Obama újabb hidegháborúba vezeti a világot?
Ebbe a sorba tartoznak az USA próbálkozásai Oroszország „nyakába varrni” a malajziai Boeing 777-es tragédiáját, valamint azok a vádak, hogy Oroszország állítólag megsértette a közepes és kis hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó, 1987-ben aláírt INF-szerződést – hangoztatja Konsztantyin Szivkov katonai szakértő. Orosz légvédelmi szakértők meggyőződéssel vallják, hogy Buk M1-es légvédelmi rakétával nem lehetett lelőni a malajziai repülőgépet – mondja Konsztantyin Szivkov.
– Egy ilyen rakéta alkalmazásának első ismertetőjele az, hogy indítása után a rakéta inverziós nyoma csaknem 10 percen át látható az égbolton. De senki sem látott ilyen nyomot. A repülőgépet nyilván vadászgép lőhette le. De még a Nyugat sem állítja, hogy a felkelők az ország keleti részén rendelkeznek saját légierővel.
Az orosz fegyveres erők vezérkarának egykori munkatársa, Konsztantyin Szivkov teljesen becstelennek minősítette azt a Moszkvával szemben elhangzott vádat, hogy Oroszország megsértette volna az 1987-ben megkötött INF-szerződés pontjait, amelyik a közepes és ki hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozik.
Oroszországban valóban modernizálják a közepes és kis hatótávolságú rakétákat. Azonban a tengeralattjárókra telepített rakétákról van szó, amelyekre nem terjed ki a szerződés hatálya – mondja a szakértő.
– Repülési tesztelések során természetesen szárazföldről lövik ki a modernizált rakétákat. Érthető, hogy ezeket a rakétákat nem helyezik el tengeralattjárókon szárazföldi tesztelés előtt, hiszen túl nagy a kockázata a hajó pusztulásának. Ugyanúgy szárazföldről lövi ki újabb Tomahawk rakétáit az Egyesült Államok is. És tisztában van azzal, hogy Oroszországban a földi telepítésű rakéták számára nincs kialakítva a szükséges infrastruktúra.
Az USA tulajdonképpen már ráerőltette saját politikáját Európára, és közel állunk a hidegháború újabb fázisához – véli az oroszországi Európa Intézet szakértője, Dmitrij Danyilov. Az a baj, hogy ezt a fázist sokkal nehezebb lesz túlhaladni, mint a múlt évszázad kilencvenes éveiben. Egész régiók geopolitikai átorientálásáról van szó – hangoztatja Danyilov.
– Megkérdőjeleződött az, amit „Oroszország európai választásának” nevezünk. Oroszország kénytelen nem alternatívákat, hanem újabb lehetőségeket keresni saját fejlődéséhez. Európa pedig, elindulva a Washington által javasolt úton, elvesztheti Oroszországot mint stratégiai partnert.
Természetesen nem kerültünk be teljes egészében az újabb hidegháború állapotába, bár nagyon közel állunk ehhez. Ukrajna NATO-csatlakozása lenne az a határvonal, amelynek átlépése nemcsak a hidegháborúba való belépést, hanem még ennél is veszélyesebb dolgot jelentene – véli Vlagyimir Stol orosz helyzetelemző.
Barack Obama július 29-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem veszi számításba azt a változatot, hogy Ukrajnának katonai segítséget kellene nyújtani fegyverek és haditechnika formájában. Egyelőre. Vagyis még van idő arra, hogy megelőzzük az újabb hidegháborút.
Obama? Azt hiszem az Egyesült Államok egyik legsúlytalanabb báb-elnökét üdvözölhetjük a „Béke Nobel-díjas” személyében. Egy játékszer a háttérhatalom kezében. Nyomon követhető az elmúlt évtizedekben, hogyan lett semmivé az elnöki hatalom Amerikában, Ez Obama alatt csúcsosodott ki (eddig).
Bármennyire is az ellenkezőjét hirdetik a majom és fajtája (obama, natanjhau, junker, stb) képtelenek gondolkodni! Meg lehet velük tanítani egyes mutatványokat de arra a feladatra amire az agyat a teremtő megalkotta soha nem lesznek képesek!
kató rudi