Lavrov a legnagyobb orosz médiaszolgáltatóknak adott ma interjút
Három orosz médiaszolgáltatónak, a Sputniknak, a Moscow Speaks-nek és a Komszomolskaja Pravda-nak adott ma délelőtt interjút Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – számol be a Russia Today.
Lavrov az interjút azzal kezdte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában leállítani az Ukrajnában zajló különleges műveleteket még akkor sem, ha Moszkva és Kijev béketárgyalásokat kezdene egymással, tekintettel arra, hogy Ukrajnát megbízhatatlan szereplőnek tartják.
Mint azt a külügyminiszter elmondta, Oroszország mindig is fontosabbnak tartotta a tárgyalásokat a háborúval szemben, de Lavrov emlékeztetett arra, hogy amikor Kijev rájött arra, hogy túlságosan messzire ment a Donbassz bombázásával és népirtó módszereivel, akkor nem sokkal a konfliktus 2022 februári kezdete után megkezdte a tárgyalást Moszkvával.
A külügyminiszter szerint Kijev ekkor olyan javaslatot terjesztett elő, amelyben vállalta hogy véget vett a nemzeti kisebbségek, többségében az oroszokkal szembeni diszkriminációnak és felhagy a neonáci ideológiát terjesztő mozgalmak támogatásával. Ez a tárgyalási sorozat azonban 2022 tavaszán megszakadt, miután Boris Johnson akkori brit miniszterelnök azt javasolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot.
Mint azt az orosz külügyminiszter megjegyezte, Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök békeképlete nem indíthatja újra a tárgyalásokat. Zelenszky ugyanis a tárgyalások feltételéül azt szabja, hogy az orosz hadsereg vonja ki minden egységét azokról a területekről amelyeket jelenleg ellenőrzése alatt tart.
Szergej Lavrov emlékeztetett arra is, hogy néhány héttel az ukrajnai konfliktus kezdete előtt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter határozottan megtagadta azt, hogy tárgyaljanak arról a kötelezettség vállalásról, miszerint nem bővítik tovább a NATO-t, ami Moszkva egyik alapvető biztonsági elvárása.
Lavrov beszélt az Irán és Izrael között kialakult katonai konfliktusról, miután Irán megtorló csapást intézett, válaszul annak Damaszkuszban lévő konzulátusa elleni izraeli légi csapásra. Lavrov kijelentette, hogy Iránnak nincs atomfegyvere és ezt a véleményt a nemzetközi atomenergia ügynökség is osztja.
Az Európai Unióról szólva Szergej Lavrov annak a véleményének adott hangot, hogy az EU vezetői felerősítik az állítólagos fenyegető orosz támadásról szóló narratívát. Teszik ezt azért hogy minél több pénzt tudjanak kicsikarni a háború folytatásához. Lavrov hozzátette: több uniós vezető mint például Joseph Borrell az EU külpolitikai főképviselője, Olaf Scholz és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már eddig is sokat fektetett politikai tőkéjéből Ukrajna támogatásába, mivel Oroszországot ellenségnek nyilvánították. Ezért ha most meg kellene változtatniuk az álláspontjukat, politikusként egyszerűen végük lenne.
A beszélgetés során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter külön szólt az Alternatíva Németországért (AfD) német ellenzéki pátról, amely erősen szkeptikus volt Ukrajna támogatását illetően. Emlékeztetett arra hogy a pártot azonnal belekeverték egy úgynevezett orosz kémbotrányba, miután a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az AfD folyamatosan erősödik.