KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kínos kínai meglepetés: összeomlás helyett makacsul növekszik a gazdaság

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Nem a legjobb ütemérzékkel üzent hadat Kínának a sikeresnek vélt, Oroszország ellen indított gazdasági hadjárat után Ursula Von der Leyen, az Európai Unió elnöke. Az elemzők sokasága által megjósolt stagnálás vagy akár recesszió helyett a távol-keleti nagyhatalom gazdasága az 5 százalékos növekedés felé mozdult el.

Akinek halálhírét keltik, sokáig fog élni – igaz lehet ez a mondás a kínai gazdaságra is, mely ahelyett, hogy hanyatlani kezdett volna, ahogy azt elemzők több alkalommal, is – legutoljára tavaly – buzgón megjósolták, makacsul tovább növekszik.

„A kínai gazdaság, úgy tűnik, könnyedén eléri az 5 százalék körüli növekedési célt”

– közli a Bloomberg.

A bankok, köztük a Citigroup Inc. és a JPMorgan Chase & Co. 5 százalékra emelték idei kínai növekedési előrejelzésüket, mivel a közelmúltbeli adatok erősödése segít konszenzust teremteni a kormány azon képességéről, hogy teljesíteni tudja a GDP-célt – írja a vezető gazdasági hírügynökség.

A Bloomberg hozzáteszi: az augusztus óta javuló aktivitási adatok „arra utalnak, hogy az április óta tartó gazdasági lassulás valószínűleg elérte a mélypontját, és

a gazdaság fordulatot vett

– írták a JPMorgan közgazdászai csütörtöki jegyzetükben”.

Kína erős harmadik negyedévi gazdasági adatai, úgy tűnik, a hivatalos revíziók és árkiigazítások miatt kaptak lendületet, ami szkepticizmust keltett a közgazdászok körében azzal kapcsolatban, hogy valójában mennyire erősek az adatok – olvashatjuk emellett a hírügynökség elemzésében.

Az emelkedést a Reuters is elismeri, már csak az ingatlanpiac esetleges későbbi válságában „bízva”.

Kína gazdasága 4,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – gyorsabban, mint várták, bólint rá a The Economist is. A lap nem tagadja: „a gazdaságnak most már aligha lesz gondja a kormány idei évre kitűzött 5 százalék körüli növekedési céljának teljesítésével.”

Ez is érdekelheti:  Szijjártó Péter: Több magyar állampolgár jelentkezett az izraeli nagykövetségen az éjszaka folyamán

Peking megpróbálta stabilizálni az ingatlan- és bankszektort. Hszi Csin-ping elnök

igyekezett a kínai gazdaságot az ingatlanbefektetések irányába és a csúcstechnológiát képviselő gyártás felé terelni

– elemzi a növekedés hátterét a Financial Times.

A kínai növekedéshez hozzájárult a harmadik negyedév végén megerősödő kiskereskedelmi forgalom, valamint a kormány ösztönző erőfeszítései is – fogalmaz az economictimes.indiatimes.com című indiai gazdasági lap.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az „orosz szankciós” lufi után – melynek vége az lett, hogy a várt recesszió helyett idén 2,1 százalékkal nőhet az orosz GDP (miközben, mint arról a hirado.hu is beszámolt, az Európai Unióban az optimista előrejelzések szerint is csak 0,6 százalékos lehet a bővülés), a kínai növekedés befagyását,

a távol-keleti gazdasági hatalom hanyatlását jósló elemzéseket is a papírkosárba hajíthatjuk.

Pedig így írt a CNN 2022 áprilisában: „Kínát súlyos gazdasági problémák sújtják. A növekedés megtorpant, a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas, az ingatlanpiac összeomlóban van, a vállalatokat pedig egyre visszatérően az ellátási lánc gondjai okoznak fejfájást. A világ második legnagyobb gazdasága a súlyos aszály hatásaival küzd, és hatalmas ingatlanszektora a túl sok adósság felhalmozásának következményeitől szenved. A helyzetet azonban csak tovább rontja, hogy Peking ragaszkodik a merev nulla covid politikához, és semmi jel nem utal arra, hogy ez idén megváltozna. Az elmúlt két hétben nyolc megalpoliszban került sor teljes vagy részleges zárlatra. Ezek a létfontosságú termelési és közlekedési központok együttesen 127 millió embernek adnak otthont.”

Yi Fuxian, a Wisconsin–Madison Egyetem kutatója sem adta alább 2022 júliusában: „Kína valós lakossága nem hivatalosan 1,41 milliárd, és még az általam becsült 1,28 milliárdnál is kisebb lehet. Ez azt jelenti, hogy

Kína gazdasági, szociális, kül- és védelmi politikája – valamint az USA és más országok Kínával kapcsolatos politikája – téves demográfiai adatokon alapul!”

– mondta oda bátran Pekingnek az Amerikában élő elemző.

„A Goldman Sachs és a Nomura ismét csökkentette a kínai GDP-kilátásokat” – akadt fenn a vészharang kötelén, azt eszeveszetten kongatva a CNBC 2022 augusztusában. „Mindkét bank közgazdászai azt is megállapították, hogy

országszerte emelkedett a Covid-megbetegedések száma, valamint az ingatlanbefektetések visszaesése júliusban, ami visszahúzta a beruházások teljes egészét.

A Nomura, amely továbbra is az egyik legalacsonyabb becslést tartja Kína növekedésére vonatkozóan, továbbra is úgy véli, hogy Peking 2023 márciusáig kitart a zéró Covid-politikája mellett. Ez az álláspont valószínűleg továbbra is jelentős mértékben visszafogja az ingatlanszektort” – osztotta az okosságot az amerikai hírtelevízió.

Ez is érdekelheti:  Népszavazás lesz Svájcban az oroszellenes szankciók eltörléséről

A valós fejleményeket legkevésbé sem eltaláló tavalyi elemzések tükrében aggodalomra ad okot, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság

ebben a helyzetben hirdetett „új politikát” a kínai kapcsolatokban, amelyet „kockázatcsökkentésnek” nevezett.

Ennek fókuszában például a chipgyártáshoz és az akkumulátorgyártáshoz szükséges kritikus nyersanyagok beszerzésének diverzifikálása szerepelt, mivel azok több mint 90 százaléka eddig Kínából érkezett.

Habár Brüsszel az amerikai példát követné, amely 2015 óta folyamatosan korlátozza a mikrochipek exportját Kínába, Ursula von der Leyenék csak annyit értek el a harcias hangvétellel, hogy

Peking júliusban korlátozást jelentett be a chipgyártás és az akkumulátorgyártás területén egyaránt nélkülözhetetlen két ritkaföldfém, a germánium és a gallium kivitelére

– írta korábban a hirado.hu.

Lapunk arról is beszámolt: valószínűleg a francia és az olasz autóipar nyomására jelenthette be von der Leyen szeptemberben, hogy „szubvencióellenes nyomozást” indít Brüsszel az olcsó kínai elektromos autókkal szemben.

Miközben Ursula von der Leyen éppen „hadat üzent” Kínának, melynek farvizein még a magyarországi akkumulátorgyártást is kikezdte, a távol-keleti ország „gazdasága lendületet kapott az elmúlt negyedévben, amikor

az emberek az éttermektől az alkoholtermékeken át az autókig megnövelték kiadásaikat, ellensúlyozva az ingatlanválság okozta húzóerőt,

és elérhetővé tették Peking éves növekedési célját” – részletezi a növekedés motorjait az indiatimes.com.

Nem tűnik tehát valószínűnek, hogy Brüsszel által indított, egyoldalú háborúskodás elérné célját, és – a sajátmagának okozott érzékeny veszteségek mellett – az Európai Unió tervezett intézkedései befolyásolnák a kínai gazdaság további sorsát.

Ez is érdekelheti:  A Peti-jelenség pozitív oldala - Köszönjük Peti!

hirado.hu

Kiemelt kép: Dolgozók a Sifang kínai járműgyártó szerelőcsarnokában, a Santung keleti tartománybeli Csingtao városában 2018. szeptember 5-én.  Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Plavevski

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük