KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Shvoy Lajos püspök emlékezete

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ötvenhat esztendeje, január 21-én halt meg a székesfehérvári egyházmegyét, a magyar történelem legsötétebb korszakában és a leghosszabb ideig irányító főpásztor.

Shvoy Lajos, Prohászka Ottokár tanítványa és utódja, Zadravecz István ferences püspök mellett, az egyik legnagyobb szálka volt a kommunista vezetők szemében.

Isten, hosszú élettel jutalmazta Shvoy Lajost, és általa a Magyar Katolikus Egyházat is. A néhai székesfehérvári püspököt „megingathatatlan főpásztorként” emlegetik. Közvetlen stílusa, karakán jelleme, színes egyénisége, gazdag főpásztori szolgálata és haladó gondolkodása tette népszerűvé az embertelen időszakokban, azaz, a nyilas és a kommunista diktatúrában.
A székesfehérvári püspökségben Prohászka Ottokár utódja Budapesten született, 1879. március 9-én. Tanulmányait Budán, majd Esztergomban folytatta, Prohászka Ottokár növendékeként. 22 évesen szentelték pappá, 1901. július 13-án.
Rövid ideig hittant tanított, majd a Regnum Marianum világi papi közösség bentlakásos diákotthonában lett tanulmányi felügyelő. Időközben kiváló ifjúsági lelkipásztorrá vált, és ő honosította meg Magyarországon a cserkészetet is, amelynek lényege akkor az volt, hogy támogassa a fiatalokat képességeik, hitük és magyarságtudatuk teljes kifejlesztésében.
Shvoy Lajos 1919-ben a Regnum Marianum első, templomépítő plébánosa lett. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek meg. Az első plébános, a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy lett 1927-től 1928-ig. A templomot, amely az 1919-es, kommunista népirtás leverésének emlékére épült, 1951-ben felrobbantották.
Shvoy Lajost, XI. Piusz pápa nevezte ki 1927. június 20-án székesfehérvári megyéspüspökké.
A Székesfehérvári Egyházmegye oldalán olvasható róla, hogy püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult híveihez, egyházmegyéjében a legeldugottabb falvakba is ellátogatott.
Mindezek mellett püspöki kormányzása alatt mintegy másfélszeresére nőtt a plébániák és lelkészségek, megduplázódott az esperesi kerületek száma. A kultúrára is sokat áldozott. A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár és levéltár rendezése a 30-as években zajlott, ekkor szervezték meg az Egyházmegyei Múzeumot is. 1937-ben, Missziós útra ment Amerikába, ahol a magyar lelkészségeket látogatta, és a budapesti Eucharisztikus Világkongresszust népszerűsítette a Szent László Társulat elnökeként.
Ezek után, 1947-ben XI. Piusz pápa pápai trónállóvá nevezte ki, ami azt jelentette, hogy a pápai szertartásokon rögtön a bíborosok után következtek azok, akiket ezzel a címmel tüntetett ki a pápa.
Mindszenty József, akkori veszprémi püspökkel együtt memorandumban kérte 1944 őszén Szálasi Ferencet, hogy ne vesse oda a Dunántúlt a háború pusztításainak. Ekkor már Észak-Erdély és a Tiszántúl már orosz kézen volt. Kérésük azonban, süket fülekre talált. Az orosz katonák 1945-ben betörtek a püspöki palotába, és a folyosón agyonlőtték Bergendy János irodaigazgatót. Amikor Székesfehérvár több hónapra frontterületté vált, Shvoy Lajos megnyitotta a menekülő családok előtt a püspöki palota pincéjét és az első halottakat is ő temette el.
A háború után sem lett könnyebb a helyzete. A kiépülő diktatúrában nem asszisztált az ateista világ kiépítésében, hanem látva a politikai veszélyt, egyházmegyéjének gyors újjáépítésén munkálkodott. Ezért nemkívánatos személynek számított. Püspöki munkáját többféleképpen is megpróbálták ellehetetleníteni. Többek között munkatársainak száműzésével, levélcenzúrával és az ÁEH által mellé rendelt, kollaboráns püspöki titkár, ellene irányuló működésével.
1945-ben a nyilasok hurcolták el (Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban és Sopronkőhidán is raboskodott), 1951-ben, a kommunista hatalom a házi őrizetbe helyezte.
Shvoy Lajos 1964-ben fejezte be memoárját, amelynek publikálása a Kádár-korszakban elképzelhetetlen volt. Írásaiban visszaemlékezett többek között a Regnum Marianum-templom megépítéséről, majd az azért folytatott küzdelemről, a regnumi atyák missziós munkáiról, és részletesen ismerteti letartóztatása körülményeit is.
Papjai feltétel nélkül megbíztak benne, mert érezték és tudták védelmező szeretetét. A kommunista diktatúra idején számos alkalommal, személyesen ment el egy-egy plébániára, hogy figyelmeztesse az ott szolgáló papokat arra, hogy kivel szakítsák meg a kapcsolataikat, kivel ne álljanak szóba saját érdekükben, és feltárta előttük, kik azok a papok az egyházmegyében, akik kollaborálnak az egyházellenes, kommunista hatalommal paptestvéreik kárára. (– a szerk.)
Ő volt az egyetlen magyarországi püspök, aki működési engedéllyel rendelkezett, de mégsem vehetett részt a II. Vatikáni Zsinat ülésszakain. Ennek ellenére egyedül az ő javaslatai jutottak el a zsinatra, mivel azokat a hivatalos utat és a cenzúrát megkerülve, németországi kapcsolatain keresztül juttatta ki a zsinatot előkészítő bizottságokhoz. A zsinatnak a materializmus és az ateizmus elítélését javasolta.
Shvoy Lajost, az egyházmegye leghosszabb ideig szolgáló (41 év) püspökét 1968. január 21-én, 88 éves korában érte a halál. A székesfehérvári székesegyház altemplomában temették el.
Források: Székesfehérvár.hu, Székesfehérvári Egyházmegye – fotók: Nemzeti Napló archívum
Kiemelt kép: Nemzeti Napló
Ez is érdekelheti:  Szilágyi Ákos a PS-nek: 2006-ban már kiásták az árkokat, mi csak vissza szeretnénk temetni egy kicsit (videó)

Ajánlott cikkek:

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük