Kiszivárgott a krími híd megtámadásáról szóló német megbeszélés szövege

Az szöveget Margarita Simonyan, az Russia Today főszerkesztője tette közzé néhány órával azután, hogy bejelentette, hogy megkapta a hangfelvételt.

Pénteken tette közzé, Margarita Simonyan annak a megbeszélésnek a teljes szövegét, amelyet állítólag magas rangú német katonatisztek folytattak a Krími híd oroszországi megtámadásának lehetőségeiről.

Simonyan beazonosította a megbeszélésen résztvevő tiszteket, köztük Ingo Gerhartz tábornokot, a német légierő parancsnokát és más, a misszió tervezéséért felelős magas rangú vezetőt. A megbeszélést a kiszivárogtató forrás szerint február 19-én folytatták le.

A leiratból kiderül, hogy a tisztviselők a francia-brit cirkálórakéta hatékonyságáról tárgyaltak, amelyet az Egyesült Királyság Storm Shadow-nak, Franciaország pedig SCALP-nak nevez. Mindkét ország adott a készleteiből valamennyit Ukrajnának, miután Kijev erre szólította fel őket.

A kiszivárgott felvételen szereplő tisztek arról tárgyalnak, hogy a fegyverrendszer alkalmas-e az oroszországi Krím-híd megtámadására, amely a Kercsi-szoroson keresztül köti össze a Krím keleti részét a Krasznodari területtel.

A leirat szerint a tisztek arról beszéltek, hogy az orosz infrastruktúra kulcsfontosságú része elleni sikeres támadáshoz további műholdas adatokra, a francia Dassault Rafale vadászgépek rakétáinak esetleges bevetésére és legalább egy hónapos előkészületre lenne szükség.

Az egyik résztvevő megjegyezte, hogy a híd mérete miatt – amely a leghosszabb Európában – még 20 rakéta sem biztos, hogy elegendő lenne ahhoz, hogy jelentős károkat okozzon. Ebből a szempontból egy kifutópályához hasonlítható – jegyezte meg.

„Meg akarják semmisíteni a hidat… mert nemcsak katonai stratégiai, hanem politikai jelentősége is van”

– idézik Gerhartzot, aki valószínűleg ezzel kijevi tisztviselőkre utalt.

„Aggasztó lenne, ha közvetlen kapcsolatban állnánk az ukrán fegyveres erőkkel”.

A tisztek a továbbiakban arról tárgyaltak, hogy a német hadseregnek milyen módon kellene együttműködnie a tervezett műveletben, hogy ne lépjék át a közvetlen részvétel „vörös vonalát”. Az ukránok titkos kiképzését a német fegyverek használatára és a művelet tervezésében való segítségnyújtást elfogadhatónak tartották. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a sajtó tudomást szerezhet az ilyen jellegű együttműködésről.

Berlinben magas rangú tisztviselők többször is nyilvánosan nyilatkoztak arról, hogy fenntartásukat fejezték ki a Taurus rakéták Ukrajnának való küldésével kapcsolatban. Olaf Scholz kancellár a héten azt mondta, hogy a német hadsereg nem teheti meg Ukrajna számára azt, amit „a britek és a franciák a célellenőrzés és a célellenőrzési segítségnyújtás tekintetében megtettek”. Ezt a kijelentést London és Párizs helytelenítette, mert állítólag az eltereli a közvélemény figyelmét arról, hogy Németország nem hajlandó elegendő fegyvert szállítani Kijevnek.

A nyilvánosságra hozott szöveg szerint a beszélgetés nagy része a kijevi erők Taurus rakéták telepítésére való felkészítésének gyakorlati kérdéseiről szólt, a katonai személyzet kiképzésétől kezdve az ukrán katonai repülőgépeknek, a német fegyverek használatához szükséges átalakításától, a biztonságos kapcsolaton keresztül, távolról történő technikai támogatás biztosításáig. A tisztek amiatt aggódtak, hogy a tervezett átadás felgyorsítása azt eredményezheti, hogy „ismét” civilek halnak meg ilyen jellegű fegyveres támadás során.

A rakéták célba juttatásához szükséges hírszerzési információk felmérésekor Gerhartz állítólag azon morfondírozott, hogy ezeknek az információknak az átadásához számos „amerikai akcentusú, civil ruhás ember” szolgál Kijevben, akik fedeznék a németeket.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: a Krími híd / © Szputnyik / Konsztantyin Mihalcsevszkij