A NIF AJÁNLJA: Sütő Gábor: Tudatunk védelme (17.) - TISZTÁNLÁTÁST A ZAVAROS HELYZETBEN
     

KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

N1 Kávézó – Wittner Mária "Ezek nem hülyék, ezek gonoszak"

Az 1956-ban halálra ítélt Wittner Mária nyolc évig volt országgyűlési képviselő, ahogy ő fogalmaz nyolc éven keresztül hallgatta a hazugságokat a Parlamentben, amitől megcsömörlött. Lelkileg most sokkal szabadabb és kiegyensúlyozottabb. Leginkább azt sajnálja, hogy elmaradt a valódi elszámoltatás.

N1Tv

Ez is érdekelheti:  Orbán Viktor: Az európai választók nagy részét elárulták

Mementó 2006 emlékmű

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

5 thoughts on “N1 Kávézó – Wittner Mária "Ezek nem hülyék, ezek gonoszak"

  1. *8-evig ult a cionparlamentben alikudfidesz oldalan.Nos ennyit az 1956-os hosrol .

  2. Számomra döbbenetes volt, hogy beült közéjük.Majd, hogy ott is maradt. Eladta az 56-os elveit? 8 évre volt szüksége, hogy rájöjjön, mik között ül?

  3. Olyan ő is,mint a Mécs Imre,halálra ítélt,de azért Mé cs is beült az MSZP-be,ő meg a Fideszbe,ahol szintén komcsik ülnek,viszont jó pénz jár vele!

  4. a parlament képviseli a népet, hatamasalmas arányban. Nem mondok újat, csak nagyjából Széchenyi véleményét követem ; ha a nép igaz-, igazságszereto, ezeket elzavarja, ha nem (ez a valószínubb), akkor maranak. Ennek így is kell lennie. Ugyanis a demokráciában a nép (az „Isten-adta”) önön magát képviseli és vezeti választottjain keresztül …
    itt nem az a baj, hogy nem voltak a komcsik megbuntetve (persze az sem lett volna rossz), hanem az, hogy a magyarság önmagát nem kötelezi el az igaz mellett. Ahol nincs igaz, ott semmit sem lehet még javítani sem. Mint Gandhi bátyánk tanácsolta volt a hallgatóságának, a társadalmat önmagunkon keresztül kell megváltoztassuk (±). Elég lenne
    az, hogy mi magunk fogadalmat tegyünk az igaz mellett. Ez kitisztítaná
    a társadalmat apródonként, azzal, hogy ez bennünket tisztítana meg.
    Nem a társadalmat, ill. nem úgy, hanem magunkon keresztül. P-ul egy fogadalmat téve (egyedenként és ezt egyre többen) ; soha többén nem hazudok és hazugságot senkitol el nem fogadok. Ez elég lenne
    egy tényleges induláshoz is …
    szeretettel; L

  5. Hiteles adatok Wittner Máriával kapcsolatban:
    1957. július 16-án tartóztatják le, és 1957. július 27-én, néhány nappal később végzik ki Tóth Ilonka medikát, akinek betegápolásban Wittner Mária, és Sticker Katika is segédkezett.
    1959. február 24-én változtatják Wittner Mária halálos ítéletét életfogytiglanra, 1959. február 26-án, két napra rá, Wittner mellől viszik akasztani Sticker Katikát, akivel 1956-ban fegyverrel a kézben pózol idegen újságíróknak.
    Fontosabb adatok a Wikipédiából: Wittner Mária:
    1956. november 9-én sikertelenül próbálja elhagyni Magyarországot. Ekkor elengedik.
    1957. július 16-án tartóztatják le
    1958. július 23-án ítélik halálra eső-fokon, az ítéletet
    1959. február 24-én változtatják másodfokon életfogytiglanra
    1970. március 25-én kerül szabadlábra, holott az 1963-as általános amnesztiával csaknem minden ‘5-os szabadlábra kerül. Miért tartották őt oly soká börtönben. Vagy nagyon veszélyes politikai volt, vagy nagyon használható fogoly volt? — mint mécs, vagy göncz.
    Sticker Katalin, Havrila Béláné:
    1959. február 26-án végzik ki. Előtte két nappal, 24-én változtatják meg Wittner halálos ítéletét jogerősen életfogytiglanra. Wittner együtt segített vele a sebesült betegek ápolásában.
    Tóth Ilona Gizella:
    1956. november 20-án tartóztatják le. (Ekkor valószínűleg még nincsenek meg a reá valló tanúk!)
    1957. július 27-én akasztják fel. Nem sokkal ezelőtt, 1957. július 16-án tartóztatják le Wittner Máriát. Tán megtalálták a koronatanút?
    Érdekes dátumok, érdekes ismeretségek, érdekes történések, érdekes egybeesések. Felettébb elgondolkodtató a fenti kronológia!
    Wittner Mária a „Hóhér vigyázz!” című dokumentum-szerű filmben azon mélázik, hogy miért nem őt végezték ki. Félreérthetetlen közli, hogy a lelkiismeretével valami nagyon nincs rendjén! Ennyi év után fel sem szabadna merülnie a gondoltnak, hogy miért nem őt végezték ki mások helyett. Feltéve, ha minden rendben van nála!
    De minden rendben van nála?
    2008. május 25-én, egy újpesti lakossági fórumon, ahol az érdeklődőknek egyúttal levetítették a „Hóhér vigyáz!” című filmet, nagy ártatlanul teszem fel neki a kérdést, hogy ismerte-e Tóth Ilonkát. Wittner láthatóan zavarba jön, mintha a kérdés provokatív lenne. Legnagyobb meglepetésemre össze-vissza hablatyol, és kitér a konkrét válaszadás alól, lényegileg imigyen:
    Miért ismerném, miért kellett volna nekem ismerni Tóth Ilonát?
    Én megmondom miért kellett ismernie Tóth Ilonkát! Mert 1956-ban a sebesültek ápolásában neki segédkezett Sticker Katikával együtt.
    Okkal mondható tehát, hogy 2008-ban, még négy évtized múltával sincs rendben Wittner Mária lelkiismerete.
    Vajon miért!!!???
    Vattay Szabolcs

Itt várjuk hozzászólását!