. Soha ne menjen be a bank irodájába egyeztetés végett. Az a bank, amelyik Európában páratlanul tisztességtelen módon járt el már a szerződéskötéskor az Európai Bírósági ítélet alapján is, szerintem soha nem lesz tisztességes egyetlen adóssal szemben sem… (Folytatás mellékletben – NIF)

Dr. Léhmann György

A teljes anyag túl nagy terjedelme miatt mellékletként olvasható (ill. letölthető)!

Mellékletek:

1. SZABADULÁS A BANKOK FOGSÁGÁBÓL
2. 1. sz. keresetlevél
3. 2. sz. keresetlevél
4. 3. sz. keresetlevél
5. Árfolyamváltozás CHF
6. Svájci frank alapkamata

Nemzeti InternetFigyelő