Levédia krónikása: „Piszok nagy bajban vagyunk”
„És mit szólsz, hogy Orbánék már be is vezetik januártól a Mengelei eü.-terrort? Nem láttad a sajtótájékoztatóját a rohadék Zelenszkijjel? Mintha nem is az Orbán lett volna. Olyan merev volt végig, mint aki karót nyelt volna, és mintha a fogát húzták volna. Sehol a könnyed, magabiztos, vagány, szellemes mosolygós stílusa. Az volt az érzésem, mint aki így üzenné meg nekünk, hogy kényszerítik, és hogy piszok nagy bajban vagyunk.”
Azt ő is tudja, hogy kimondták már rá az ítéletet. Igaz lehet hát, amit írtak: a NATO-főtitkár őt megzsarolni jött – felmutatni neki a selyemzsinórt.
***
Én is úgy véltem: NEM ÖNSZÁNTÁBÓL MENT KIJEVBE. (Noha megvolt a formai ok: mostantól, fél évig, mi leszünk az EU soros elnöke.)
A helyzet nagyjából ugyanaz, mint nyolc évtizede is, a hintapolitika idején volt: LAVIROZVA PRÓBÁLTÁK ELKERÜLNI A VÉGZETET.
Akkor ez nem sikerült. Tartok tőle, hogy most sem fog. Orbán nagyon az útjukban van. Egyáltalán nem véletlen – sem Magyar(ellenes) Péter váratlan felbukkanása és tündöklése, sem pedig a minapi közjáték arról, hogy az orosz titkosszolgálatok, két éve behatoltak a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe. És hogy ebben, úgymond, Szijjártó passzívan közreműködött, ELÁRULVA NATO-SZÖVETSÉGESEINKET.
A kulcsmondat a The Times minapi cikkének főcíme: „IDEJE ELTÁVOLÍTANI ORBÁN VIKTORT, PUTYIN BÁBJÁT AZ EURÓPAI UNIÓBAN”.
A velünk egyébként azonosan gondolkodók közül is sokan átkozzák, gyalázzák Orbánt. E kör számára újabb érv, hogy aláírtuk a WHO-szerződést.
Rossz válasz volt. Megértem Orbánt – kétségbeesetten próbálja elhárítani, elodázni a végzetet. EZ AZONBAN MÉGIS ROSSZ, SZÜKSÉGTELEN ENGEDMÉNY VOLT. Nyolc évtizede sem vált be, amikor úgy igyekeztünk elhárítani a bajt, hogy próbáltunk elébe menni az ellenünk fenekedők kívánságainak, követeléseinek.
Semmi baj nem lett volna abból, ha nem írjuk alá a WHO- szerződést. Így azonban minden rosszat el lehet mondani, lehet feltételezni Orbánról (kétszínű, korrupt, hatalmának, összeharácsolt vagyonának a védelmében lefekszik a globalistáknak, a cionistáknak ÉS PUTYINNAK, AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOKNAK, így, úgymond, fedezi, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat összedolgozik a NATO, az EU, „a nyugati demokráciák” ellen).
“Az oroszok a spájzban vannak!” A NATO spájzában.
Brüsszel ezért semmitől sem fog visszariadni annak érdekében, hogy az oroszokat kisöpörje a „spájzból”. Attól sem, hogy elfoglalja a házat, letartóztassa, vagy a helyszínen likvidálja az erdész házaspárt.
Ukrajna pedig alig várja, hogy, ha kell, ellenünk is a Nyugat rohamosztaga lehessen.
Kaptunk már onnan is fenyegetést. Szerzői gúnyolódtak: hamarabb elfoglalják ők hazánkat, semmint hogy a NATO a megsegítésünkről döntene.
Azt, hogy a NATO a segítségünkre jönne egy ukrán támadás esetén – sürgősen felejtsük el! Hiszen azokat éppen hogy ők szabadítanák ránk.
Addig azonban egyelőre még azzal próbálkoznak, hogy belülről – netán egy “pesti Majdannal”, polgárháborús állapotok kiprovokálásával, felszításával – döntsék meg a sorsdöntő helyzetben terveik útjában álló kormányt. A következő lépés lenne az, amit kilátásba helyeztek: készek akár fegyveres úton is a segítségére lenni annak az országnak, amelyet SÚLYOS KIBERTÁMADÁS ÉRT. Az azonnali NATO-tagságra ácsingózó Kijev pedig ezer örömmel vállalná a végrehajtó szerepét.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyal Kijevben 2024. július 2-án. / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán