PRECEDENS: A maláj utasszállító lelövése (II.)
Ahogy az az inkvizíció idején is történt: a holland főügyész vezette nemzetközi “vizsgáló” bizottság eleve abból indult ki, hogy a maláj utasszállítót az oroszok, illetve az “oroszbarát szakadárok” lőtték le. Ahhoz, hogy Oroszországot ki lehessen átkozni a nemzetek közösségéből, ezt kellett bizonyítani – ha törik, ha szakad. Ez volt az a gomb, amihez csak a kabátot kellett (volna) még megtalálni. Ehhez határozták el 2019 június elején, hogy egy holland (hágai) bíróság 2020. március 9-ével pert indít, lényegében az orosz állam ellen.
Tanúnak megidéztek három orosz, és egy ukrán állampolgárt. Közülük az első: Igor Sztrelkov, a Donyecki Népköztársaság (DNR) honvédelmi minisztere 2014 májusa és augusztusa között. Sztrelkov a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korán nyugdíjba ment ezredese. Orosz önkéntesként harcolt 1992 nyarán a Dnyeszter-melléken, amikor a román tudatú kisinyovi kormány, katonai és rendőri erőkkel akarta visszakényszeríteni a Romániába tartó Moldovába a belőle ezért kivált Dnyeszter-melléket. Sztrelkov részt vett mindkét csecsen hadjáratban. Önkéntesként harcolt a jugoszláv háború idején is.
Minő véletlen: a másik három gyanúsított/vádlott mind a Donyecki Népköztársaság (DNR) honvédelmi minisztériumának katonai felderítési részlegében (GRU) dolgozott. (A másodrendű vádlott, az oroszországi társszervtől érkezett Szergej Dubinszkij, egyenesen a donyecki GRU vezetője volt.
(Utóbb a hágai bíróság egyiküket, Oleg Pulatovot fölmentette. [Őt három ügyvéd is védte – két holland, és egy orosz.] A másik három vádlottat viszont, távollétükben, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte.)
Arra nyilván a holland ügyészség is számított, hogy a négy vádlott nem fog megjelenni. Ezért a holland titkosszolgálat, koronatanúnak, Vlagyimir Cemahot, a donyecki Népi Milícia nyugalmazott légvédelmi rakétatüzér ezredesét szemelték ki. Őt – A HOLLAND TITKOSSZOLGÁLAT “MEGRENDELÉSÉRE” AZ UKRÁN TITKOSSZOLGÁLAT június végén Sznyezsnoje városában lévő otthonából el is rabolta, és Kijevbe hurcolta. Az esetről a későbbiekben fogok írni. Cemah utóbb, egy fogolycserével, kiszabadult. A hágai perrel összefüggésben azonban több más emberrablási kísérlet is történt.
2020 márciusában a donyecki elhárítás tudomására jutott, hogy az SZBU, a négy hágai vádlott egyikének, az ukrán állampolgárságú és Donyeckben élő Leonyid Harcsenkonak az elrablására készül. Gyorsan védőőrizetbe vették hát.
Július végén az SZBU (az illetékes orosz hatóságok nem kis megrökönyödésére) először próbálkozott azzal, hogy EGY OROSZ ÁLLAMPOLGÁRT OROSZ TERÜLETEN ELRABOLJON ÉS UKRAJNÁBA VIGYEN. Miért, miért nem, az orosz sajtó csupán annak megtörténte után három héttel adott hírt az esetről. Egy Moszkva környéki kisvárosban egy ingatlanügynököt akartak elrabolni az SZBU által alaposan megfizetett orosz alvilági személyek.
Kavarás volt a potenciális áldozat személye körül is. A hivatalos tájékoztatás szerint a donyecki népfelkelők egyik egységének – a donyecki GRU egyik, törzszászlós rangú – parancsnokát akarták elrabolni és Ukrajnába vinni. Azon melegében meg is interjúvolták a potenciális áldozatot. Hátulról filmezték. A megfigyelő azonban így is – kefefrizurájáról – Alekszandr Borodajra ismert rá. Aki, orosz állampolgár létére A DONYECKI NÉPKÖZTÁRSASÁG ELSŐ MINISZTERELNÖKE VOLT. Három hónapig. Ez idő alatt lőtték le a maláj utasszállítót.
Borodajnak ingatlan ügynöksége volt. Azzal próbálták tőrbe csalni, hogy a vevő gépkocsijában veheti majd át az éppen eladott lakás vételárát. A kiszemelt áldozat be is szállt az autóba. Ám amikor megtámadták, és egy erős nyugtató injekciót próbáltak belé nyomni, még volt annyi lélekjelenléte, hogy kiugrott a kocsiból, és, segítségért kiabálva, futásnak eredt. Támadóit elkapták. Kihallgatásukkor derült fény arra, hogy AZ SZBU-n BELÜL KÜLÖN ALOSZTÁLY FOGLALKOZIK A SZERVEZETT OROSZ ALVILÁGGAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSSAL.
Felbérelt alvilági személyek rabolták el, 2020 végén, mélyen az ország belsejéből Gyenyisz Haritonov orosz önkéntest is, akire 2014 nyara óta vadászott az ukrán titkosszolgálat. Őt kettős céllal akarták felhasználni – többek között a lelőtt maláj utasszállító ügyében is. Az éber orosz határőrök azonban megakadályozták, hogy az áldozatot ukrán területre hurcolják át.
A holland ügyészség tehát abból indult ki, hogy a Donbassz oroszok támogatta szakadárjai, illetve maguk az oroszok lőtték le a maláj gépet. (Ez volt az a gomb, amelyhez a 2014 és 2019 nyara között eltelt öt év alatt sehogy sem találták meg a hozzá illő kabátot.)
Az utóbb már ezer sebből vérző, majd ki is múló rémtörténeten az első sebet az ejtette, hogy kiderült: a Bük légvédelmi rakétarendszernek azt a típusát, amelynek a rakétájával az utasszállítót állítólag lelőtték, az orosz hadsereg még 2011-ben kiselejtezte.
A következő csapást az mérte a rágalom kiagyalóira, amikor a rakétát gyártó, Moszkva környéki üzem irattárában megtalálták annak a szállítólevélnek a másolatát, ami tanúsította: az utasszállítót (állítólag) lelövő Buk-rakétát a moszkvai üzem még 1986 utolsó napjaiban leszállította az akkor még egységes szovjet légvédelmi rendszer részét képező, a nyugat-ukrajnai Ternopol környékén állomásozó rakétatüzér egységnek. A rakétarendszer a Szovjetunió felbomlása után sem hagyta el Ukrajna területét. Először 2014 márciusában hagyta el a támaszpontot, amikor az adott egység, az ukrán hadsereg más egységeivel együtt, megindult a forrongó Donbassz pacifikálására. (Emlékeztetőül: Ukrajna ügyvezető államfője csak április 7-én hirdette meg a “Terrorellenes Műveletnek” elkeresztelt KATONAI BÜNTETŐ EXPEDÍCIÓT. No, ezt tessen kikapni a tömeggyilkos, magyarellenes UKRÁN NACIONALFASIZMUS hazai szurkolótáborának!)
Mindennek ellenére holland részről tovább sulykolták az orosz Buk-rakétákról szóló rémtörténetet. Most azt találták ki, hogy a rakétarendszert az oroszországi Kurszk alól átvontatták arra az egyszeri alkalomra. Miután a rakétarendszer “sikeresen” teljesítette feladatát, még a gép lelövésének napján (2014. július 17.) vissza is vontatták orosz területre.
Az Oroszországból érkezett szállítmány útközben áthaladt Sznyezsnoje városán. Amikor a hollandusok, a vád koronatanújaként, kiszemelték maguknak Vlagyimir Cemahot, úgy tudták, hogy ő Sznyezsnoje légvédelmének a parancsnoka. Ám rosszul tudták. Ahogy rosszul, sőt nem is tudtak egy sor más dolgot is. De erről majd később.
Utóirat:
Utóbb – megvizsgálva a Buk-rakéta roncsait – szakértők megállapították: a rakéta nem a repülőgépbe csapódva esett darabjaira – hanem a földön semmisítették meg.
A gépet egy ukrán vadászgép lőtte le: levegő-levegő rakétát küldött rá – majd fedélzeti géppuskájából még meg is sorozta (erről a gép törzsén talált golyónyomok is tanúskodtak.) Mindezek következtében a gép irányíthatatlanná vált, és lezuhant.
Helyi lakosok is látták az utasszállító után eredő vadászgépet.
Írta: Csikós Sándor
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
