Oroszország harkovi előretöréséről – Mi állhat a támadás szándéka mögött?

Május 10-én éjjel az orosz csapatok hadműveletet indítottak az ukrajnai Harkovi terület északi részén. A harcok dinamikusan folynak, a helyzet folyamatosan változik, de néhány előzetes következtetést már le lehet vonni.

A határvidéken az ukrán hadsereg első és hátsó vonalaiban aktív összecsapások zajlanak. A kijevi erők által használt katonai létesítményeket és infrastruktúrát 10 és 50 kilométeres mélységben támadják.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az Északi Erők Csoportjának egységei ellenőrzésük alá vonták a Harkovi területen található Boriszovka, Ogurcovo, Pletenevka, Pylnaja és Sztrelezsja településeket.

Ukrán források szerint valószínűleg két fő támadási irányról van szó: Volcsanszk térségében (az egyik ukrán erődítmény, ahonnan Belgorodot lőtték) és Lipcse falu közelében, Harkov felé.

Emellett az előzetes jelentések szerint az orosz csapatok a Harkovtól 30 km-re északkeletre fekvő Sztrelechja, Glubokoje és Lukjancsi települések közelében is előrenyomulnak, de hivatalos megerősítés erről egyelőre nincs.

A levegőből ledobott nagy pontosságú FAB-250/500-as bombákat aktívan használják az ukrán katonai létesítmények ellen. A célba vett katonai eszközöket, amelyeket az ukrán hadsereg titokban próbált meg átvinni a területre, ahol az összecsapások fokozódtak, hőkamerával felszerelt Lancet drónokkal is támadták. A célpontok között több rakétavető és Buk SAM rakétavetők voltak, amelyeket úgy alakítottak át, hogy a nyugati AIM-7/RIM-7 légvédelmi rakétákat is képesek legyenek kilőni.

Mi folyik itt, miért történik ez, és mi lehet a végkifejlet?

A harkovi front jelentősége Ukrajna számára

Harkov Ukrajna második legnagyobb városa. A háború előtt 1,5 millió lakossal rendelkezett, és továbbra is fontos központ. A város kevesebb mint 40 kilométerre van az orosz határtól. A másik oldalon, a határtól körülbelül ugyanilyen távolságra található Belgorod, a legközelebbi orosz nagyváros.

A 2022-es orosz hadművelet kezdetén Harkov volt az egyik első tűzvonalba került város. Az első napokban az orosz hadsereg megpróbált behatolni a város területére, azonban ez az offenzíva akkor még rosszul szervezett volt, az orosz haderő nem elegendő létszámmal és erővel indult neki az akciónak, így magát Harkovot nem sikerült bevenni, bár egyes orosz egységek akkor mélyen behatoltak a városba.

Azonban – ugyan a régió fővárosát nem vették be – az orosz csapatok elfoglalták a keletre fekvő régió jelentős részét. A probléma az volt, hogy a frontvonalat jelentős létszámú ukrán erők tartották, így 2022 szeptemberére az ukrán ellentámadás az orosz csapatokat kelet felé, Luganszk régióba szorította vissza. Ettől kezdve a frontvonal Harkovtól keletre észak-déli irányban, Harkovtól északra pedig az államhatár mentén, általános nyugat-keleti irányban húzódott.

Keleten egy pozíciós frontot hoztak létre. Az ukrán hadsereg az új felállást kihasználva terrortámadásokat indított Belgorod és a szomszédos városok ellen. Az ukrán egységek többször megpróbáltak áttörni az orosz területre, és Belgorod városát, valamint a határ menti városokat (Shebekino, Graivoron, kisebb falvak) lőtték.

Ennek a tevékenységnek semmilyen katonai jellegű értelme nem volt. Belgorodban a legnagyobb erejű támadás a városközpontot érte, amikor a rakéták az újévi vásár területére és a környező városrészekbe csapódtak be, és 25 ember – mindannyian civilek – vesztette életét. Az ilyen jellegű támadások rendszeresen folytak. Az orosz légvédelem szinte minden, a városra indított rakétát és UAV-t képes volt elfogni, de nem volt 100%-osan hatékony. Belgorod lakosságának egy része és a határhoz legközelebb eső falvak és kisvárosok lakosságának döntő többsége az ország belsejébe menekült. A belövések éppen azokról a területekről érkeznek, amelyeket az oroszok 2022-ben elvesztettek az ukránok ellentámadása miatt.

Az ukrán fegyveres erők ezzel a tevékenységgel több feladatot is ellátnak. Először is, a nemzetközileg elismert orosz területen végrehajtott terrortámadások szándékos stratégia részét képezik, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a lakosságra. Másodszor, Kijev okkal feltételezte, hogy így állandó készültségben lehet tartani az orosz hadsereget. A határ passzív fedezése jelentős erőket igényel. Még a határ mentén támadásokat végrehajtó kisebb egységek is „trollkodhatnak” az oroszokkal, arra kényszerítve őket, hogy komolyabb támadás esetén komolyabb katonai egységeket odavezényelve biztosítsák a határt.

Komoly támadásra azonban ténylegesen 2024 márciusában került csak sor, amikor zászlóalj szintű egységek páncélozott járművekkel próbálták áttörni a határt Kozinka falu közelében. Ez azonban nem sikerült, és az ukrán erők súlyos veszteségeket szenvedtek, de maga Kozinka település is elpusztult, mivel a harcok több napig tartottak.

Ukrajna megpróbálta és továbbra is igyekszik az ezen a határrészen kezdeményezett akcióit „kitartó számára” – orosz állampolgárokból (emigránsokból és áttért foglyokból) álló egységek – fókuszban tartani, bizonyítva az ukrán hadsereg eredményességét. Ezeknek az egységeknek a valós értéke azonban csekély, a gerincét az ukránok által „jó oroszoknak” tartott különítmény képezi. Ez a gerince a szó szoros értelmében vett neonácikból álló egységnek, akik arra tesznek kísérletet, hogy orosz területre hatolva bizonyítsák, hogy a jelenlegi orosz vezetéssel szemben létezik másik alternatíva, amelyet érdemes támogatni, rájuk odafigyelni nyugatról.

Mit jelent az offenzíva Oroszország számára

Mindez azt eredményezte, hogy az orosz politikusok és a hadsereg fontolóra vette a Harkov környéki hadműveletet. 2023-ban azonban minden erejüket a beharangozott és a Nyugat által is kiemelten támogatott nagyobb ukrán offenzíva visszaverésére összpontosították. A Harkov-Belgorod vonalon az ukránok a támadásaikat egyfajta csalinak szánták, hogy minél több orosz egységet odavonzzanak, így meggyengítve az orosz erőket a zaporozsjei főfronton.

A 2023-as nyári ukrán offenzíva azonban kudarcot vallott, és a kezdeményezés átkerült az orosz oldalra. A fókusz megválasztása azonban bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnik.

A frontvonal nagyon hosszú, ráadásul van egy nagy határszakasz, ahol valójában nem folynak harcok. Az orosz stratégák szempontjából minden frontnak komoly hátrányai vannak. Például a Herszon régióban a Dnyeper folyó nyilvánvaló akadályt jelent; a Zaporozsje és Luganszk régió közötti front nagyon jól megerősített, az ukrán tartalékok ott összpontosulnak. Egyszóval, nincsenek könnyű támadási területek. Északon a rossz úthálózat és az utak menti nehéz erdők jelentik a problémát. Végül pedig Harkov egy nagyon nagy város, és egy területileg ilyen nagyságrendű város központja elleni támadás megindítása, rendkívül nehéz feladat.

A Harkovi terület elég ígéretes frontszakasznak tekinthető orosz részről. A csatatér egyelőre jórészt átláthatatlan, de néhány dolog már most is elmondható.

Először is, az orosz offenzíva a Szeverszkij Donyec folyó mindkét partján zajlik, amely északról délre folyik Harkovtól keletre. Ez egy komoly akadály, amely leküzdhetetlen a járművek számára, stabil átkelő nélkül. A nyugati part közelebb van Harkovhoz. Itt az orosz parancsnokság talán „cordon sanitaire” (biztonsági terület) létrehozását tervezi, hogy ezzel megakadályozza Belgorod ágyúzását. Maga Harkov városa is ostrom alá kerülhet. Ez egy komoly fenyegetés, amelyet az ukrán erők nehezen tudnak majd elhárítani, ha az oroszok olyan távolságba kerülnek, ahonnan hagyományos tüzérséggel lőhetik az ukrán állásokat Harkov városának területén belül. Ezenkívül ez az offenzíva azzal fenyegeti a városban lévő ukrán erőket, hogy könnyen bekeríthetik őket, ha a Harkovot Ukrajna többi részével összekötő utakat be le tudják zárni.

A Szeverszkij Donyecktől keletre zajló offenzíva sokkal érdekesebb, és a háború menetére gyakorolt tényleges hatása is jelentősebb lehet. Közvetlen célja nyilvánvalóan Volcsanszk városa. Hosszú ideig ott voltak azok az ukrán állások, amelyekből Belgorodot lőtték. Volcsanszk elfoglalása ugyancsak segítené a határ menti cordon sanitaire-t megvalósítását. Ennek azonban más potenciális előnye is van. Egy innen indított támadás ugyanis orosz csapatokat segíthet eljutni keletre – az Oskol folyó mentén északról futó vonalon – védekező ukrán egységek hátába. Siker esetén ez azt jelenti, hogy az ukrán erőknek a bekerítés veszélye alatt be kell vonniuk az oldalukat, és egyre délebbre kell visszavonulniuk. Ez nem töri meg a frontot, hanem az egész háborús vonalat elmozdítja.

Végül, a Harkov közelében kiújult harcok egy összetettebb kép részét képezik. Az ukrán csapatok súlyos ember- és felszereléshiánnyal küzdenek. Nagyon széles frontot védenek, és az, hogy itt-ott válsághelyzeteket kell elhárítaniuk, egyre inkább kifárasztja őket. Míg 2023-ban a felek nem tudtak nagyobb áttöréseket elérni, és minden egyes falut hónapokig tartó véres harcok árán kellett bevenni, addig az orosz erők most taktikai, de egyre gyakoribb győzelmeket érnek el. Az elmúlt hónapokban az ukrán hadsereg lassan, de folyamatosan veszítette el hiányos felszerelését, különösen a tüzérséget. Védelme egyre inkább a drónokra és a tűz alatt álló gyalogság tömegeire támaszkodik.

Mindezek tehát komolyabb lehetőségeket kínálnak az orosz haderőnek. Elképzelhető, hogy az orosz hadvezetés már akkor teljesítettnek veszi a feladatot, ha magát a frontvonalat legalább 10-15 kilométerrel el tudják tolni. Ez ugyanis nagyban megnehezíti Belgorod ágyúzását és megkönnyíti a Harkov elleni támadásokat, különösen Volcsanszk visszafoglalását. Ha ilyen eredményt érnek el, az jelentős előnyökkel jár az oroszok részére a jövőbeli tervezés szempontjából.

A kezdeményező fél számára az első vonalban lévő katonák számának megemelése egyszerűen előnyös: az ellenségnek egyre több potenciálisan sebezhető pontra kell figyelnie, amelyeket eltalálhatnak. Ez azt jelenti, hogy a fáradtság nagyobb ütemben jelentkezik. Oroszország már régóta a kifárasztás háborúját vívja, amiben az általános cél úgy fogalmazható meg, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben az ellenség védelmi vonala egyszerre sok területen kezd összeomlani az emberek, a lőszer és a felszerelés teljes hiánya miatt. Egy új front megnyitása Harkov közelében felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Ráadásul Harkov mindenképpen arra kényszeríti az ukrán hadsereget, hogy más területekről kényszerüljön visszavonulni, ami megkönnyíti a többi fronszakaszokon folyó hadműveleteket.

Oroszország rengeteg energiát fordított arra, hogy növelje erejét és tartalékait. Hamarosan kiderül, mennyivel lett erősebb – összegezte gondolatait a Russia Today angol nyelvű portálján Roman Shumov orosz történész.

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: egy orosz katona a tűzvonalban  / Fotó: © Szputnyik / Stanislav Krasilnikov

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)