Orbán Viktor: nem engedjük kifosztani az embereket!
Ha a kereskedelem normális rendje felborul, „akkor be fogunk avatkozni, nem engedhetjük meg, hogy kifosszák az embereket!” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján elmondott napirend előtti felszólalásában. Hozzátette, utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal, amelyek jelentősen emelték a liszt, a tej, a tojás, az étolaj árát.
Ilyen emelést nem fogadhatunk el; ha nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogjuk vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzuk – közölte, hangsúlyozva: a kívánatos az volna, ha a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működne.
A miniszterelnöki beszéd elejét Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő zavarta meg a karzatról bejátszott, Orbán Viktor egy korábbi beszédének felvételével. „Ebből csak azt a következtetést vonom le, ami egy régi igazság, hogy a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – reagált Orbán Viktor, aki folytatta felszólalását, miután Kövér László házelnöknek jelezte, hogy nem zavarja az akció.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyeket a vállalkozások teljesíteni tudnak elbocsátások nélkül.
A megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért kilenc százalékkal, 290 ezer forintra emelik, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra. Arról is megállapodtunk, hogy 2026-ban a minimálbért további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emeljük majd – jelentette ki, megemlítve, hogy az oktatás, a tudomány, az egészségügy területén és a fegyveres testületeknél dolgozók fizetése is jelentős mértékben emelkedik.
Hangsúlyozta: az állam azzal segít, hogy a szociális hozzájárulást a vállalkozásoknak az előző évi minimálbér alapján kell megfizetniük.
Ezzel a megállapodással kézzelfogható közelségbe kerül, hogy a minimálbér ezer euró, az átlagkereset pedig egymillió forint legyen. Az a tervünk, hogy az átlagkereset idén eléri a 750 ezer forintot, és megkezdi a menetelést a 800 ezer forint irányába – fogalmazott a kormányfő.
Kitért arra is: tavaly 32, idén 21 százalékkal nő a tanárok bére, azaz egy pályakezdő, egyetemi végzettségű gyakornok bére 653 ezer forint, a tanárok átlagbére 844 ezer forint, ami több mint hatszorosa a 2010-esnek.
A kormány idén 500 milliárd forintnál több pénzt ad az oktatásra, mint adott 2024-ben – hangsúlyozta a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy az orvosok átlagfizetése meghaladja a 2,1 millió, a szakdolgozóké a 800 ezer forintot, ami hat-, illetve négy és félszerese a 2010-esnek.
Megemlítette: a kormány az egészségügy területére idén 330 milliárd forinttal ad többet, mint az előző évben.
Orbán Viktor arra is kitért: a vízügyi dolgozók bérének 30 százalékos emeléséről döntött a kormány, megindult az igazságügyi dolgozók béremelése, amelynek részeként 3 év alatt a bírák átlagbére havi 2 millió 250 ezer forintra, a bírósági titkároké és fogalmazóké 1 millió 125 ezer forintra, a bírósági tisztviselőké bruttó 850 ezer forintra emelkedik átlagosan.
A miniszterelnök megemlítette: a kutatói bérek átlagosan 30 százalékkal emelkednek, az átlagos alapbérek e területen elérik a 800 ezer, 2027-re meghaladják az egymillió forintot, a rendőrök, katonák és más fegyveres testületek tagjai idén az első fizetéssel kifizetik a hathavi fegyverpénzt.
Orbán Viktor elmondta: a kormány az idei év első 3 hónapjában 1100 milliárd forintot fizet ki a lakossági állampapírok kamataként, mintegy 800 ezer számlatulajdonosnak, ami összességében több millió embert jelent.
Megemlítette: ma 14 ezer milliárd forintnyi állampapír-vagyon van a magyar emberek kezében, zsebében.
A miniszterelnök Európa legnagyobb adócsökkentési programjaként értékelte és felsorolta a kormány korábban már bejelentett intézkedéseit – többek között a munkáshitelt, a vidéki otthonfelújítási programot, a kollégiumépítési programot, és a kis-és közepes vállalkozások támogatására kiírt programokat -, valamint azt is megerősítette, hogy a kormány bevezeti a két- és a háromgyermekes dolgozó anyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét.
Hozzátette: 2025 októberében minden háromgyermekes édesanya fizetése adómentessé válik. A kétgyermekes anyák esetében a jövedelemadómentesség bevezetését lépcsőzetesen hajtják végre: 2026. január 1-jén a 40 év alattiak lesznek adómentesek, 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek – közölte.
Elmondta: a munkáshitelre a beérkezett igénylések száma meghaladja a tízezret és folyamatosan nő. Hangsúlyozta: ma Magyarországon az a fiatal, aki a munkát választja és dolgozni kezd, 25 éves koráig nem fizet személyi jövedelemadót és hozzájuthat egy 4 millió forintos kamatmentes életkezdési hitelhez is.
Ismertette: a kormány vidéki otthonfelújítási programot indított az ötezer főnél kisebb településeken élők számára, 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak, és a programban január elsejétől a családok mellett a nyugdíjasok is részt vehetnek.
A kormány 2026 végéig meghosszabbította az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát, és megindította a lakhatási tőkeprogramot, amelytől azt várja, hogy évente plusz 10 ezer új lakás épül majd – emlékeztetett a kormányfő.
Jelezte azt is: a kormány lehetővé tette, hogy az emberek a nyugdíjpénztári megtakarításaikat otthonteremtésre és otthonfelújításra is használhassák, illetve 2025-ben a SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka is felhasználható legyen erre a célra, emellett bevezették azt is, hogy a munkaadók havi 150 ezer forint értékben kedvező adózású lakhatási támogatást adhatnak a dolgozóiknak.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
