Stoffán György: Requiem a székelyudvarhelyi diák(ok)ért…

Nem tudjuk pontosan, hogy egy vagy két diák vesztette-e az életét, a székelyudvarhelyi bentlakás összeomlásakor? Az bizonyos, hogy Farkaslaka gyászol, hiszen azt hivatalosan közölték, hogy a 12-es fiút már nem tudták megmenteni. Bízunk abban, hogy a kómában lévő diáklány túléli ezt a tragédiát…  és felépül…

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve – szokták mondani, s a mai, székelyudvarhelyi dráma, ennek a szólásnak a valóságát bizonyítja. A magyar állam 720 millió forint támogatás biztosított a közelmúltban a Tamási Áron gimnázium felújítására. 

A felújítási munkálatok folyamatban vannak… Azonban, az erdélyi magyar katolikus egyház tulajdonában lévő bentlakás épületének tragédiája ezernyi kérdést vet fel a határon túli támogatásokat illetően. Magát a tanintézményt felújították, és ez rendben is van. Viszont, a bentlakás épületét, amely szintén a Gyulafehérvári Főegyházmegye tulajdonát képezi, nem javították és nem újították fel, hanem kiadták az önkormányzatnak, amely a diákszállásért bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. Bizonyos, hogy a diákok sem ingyen lakhatnak az épületben, ám, az ő biztonságukról eszerint senki nem gondoskodott.

És itt mind a magyar állam felé, mind a gyulafehérvári érsekség felé megfogalmazódnak bizonyos kérdések. Teljes állagfelmérés nélkül hogyan lehet, szabad-e száz gyermeket elszállásolni a 130 éves épületben? Micsoda aljas felelőtlenség ez akkor, amikor tudva tudta a tulajdonos és a bérlő – önkormányzat –, hogy az épületnek nincs csapadékvíz elvezetése, amely problémát e tragédia idején igyekeztek valamiképpen korrigálni. Az első feltételezések szerint ezek a földmunkák is hozzájárulhattak az épület összeomlásához. És ennek a minősíthetetlen mulasztássorozatnak mára biztosan egy halálos áldozata van. Egy gyermek… Egy másik gyermekről csak kósza hírek terjednek, de bizonyosat nem tudunk felőle… egyelőre…

Józan paraszti ésszel tehát, elmondható, hogy mind a tulajdonos, mind a bérlő önkormányzat részese ennek a halálesetnek, halált okozó mulasztásnak, 100 gyermek halálos veszélyben tartásának.

A másik kérdéssort a magyar államnak kell feltennem: Kik és hogyan döntik el, hogy mire és mennyi pénzt juttatnak támogatásként a határon túlra? Van-e egy szakember csapat, amely a beadott igényeken felül ellenőrzi is a támogatás fontosságát, vagy elég, ha egy jó ismerős, egy lelkész, egy képviselő baráti társaságban megemlíti, hogy hová gondolna egy kis magyar pénzt? És a pénz felhasználását ellenőrzi-e valaki fillérről-fillérre, vagy elég, ha csak kilovagol a magyar delegáció, és megtapsoltatja magát, amikor a beruházást átadják? Tudja-e valaki Budapesten, hogy hány bentlakásban élnek esetleg hasonló életveszélyben magyar gyermekek, s felmérte-e már valaki, hogy igazából mit és hogyan is kellene támogatni? Nem! Bizonyára nem mérte fel senki. Csak ömlenek a milliárdok, gazdagodnak néhányan és persze azért a beruházás is elkészül, vagy legalábbis úgy tűnik, mintha elkészült volna, hiszen a pálinkázás megtörtént…

Nem elég divatból egyetlen kiszemelt pap alapítványát támogatni, mert lám, székely gyermekek maradnak fedél nélkül, s székely gyermek hal meg, mert rájuk senki nem figyelt, s hiába mondták, hogy az épület mozog, a falak remegnek, s repedezik a födém. Ezek a gyerekek nem voltak pénzért látogatóban Káslernél Mikuláskor, nem kaptak pénzt, hiszen nem tartoztak a divatadakozás alanyai közé. Mert ezek a gyermekek csak tanultak és laktak – pár száz lejért! – a 130 éves düledező, egyházi tulajdonú épületben.

És e szervezetlen, ellenőrizetlen és rossz támogatási rendszer miatt, ma meghalt egy gyermek Székelyudvarhelyen, mert leomlott egy bentlakás. Erdély 2023-as karácsonya fájdalmas gyásszá alakult, a jó szándék ostobasága miatt.

Lélekben ott virrasztva Farkaslakán, – bár a románok is vizsgálódnak majd –, de elvárom és követelem, hogy a magyar támogatások megkérdőjelezhetetlen jó szándékhoz, minden szinten csatlakozzon a józanész, a tisztesség, a szaktudás és az erkölcs is! És maradjon el végre a divatadakozás, hogy odakerüljön a magyar adófizetők pénze, ahol valóban szükség van rá! És ne haljon meg többé egy összedőlt ház törmeléke alatt, egyetlen székely-magyar gyermek sem! Mert ennek a háznak az összeomlása és ez a gyermekhalál jellemzi a magyarországi jó szándék és a pokolba vezető út erkölcstelen voltát és egységét. Mert boxakadémi, lovarda és zarándokházak hiánya miatt még nem halt meg gyermek…

Requiem aeternam dona eis, Domine + et lux perpetua luceat eis!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)