„Rendet és Közbiztonságot”? – avagy kikre is bíztuk jövőnket?

Ma reggel küldeményével küldőjének sikerült jól felnyomnia egyébként jól beállított vérnyomásom, bár őt jól ismerve egészen biztosan nem ez volt a szándéka.

(Lásd: a Hunhír „Hajrá korrupció elleni harc: Százmilliós közpénzlopás Budán” című cikke – szerk. megj.) Nézem a pergő képsorokat, hallgatom a színvallókat, közben eszembe jutnak életem értékes, az I. és XII. kerületi MDF soraiban eltöltött évei. Eszembe jut bizony az első önkormányzati periódus választási kampányában általam szervezett hétvégi olcsó  piacok a Vérmezőn és a Batthyány téren, több hónapon keresztül, amit kizárólag azért szerveztünk 1990-ben, hogy bejuttassuk ennek segítségével is Ligeti Imrét és csapatát az I. kerületi polgármesteri székbe. Természetesen nem arra gondoltunk, hogy aztán választóinak csalódást okozva soron kívül lemondjon a főváros akkor egyetlen konzervatív polgármestereként, sajnos utólag ezzel is bizonyítva politikai alkalmatlanságát. Aztán jött a korelnök emdéefes Vigh Béla egy rövid ideig Ligeti lemondását követően, majd őt követte a végtelenül hiú, önmagának már hivatali ideje alatt emléktáblát állító, egyébként politikailag szintén alkalmatlannak bizonyuló, pártütő és az MDNP-be 1996-ban átülő Katona Tamás. Ezek a sorban alkalmatlan emberek ágyaztak meg aztán a még náluknál is alkalmatlanabbnak és a jelek szerint korrupciót is jól tűrő Nagy Gábor Tamásnak, a Fideszes polgármesternek.

Nézem az általam egyébként nem túl nagyra becsült , ismert nevén Tomcat vagyis Polgár Tamás filmjét, és egyre jobban elszomorodom. A valamikori szadeszos kötődésű Polgár Tamás, aki a napokban a bíróságon pofonnal torolta meg Novák Elődön, a Jobbik alelnökén vélt vagy valós sérelmeit, ezzel az oknyomozó riportfilmjével olyan valóságot nyitott meg, mely egy sor jogos politikai kérdés felvetését teszi sürgősen ismételten aktuálissá.

Vajon a választók bizalma, és – az elmúlt nyolc év megtapasztalt bolsevista kormányzati gyakorlata alapján kialakult utálata, megvetése és gyűlölete miatti – kétharmados narancsos országgyűlési és kormányzati felhatalmazása kellően átgondolt, és valóban megalapozott volt?

„Rendet és Közbiztonságot!” hirdetik a FIDESZ plakátjai az első kerület hirdető oszlopain –  Nagy Gábor Tamás, a negyedik négyéves ciklusára készülő eddigi polgármester és kiszemelt Fidesz-es képviselőjelölt társai arcképével -, miközben a filmen pergő képeken látnunk kell az irányítása alatt álló Budavári Önkormányzat tulajdonát képező, és közpénzekkel gazdálkodó Gamesz nevű intézményének kirúgott munkatársa vallomását, az ott folyó, és már az ügyészségen is feljelentett korrupciós tevékenységekről.

Megdöbbenve halljuk a város közismerten legdrágább, még Katona Tamás polgármestersége idején felállított budavári beléptető rendszerén keresztül lecsapolt, és feltehetően „csókos” magánzsebekbe vándorolt, százmilliós korrupció híreit. Arcpirulva halljuk, hogy az erre a célra is rendelt, közpénzekből fenntartott rendőrség, úgy tűnik, a bűnök felett szemet hunyó és ezzel a feltehetően bűnözőket segítő fedő tevékenységét, az információk érintettek részére történő tudatos visszajuttatásával, hogy ezzel is lehetetlenné tegyék a nyomozást, a bűnjelek eltüntetésével. Azét a rendőrségét, aki „Szolgálunk és Védünk” jelmondatát rendszeresen összecseréli a „szolgálunk és verünk” kialakult gyakorlatával, az utóbbi nyolc-húsz évben, és gyakorlattá tette állampolgárok ezreinek megalázását ünnepeinken, és a valódi bűnözők helyett mindmáig például az ártatlanul koncepciós perben, politikai megrendelésre elítélt Magyar Gárda tagjait vonja koholt vádak alapján eljárás alá. Döbbenten hallgatjuk egyidejűleg annak a kirúgott egészségügyi munkatársnőnek a szavait, akit azért távolítottak el munkahelyéről, a Budavári Önkormányzat XII. kerületben működő intézményéből, mert nem tudott hallgatni a mindent behálózó korrupcióról, és „bűneit azzal tetézte”, hogy jelöltként elindult a Jobbik színeiben. Elégtételt próbált kapni sérelmei miatt a munkaügyi bíróságon, ahol – minő véletlen – a film sugallata szerint az első fokon eljáró bírónő (aki egy ismert Fidesz-es vezető felesége) elmarasztalta ítéletében, de másodfokon és legfelsőbb fokon helyt adott a bíróság kérelmének, törvénytelennek nevezve elbocsátását.

Még nagyobb megdöbbenéssel kell látnunk, hogy rejtett kamerák segítségével – hasonlóan Hagyó Miklósnak a BKV-nál kialakult bolsevista gyakorlatához – hogyan fejik meg naponta az önkormányzat munkatársaiként a beléptető kapuknál történő bevételt. Az érintettek egyike – volt munkatárs – szerint naponta 60-100 ezer forintokkal, és törvénytelenül, szándékosan értékén jóval (20-25%-kal) alulváltott euró ezrekkel. Ezek az eurók az érintettek szerint, valódi értékükön beváltva aztán, szintén a csókosok magánzsebeit gazdagították az önkormányzatnál, ahol szinte valamennyi osztályon „dolgoznak” ilyen munkát valójában nem végző, fiktíven fizetett személyek. Nem kell hozzá matematikusi végzettség, hogy könnyen összejöjjenek a százmillió feletti súlyos összegek!

Csakhogy ez most nem a kommunistákra, hanem a FIDESZ-re vet igen súlyos árnyékot! Ha tudott ezekről az üzelmekről a polgármester Nagy Gábor Tamás, azért, ha nem tudott, akkor hivatali kötelességei nem teljesítése miatt tartozik felelősséggel.

Ki kell mondanom még egy igazságot Polgár Tamás oknyomozó filmjéről, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma!” (Babits: Jónás könyve – szerk. megj.)

Nem értek, mert érthetek egyet a film azon sugallatával, ami álláspontom szerint logikusan következik Tomcat múltjából, igazságkeresése és érdemei elismerése mellett, hogy a kárpátaljai hölgy korrupcióra történő felhasználása riportalanya szájából negatív érzetet sugall igazságra vágyó állampolgáraink számára. Mert nem emeli ki, hogy – fiatal kora ellenére, magyar állampolgársága hiányában is – kitüntetett kedvezményezettje volt az önkormányzatnak, sőt még szolgálati lakást is kapott – szolgálataiért cserében – az önkormányzattól. Számomra, és nagyon sokunk számára, elszakított nemzetrészeinken – így a Kárpátalján – élő testvéreinket tudatosan állítja szembe a jelenlegi határaink között élők érdekeivel.

Mi valamennyien nem ezért harcolunk közel húsz éve elszakított Nemzetünk egyesítéséért – és ezért tartjuk komoly részsikernek az Országgyűlés ilyen irányú, a kettős állampolgárságról hozott döntését -, hogy az ilyen jellegű, egyébként komoly munkát feltételező, oknyomozó filmek riportalanyai tévedéseit a film készítői az utómunkálatoknál ne korrigálják, ezzel helyes irányban nevelve végre közvéleményünket.

Egyébként a magam részéről hálás vagyok a film elkészítéséért, és utolsó pillanatban történő közzétételéért.

Választóinknak vasárnap – az urnákhoz remélhetően ismét nagy számban járulva – el kell gondolkodniuk, hogy kire adják szavazatukat, kit tüntetnek ki bizalmukkal. Én azzal segíthetem döntésüket, hogy (sokadszorra) tévedésként értékelem a Fidesz részére tavasszal adott kétharmados bizalmukat. Mert az ország legszakrálisabb történelmi helyén, a Buda Várában és Buda belső részén tevékenykedő – és a FDESZ-többség által negyedik ciklusára készülő – önkormányzatában a – jelek szerint elképesztő melységben szerteágazó, és mindent átszövő korrupció gyanúja mellett, az ezt eltűrő, és polgármesterét negyedszerre jelölő – Fidesznek fel kell tenni magában a kérdést: képes lesz-e a választók döntő többségét alapvetően irritáló, korábbi politikai és gazdasági bűnözés maradéktalan felderítésére, és törvényi megtorlására.

Nem lehetett ezekről tovább hallgatni, és köszönöm a film elkészítésében közreműködők hiteles munkáját, annak ellenére, hogy a filmet jogosan bombahírként forgalomba hozó inkriminált hírportál nem minden alapvetésével értek egyet.

Budapest 2010. szept.30.

Reiner Péter

Bombahír TV: Egy fideszes kerület piszkos titkai from Bombagyár on Vimeo.

A Hunhír „Hajrá korrupció elleni harc: Százmilliós közpénzlopás Budán” című írása alapján. Az említett film a fenti cikk végén vagy a Bombahír TV megadott linkjén megtekinthető!

Nemzeti InternetFigyelő