Hirdetés
Mayer Gábor: Ős patkány terjeszt kórt miköztünk - Üldözők és üldözöttek

Mayer Gábor: Ős patkány terjeszt kórt miköztünk – Üldözők és üldözöttek

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

S ugyan, ki az üldöző és ki az üldözött?

A most következő gondolatsor elindításában a katalizáló televízió a hibás, mely rendszer és technika megőriz, házhoz – hogy úgy mondjam: ágyhoz szállít régi és újabb produkciókat. Művészetiektől a politikai (nagyon gyakran egyre megy) produkciókig mindent, visszakereshetően kész állapotba rögzítve.

Nem tudom, a MÜPA Visegrádi4-ek operett estje élő vagy rögzített volt-e, – nem is érdekes, hanem az, hogy benne az egyik német nyelvű férfisztár a közönség kedvéért magyarul énekelte a „hej, cigány, hej cigány, húzd a nótát” versszakot. Mert ezt így énekeljük, mióta szerzői megírták, így rögzült belénk, s így öblíti lelkünk, így énekelteti ki a mű születése idején élő és mai érzéseinket.

Sárosdi Lilla beütötte fejét ebbe a cigányba. Nem a MÜPA-ban, hanem valahol a határon túlra adresszálva magát, de azért vélhetőn itthonról kellemetlenkedve üzent telefonjával, roppant előnytelen arcberendezést mutatva Szarvas Józsefnek: ne mondja többé Vörösmarty Mihály: A vén cigány versét!

A Marton László miatt süldőkorától máig üldözött, magát színésznőnek, s ezért a magyar értelmiség részének gondoló, – hát, mit is írjak, valaki- üzenete így szól Szarvas József színészhez: Józsi ne! Ma már nem mondunk ilyen verset! S az ilyen, flaszterpor alacsonyságban lévő magabiztosságra összerándul az ember pejslije: arany csillagom, milyen ilyen verset? Ismered te ezt a verset legalább tabletről olvasva annál tovább is, hogy „Húzd rá cigány, megittad az árát”? Vagy ennyi már elég? Ez a vers így már mindjárt olyan vers? Ismered József Attila sorait, az „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk/a meg nem gondolt gondolat” kezdetűeket? Ha ismernéd, tán elszégyellnéd magad. Talán még te is. Mert te magad vagy az a bizonyos, pestist terjesztő meg nem gondolt gondolat. S lám, eszi lelkünk, szellemünk a baj, fiataljaink könnyedén gerjedő indulatossággal vágják oda: ha nem megy itt, hát elmegyek! Ötvenhatban lehetett utoljára, hogy apáink ennyit szóltak: fiam, előbb olvasd el még egyszer a Szózat első, s utolsó két szakaszát! Eszterházy Jánosban ott égett minden abból akkor is, mikor mehetett volna. Áldjon vagy verjen. Itt élned, halnod kell. A Sárosdi fajtájúak más szelleműek, más mondatokhoz húznak. Övék az „el lehet menni, itt lehet hagyni minket”, a „beledöglik ez az ország, hogy mindenki itthon akar érvényesülni”, „tessék megnézni, más népek gyerekei tömegesen mennek ki külföldre, mert van életerejük életet csinálni maguknak” – és társaik.

Sárosdi és eszmetársai Vörösmartyt, József Attilát vagy Szarvas Józsefet üldöznék ki innen?  Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt üldözés vad gyakorlata.

Az utolsó nagy háború után odáig tisztult a kép, hogy ilyent vagy hasonlót soha többé! Népcsoporthoz tartozás szerint, vallási, politikai különbözősége miatt, mert nő vagy férfi, színes vagy színtelen – soha többé nem szabad üldözni (pláne intézményesen üldözni) senkit. Nem tartott sokáig, a bolsevizmus egy kaptafára faragott mindenkit, a másik oldalon szétfolyt az egész, mint itatósban a tinta. Aki nem tudott a sablonban maradni, az belehalt. Előbb itt, s hamarosan a másik, a felhőtlen szabadság világában is. Az üldözési tilalom pedig odáig fajult, hogy a bírálatot is üldözésnek állította be.

Az ős patkány pedig itt szaladgál rajtunk és köztünk, már nem csak a sötétben, de napfényben is belénk harapdál. Az sem érvényes, hogy zsidót nem üldözünk – szenvedtek eleget, hiszen nyugaton halomba ölik őket, s menekülniük kell Izraelbe – de vajon zsidó zsidót üldözhet-e?  Hiszen látjuk, hogy kanál vízbe fojtanák egymást politikai-világnézeti, vallási, üzleti, művészetei eltérések okán. Ilyen zsidóüldözés-e a térség egyetlen zsidó tévéjének kiebrudalása?

Néger üldözhet-e, ölhet-e négert a BLM szülőföldjén? Hát cigány cigányt (ilyent ma már nem mondunk – ugye?) üldözhet-e? Többféle él velünk, s bizony nem azonosak nyelvben, szokásban, életvitelben, történelemben, sorsban, de látjuk, ahogy a tehetősebbek szolgaságba vetik maguk között az elesettebbeket. És hogyan vannak a keresztirányú mozgások? Cigány zsidót üldözhet-e? Vagy épp fordítva: zsidó üldözhet-e, szoríthat-e ki cigányt? Erről sem beszélünk. Cigányüldözés-e, ahogy Nimandmüller polgármester kiakolbólította a száztagú cigányzenekart? Ráadásként elvette azt a zenei iskolaépületet, melybe feltehetőn sok cigány kisgyerek is – esetleg pont a száztagú gyerekei, unokái járnának.

Vizsgáltuk, kérdeztük ezt azon felül vagy mellett, hogy Sárosdi gusztustalan orrlikaival és kétes tisztaságú vicsorításával kitiltaná a világirodalom Panteonjából a „Vén cigány”-t? Ugyan hogyan illik ez a sötétbőrű életek is számítanak hajcihőbe, hisz a cigányok is –legyenek szegkovácsok vagy zeneművészeti legfelsőbb stúdiumokat kijárt zeneművészek- sötétebb bőrűek az átlagnál? A világméretű (és vélhetőn Sárosdi parkett-művésznő szerint is támogatott) BLM mozgalom mellé odafér-e a bőrük színe, származásuk miatt nem tetsző cigányok üldözése? Megteheti-e ezt a hírek szerint szélhámos, tolvaj csalóként ide visszasündörgött Nimandmüller minden különösebb reakció nélkül? Mert, ha igen, akkor -ahogy a könyvégetésekből előbb-utóbb emberek elégetése lesz -, az ilyen bőrszín miatti üldözésből egy esetleges kormányváltás után tetszés, hangulat alapján induló üldözések, megsemmisítések valósulhatnak meg.

Gondolják meg azok is, akik most a mindegy milyen áron, csak kormányváltás legyen mellé állnak! Mert hamarosan ők is az élhető élet peremén kívül találják magukat. Legelőbb – az ismert bolsevik gyakorlat szerint: a moslékkoalícióba bújók, behódolók.

Javunkra váló, helyes irány lenne ez?

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Ez is érdekelheti:

Boleyn Anna angol királyné szerepében Jodie Turner-Smith (+NIF megjegyzés)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this: