Radnóti László: Beteljesült jóslat (Levél Némethonból)

A prófétát Thilo Sarrazinnak hívják. 14 évvel ezelőtt – magyarul nem hozzáférhető művében, a „Németország felszámolja önmagát” című, óriási vihart kavart könyvében, – megírja mindazt, ami mára bekövetkezett.

A szocialista bankszakembert még a pártjából is kizárták, a kézivezérelt sajtó össztüzet zúdított rá és egy időre teljesen ellehetetlenítették. Ennek a kitűnő könyvnek leginkább a rasszizmusát kárhoztatták, pedig szólt arról is, hogy Németország, a kontinens legnagyobb ipari hatalma, belátható időn belül komoly energiaellátási gondokkal küzd majd.

És lőn: a migránsok megoldhatatlan feladatok elé állították az államigazgatást és a teljes szociális rendszert, az utolsó atomerőművek tavaly április 15-i leállítása pedig napról- napra fokozódó tiltakozást váltott ki a lakosság körében, miközben a Greenpeace ujjongott, ugyanis ezt nagy sikernek tartotta a klímakrízis megoldásában. Kívülről szemlélve ezt a Merkel kancellár által kezdeményezett és keresztülvert döntést, minden épeszű ember látta, hogy jóvátehetetlenül elhamarkodott lépések egész sora lesz a következmény, de a túlzottan magabiztos, vagy inkább nagyképű és önhitt: „Megoldjuk” (Wir schaffen das) jelmondat jegyében, minden ellenérvet félresöpörtek.

Hogy kik tették mindezt? A kancellária, a minisztériumok, a tartományok vezetői, de legfőképpen az úgynevezett Lámpa-koalíció, amelynek színeit a piros-sárga-zöldek adják. Az istenadta népet senki sem kérdezte. A lakosságot a tervek megvalósításának terveiről, előnyeiről vagy hátrányairól sehol sem tájékoztatták. A démosz kiszorult a döntésből. Egy történelmi léptékű energiaválság idején egyszerre nem-et mondani a szénerőműveknek, a földgáz és az olajimportnak, a városok közelében állítandó szél-rotoroknak, a nagyfeszültségű vezetékhálózatnak, a gáz- és olajfűtésnek, a belsőégésű motoroknak és bevezetni mindenütt a dühítő tempólimitet, – nem árulkodik a németekre eddig jellemző rációról. Az alaposságról nem is beszélve.

A szélerőművek tervének felét sem tudják megvalósítani. Legalábbis 2050-ig nem. Nagy reményeket fűznek a „zöld” hidrogénhez, mint új és megváltó energiaforráshoz. Csakhogy Németország legnagyobb elektrolízis üzemének termelése az ipari és lakossági igényt mindössze fél órán át lenne képes kielégíteni. Nem várt nehézségek adódnak az Északi Áramlat felrobbantása után a hirtelen keletkező áramellátási zavar miatt. A generátorokat ugyanis ezzel a gázzal tartották életben. Hát nem kínos, sőt nevetséges az, hogy éppen a franciáktól és éppen a kiátkozott nukleáris erőművekben termelt árammal próbálják betömni a szolgáltatás hézagait? De vajon meddig szállít a rivális Franciaország?

További, nem szellőztetett botrány, a hatalmas mennyiségű szén-dioxid német föld alá történő betárolási tilalma. Norvégiában akarnak raktározni, de ott ez ellen óriási a tiltakozás éppen a zöldek részéről. A német gazdaság bizonyos tekintetben elviselhetetlenül kitetté, azaz másoktól függővé lett, mert sehonnan és senkitől sem kapott garanciát a folyamatos, fenntartható beszállításokra. Először fordul elő, hogy egy ország évszázadok alatt felépült imázsát önmaga számolja föl, miközben hiteltelenné is válik. Hadserege – a katonai vezetők szerint is – képtelen lenne megvédeni az országot.

Hamburgban a minap többezres, rengeteg rossz arcú, dervisként üvöltő „tüntető” követelte a muzulmán kalifátus megalakítását német földön. A maguk részéről talán igazuk is van, hiszen már tíz évvel ezelőtt kijelentette Merkel asszony, hogy a muszlimok Németország része. Ők most elemi erővel jelezték, hogy „Igen, itt otthon vagyunk”. Brémában zord, szakállas kísértetek tüntikézése zajlott. A híres állatmese figurák helyébe a jámbor Hanza-városiak egy kakukkot képzeltek, amelynek fiókája, mint tudjuk, kitúrja fészkéből a tulajdonos utódait. Vér (még) nem folyt a jól szervezett demonstráción, de a plakátokat és a transzparenseket valamilyen állatvérrel kenték be. Figyelmeztetésül… Az iszlámnak állítólag békés arca is van. Ezzel mostanában egyáltalán nem találkozhatunk.

A látnok Sarrazin későbbi műveiben már szinte eszelősen veri félre a harangot, amely néha lélekharangnak tűnik. Hazája egy emberöltő alatt valóban leépítette önmagát és ezt nem csak a migráció számlájára lehet írni. A 18. század második felében élt német költő és filozófus, Johann Gottfried Herder jóslata szerint nekünk, magyaroknak a második ezredév fordulójára már teljesen el kellett volna tűnnünk a Duna mentéből, sőt a Kárpát medencéből is. Ez a prófécia azonban nem vált valóra, mert „él magyar, áll Buda még”. Ha ma élne a weimari német gondolkodó, vajon saját népének a túlélésre most hány évtizedet jövendölne?

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt képen: Thilo Sarrazin / Fotó: Andreas Gebert, dpa

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!