Magyarország és az Eurázsiai biztonsági rendszer terve

Magyarország kész volna részt venni az Oroszország és Kína által szorgalmazott Eurázsiai Biztonsági és Együttműködési rendszerben, de a hozzá vezető úton megkerülhetetlennek tartja az ukrajnai politikai rendezést – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint az eurázsiai rendszer Magyarország érdekében állna, hiszen lehetővé tenné a kölcsönös előnyökön nyugvó normális gazdasági kapcsolatokat Kelettel és Nyugattal egyaránt, egybevágna a „gazdasági semlegesség” meghirdetett magyar politikájával, új dimenziókat tárna föl a nemzeti fejlődés előtt.

Kormánykörökben úgy látják, hogy a Lisszabontól-Vlagyivosztokig terjedő rendszer Magyarország biztonságát is szolgálhatná, hiszen nem állna ellentétben Magyarország NATO-tagságával, és kiküszöbölhetné annak veszélyét, hogy az ország két tűz közé kerüljön, területét és élő erejét idegen hatalmi célok szolgálatába állítsák.

A magyar miniszterelnök nyíltan ugyan még nem mondta ki, hogy az eurázsiai biztonsági rendszer feltétele a Nyugat elé terjesztett 2021. decemberi biztonsági követelések teljesítése, azaz az egyenjogú biztonság elvének és gyakorlatának elfogadása, kormánykörökben azonban egyértelműnek tartják, hogy a NATO által uralt jelenlegi európai biztonsági és együttműködési rendszer többé nem tarható fenn, mert ellentmond annak a követelménynek, hogy egyik fél sem érvényesítheti biztonságát a másik fél rovására. Lásd a NATO Keletre terjeszkedését!

Mivel Donald Trump nézeteitől távol áll az orosz és a kínai világpolitikai és világgazdasági befolyás erősítése, megeshet, hogy Orbán szuverén nemzeti törekvése csak részben fog egybeesni Washington céljával. A Fehér Ház várományosának eddigi kijelentései ugyanis arra engednek következtetni, hogy Amerika tehermentesítése céljából úgy szeretné lezárni az „ukrán kérdést”, hogy Európára terhelné a Kijevnek nyújtott fegyveres és pénzügyi támogatás költségét, és amerikai fegyverekkel tömné tele Európát, így téve eleget a fegyvergyártásban érdekelt amerikai körök profit-elvárásának.

Még várat magára az „ukrán kérdés” rendezésének pontos amerikai terve. Trump eddigi megnyilatkozásai ugyanis nem engednek arra következtetni, hogy kész volna elfogadni a semleges Ukrajna oroszok által kitűzött célját. Inkább ütköző zónává szeretné változtatni Ukrajnát, eltérően az orosz biztonsági igényektől.

Orbán az előzetes béke megállapodás előtti tűzszünettel, Trump pedig Oroszországnak tett területi engedményekkel kerülgeti az orosz biztonsági követelések teljesítésének forró kásáját. A lényeg megkerülése arra utal, hogy bár érlelődhetnek a valós alapokon történő kiegyezés feltételei, még nem érettek meg, és megérésük a katonai és a gazdasági erőviszonyok további módosulásától függ.

Minthogy az USA nem tartozik sem Európához, sem Ázsiához, nyitott kérdés, milyen szerepet játszhat az eurázsiai biztonsági rendszer kialakításában.

Az orosz álláspontot ismertető Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete így írt az Eurázsia magazin 2024. novemberi számában: „Oroszország egy új biztonsági rendszer létrehozását javasolja Eurázsiában, amely figyelembe venné a hatalmas kontinens valamennyi államának érdekeit külső erők részvétele nélkül”.

Trump megválasztott amerikai elnökről szólva diplomáciai forrásból úgy vélekedtek, hogy „egy dolog a választási kampányban tett ígéret, s más, hogy elnökként mit enged meg neki a háttérhatalom”.

Budapest, 2024. november 17. vasárnap (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!