KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Putyin vészjósló szavai alátámasztják Magyarország stratégiájának fontosságát

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A szakértők és az adatok is megerősítik az orosz elnök várakozását a világgazdaság globális átrendeződéséről, így kulcsfontosságú, hogy Magyarország minél több partnert szerezzen és tartson meg. Az elmúlt évek alapján ebben kiemelkedően teljesített, hiszen úgy erősítette ázsiai szövetségeit, hogy eközben európai bázisáról sem mondott le.

Abszolút reális Vlagyimir Putyin jövőképe – erősítette meg a Mandinernek nyilatkozó szakértő. Bár az orosz elnök parlamenti beszédének legtöbbször idézett részlete, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról, illetve a fenyegetés, hogy a nukleáris erők teljes készültségben vannak, gazdasági szempontból is fontos kijelentéseket tett.

Indiának a gazdasága, Kínának a befolyása nő

Putyin szerint a BRICS-országok részesedése a világgazdaságban vásárlóerő-paritáson 2028-ra 36,6 százalékra nő, míg a G7 részesedése 27,8 százalékra csökken. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy reagált lapunk kérdésére, hogy ez nem olyan meglepő, mint amilyennek elsőre tűnik, és részben árnyalta is a képet, ám ettől még a Putyin által vázolt forgatókönyv vélhetően megvalósul.

A BRICS-országok közül Indiának fejlődő gazdaságként, természetéből adódóan nagy az ereje, de alacsony szintről kezd felzárkózni, míg Kína esetében nem a gazdasága nő, inkább a politikai befolyása

– jelentette ki Németh Dávid.

A blokkosodás súlyos versenyhátrányt jelent

A Világgazdaság által az év makrogazdasági elemzőjének választott szakértő előadásában arra is rámutatott, hogyan változott Magyarország közvetlentőke-befektetések állományának forrása a befektető országok tekintetében.

Míg 2014-ben az Egyesült Államok nagyobb szeletet hasított ki a képzeletbeli tortából (19,4 százalék), mint egész Ázsia (18,8), addig tavaly már az ázsiai országok 34 százalékig kúsztak fel, Dél-Korea és Kína az 1-1 százalékról például 14 és 9 százalékra. Az európai bázis csupán minimálisan csökkent, miközben a német befektetések 26 százalékról 17-re mérséklődtek,

azaz kevésbé Amerika- és Németország-függő a magyar gazdaság, mint tíz évvel ezelőtt.

Korábban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának Huszárvágás című könyvének bemutatóján a szerző, Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, Csiki Gergely, a Portfolió lapigazgatója, illetve Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője társaságában tartott kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy zajlik egyfajta globális átrendeződés, a nyugati dominanciának pedig vége. Orbán Balázs hangsúlyozta, a blokkosodás politikája súlyos versenyhátrányt jelent, hiszen a nyugati világ legfeljebb 1 milliárd embert ér el, marad 7 milliárd, akiket kizár, tehát elveszíti a piac legnagyobb részét.

Ez is érdekelheti:  Zelenszkij kiakadt az amerikaiak kérése miatt: az egyetlen érdemi háborús eredményétől akarták megfosztani

„Limitáltak az esélyeink, hogy érdemben befolyásolni tudjuk a világ történéseit. Éppen ezért olyan megközelítést kell alkalmaznunk, mintha az égitesteket vizsgálnánk: nem az a kérdés, felkel-e a Nap, hanem az, hogy milyen hatást gyakorol a természetre” – mutatott rá Orbán Balázs.

Az amerikaiaknak jó üzlet az orosz-ukrán háború

Az átrendeződéstől függetlenül természetesen a korábbi partnereit sem „engedte el” Magyarország, erre jó példa az Egyesült Államok: bár budapesti nagykövetével az élén mindenáron befolyásolni próbálja a magyar belpolitikát, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése alapján tavaly a 9 milliárd dollárt meghaladva ismét megdőlt a magyar-amerikai kereskedelmi forgalom rekordja.

Németh Dávid előadásában egyébként azt is megjegyezte, az Egyesült Államok gázexportja hogyan változott az elmúlt években, részben az orosz-ukrán háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatására: míg 2016-ban a nullához közelített, 2023-ban megközelítette a 400 milliárd köblábat.

Mandiner

Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pekingi 3. Egy övezet, egy út fórumon / Fotó: AFP/Pool/Grigory Sysoyev

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük