A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
A Legfelső Tanács hamarosan első olvasatban szavazhat arról a törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi a magántulajdonban lévő földek bírósági határozat és a tulajdonos hozzájárulása nélküli elidegenítését. Ez a norma a hadiállapot idején és a befejezése után további 10 évig lesz érvényben, írja a Today.ua nyomán a Kárpáti Igaz Szó.
A 8225. számú törvénytervezetet a Legfelső Tanács agrár- és földpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága már megvizsgálta és jóváhagyta, s szavazatra bocsátaná.
A törvénytervezet nem az összes magántulajdonban lévő földterületre vonatkozik, csak azokra a telkekre, amelyeket a kritikus infrastrukturális létesítmények építésére jelölnek ki. Vagyis, ha a szakértők úgy döntenek, hogy egy adott földterületen le kell fektetni egy csővezetéket, vagy ott napelemes erőművet kell építeni, esetleg más kritikus infrastrukturális létesítményt kell elhelyezni, akkor azt elkobozzák a tulajdonostól és a használójától.
A kritikus infrastrukturális objektum építésére vagy átépítésére szolgáló telek megszerzéséről az érintett kritikus infrastrukturális ágazatért felelős hatóság kérelme alapján a Miniszteri Kabinet dönt, áll a törvénytervezetben. Tehát ezen földterületek elidegenítéséről bírósági ítélet, a földtulajdonosok, földhasználók, helyi önkormányzati szervek hozzájárulása, az erdészeti termelési veszteségek és a földhasználók veszteségeinek kompenzációja nélkül döntenek. Ugyanakkor a kisajátított földrészleg tulajdonosa a földterületért, valamint a rajta elhelyezkedő ingatlanokért teljes pénzbeli kártérítésre jogosult.
