Norvégiába járnak bevásárolni a svédek
A gazdasági nehézségek, a megélhetési költségek emelkedése és az infláció miatt egyre több svéd dönt úgy, hogy a szomszédos Norvégiába megy bevásárolni – ismertette a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A svéd határhoz közeli, norvégiai Örje városában, Anders Fjellstad élelmiszerüzletében az év első hónapjaiban tizennégy százalékkal nőtt a zöldség- és gyümölcseladás. A férfi szerint a növekedés főleg annak köszönhető, hogy egyre több svéd jár át hozzá vásárolni. A svédországi Arjangben élő Nette szintén rendszeresen jár Norvégiába vásárolni. Egy rádióinterjúban elmondta, hogy a norvég boltokban rendszerint zöldséget és pelenkát vásárol az unokáinak, ugyanis a pelenkák, a bébiételek és a zöldségek azok a termékek, amelyek a leginkább drágultak Svédországban – ismertette a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Anna Breman, a svéd Riksbank alelnöke a minap azt nyilatkozta, hogy a felméréseik szerint a gyermekes családokat még inkább érinti az infláció. Egy 44 ezer tételre kiterjedő kutatás szerint az élelmiszerek ára februárban 2,5 százalékkal emelkedett januárhoz képest, ami 2015 óta a legnagyobb havi emelkedés, míg a bébiételek ára ugyanebben a periódusban 10,8 százalékos növekedést mutatott.
– Sok család nem tud megélni, és ez kezd olyan problémává válni, amellyel a politikusoknak foglalkozniuk kell, különösen az egyedülálló szülők esetében. Azoknak, akiket a legsúlyosabban érintenek a gazdasági nehézségek, már ételre is szüksége van – mondta Ulf Mazur, a Matpriskollen ár-összehasonlító alkalmazás alapítója és ügyvezető igazgatója.
A felmérés szerint az élelmiszerárak februárban 17,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A gazdasági nehézségek pedig oda vezettek, hogy sok svéd megváltoztatta vásárlási szokásait: a statisztikák szerint tízből közel nyolc ember változtatott azon, hogy hol, mit és mennyit vásárol.
Arturo Arques, a Swedbank magánközgazdásza az állami televíziós csatornának, az SVT-nek elmondta: kutatásuk során a megkérdezett 3100 svéd fogyasztó mintegy húsz százaléka állította azt, hogy olyan szűk a pénzügyi mozgástere, hogy az élelmiszerárak emelkedése problémát jelent számára. Ennek következtében kevesebb és alacsonyabb minőségű élelmiszer vásárlása mellett döntöttek. A kutatás szerint a leginkább érintettek a munkanélküliek, a diákok, az alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek, a betegszabadságon lévők és az egyedülálló szülők, főként a nők.
Norvégia egyébként komoly extra bevételekre tett szert az ukrajnai háború következtében megugrott energiaárakból.
Míg a kormány korábban 277 milliárd korona bevételre számított a kőolajszármazékok exportjából, nemrég kiderült, hogy az összeg ennek akár hatszorosa, 1750 milliárd korona is lehet.
V4NA – Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
