Németországnak vissza kellene térnie az oroszországi gázvásárláshoz – mondta Szászország miniszterelnöke

Németországnak vissza kell térnie az oroszországi gázvásárláshoz, amint véget ér az ukrajnai konfliktus – mondta Michael Kretschmer, a kelet-németországi Szászország miniszterelnöke szombaton. A németeknek továbbra is szüksége lenne “vezetékes gázra” Oroszországból – véli a tisztségviselő.

“Ha a háborúnak vége, ismét Oroszországból származó gázt kell használnunk” – mondta Kretschmer a Bild című német bulvárlap hétvégi számának arra a kérdésére, hogy mit mondana azoknak, akik az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését követelik.

Az Északi Áramlat 2 egyike annak a két vezetéknek, amelyet arra terveztek, hogy a Balti-tenger medre mentén húzódó útvonalon keresztül szállítson földgázt Oroszországból közvetlenül Németországba. A projektet február végén félretették, mivel Németország leállította az engedélyezési folyamatot, miután Oroszország elismerte a két Donbassz köztársaság függetlenségét.

Kretschmer szerint Németországnak szüksége lenne az orosz gázvezeték-infrastruktúra teljes helyreállítására, ha elegendő energiaellátást akar biztosítani. Megkérdezték tőle, hogy szerinte sikerül-e helyreállítani a szeptember végén egy állítólagos szabotázsakcióban megsérült két Északi Áramlat-vezetéket.

“Szükségünk lesz vezetékes gázra, és ez csak működő vezetékek mellett lehetséges” – mondta a Bildnek.

A miniszterelnök szerint a jövőben nem Oroszország lehet Németország egyetlen energiaszállítója, és Berlinnek hosszú távú gázszerződéseket kell kötnie az Egyesült Államokkal, Katarral és más arab országokkal is, valamint “fejlesztenie kell saját gáz [mezőinket] az Északi-tengeren”.

Szavai Németországban akut energiaválság közepette hangzottak el, mivel az EU igyekszik leválasztani magát az orosz energiaellátásról. Brüsszel Moszkvával szembeni szankciós politikája eddig több kárt hozott Németországnak, mint jót – véli Kretschmer.

Most egy gazdasági “cunami van kialakulóban” – figyelmeztetett az állami vezető. Szerinte a szászországi vállalkozók “drámai” küzdelemmel néznek szembe “a túlélésért”, és sokan közülük “heteken, nem hónapokon” belül “feladni készülnek”. Kretschmer azt is mondta, hogy a szövetségi kormány segélyintézkedéseit még nem hajtották végre megfelelően, a berlini energiatakarékossági tanácsok pedig csak “bosszantják az embereket”.

A kormányfő emellett a folyamatban lévő konfliktus gyors diplomáciai megoldását sürgette, hozzátéve, hogy az EU-nak össze kellene fognia az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával és Japánnal a háború megállítása érdekében. Ugyanakkor azt mondta, hogy “egyetlen ok sincs arra, hogy Ukrajna akár egyetlen négyzetmétert is feladjon a területéből”. Hozzátette, Oroszországnak is kompenzálnia kell mindazokat a károkat, amelyeket a konfliktus okozott Ukrajnának.

Négy volt ukrán régiót – a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, valamint a Herszon és Zaporozsjei területeket – október elején hivatalosan Oroszország részévé nyilvánították, miután az ottani választók népszavazáson elsöprő többséggel támogatták a lépést. Kijev és a nyugati nemzetek, köztük Németország, a szavazást “színleltnek” nyilvánították, és továbbra is Ukrajna részének tekintik a területeket.

Orosz Hírek