Kínos kínai meglepetés: összeomlás helyett makacsul növekszik a gazdaság

Akinek halálhírét keltik, sokáig fog élni – igaz lehet ez a mondás a kínai gazdaságra is, mely ahelyett, hogy hanyatlani kezdett volna, ahogy azt elemzők több alkalommal, is – legutoljára tavaly – buzgón megjósolták, makacsul tovább növekszik.

„A kínai gazdaság, úgy tűnik, könnyedén eléri az 5 százalék körüli növekedési célt”

– közli a Bloomberg.

A bankok, köztük a Citigroup Inc. és a JPMorgan Chase & Co. 5 százalékra emelték idei kínai növekedési előrejelzésüket, mivel a közelmúltbeli adatok erősödése segít konszenzust teremteni a kormány azon képességéről, hogy teljesíteni tudja a GDP-célt – írja a vezető gazdasági hírügynökség.

A Bloomberg hozzáteszi: az augusztus óta javuló aktivitási adatok „arra utalnak, hogy az április óta tartó gazdasági lassulás valószínűleg elérte a mélypontját, és

a gazdaság fordulatot vett

– írták a JPMorgan közgazdászai csütörtöki jegyzetükben”.

Kína erős harmadik negyedévi gazdasági adatai, úgy tűnik, a hivatalos revíziók és árkiigazítások miatt kaptak lendületet, ami szkepticizmust keltett a közgazdászok körében azzal kapcsolatban, hogy valójában mennyire erősek az adatok – olvashatjuk emellett a hírügynökség elemzésében.

Az emelkedést a Reuters is elismeri, már csak az ingatlanpiac esetleges későbbi válságában „bízva”.

⚡#China GDP data:
Q3 GDP YoY +4.9%[Est.+4.4%; Q2:+6.3%]
Q3 GDP QoQ +1.3%[Est.+1.0%;Q2:+0.8%]
Urban Unemployment 5.0%[Prev. 5.2%]
Sept. Retail sales 5.5% y/y[Est.4.9%]
Sept. industrial growth 4.5% y/y[Est.4.3%]#EconTwitter 🇨🇳
1/ Thread#EconTwitter 🇨🇳 pic.twitter.com/yCiz80UioB

— CN Wire (@Sino_Market) October 18, 2023

Kína gazdasága 4,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – gyorsabban, mint várták, bólint rá a The Economist is. A lap nem tagadja: „a gazdaságnak most már aligha lesz gondja a kormány idei évre kitűzött 5 százalék körüli növekedési céljának teljesítésével.”

Peking megpróbálta stabilizálni az ingatlan- és bankszektort. Hszi Csin-ping elnök

igyekezett a kínai gazdaságot az ingatlanbefektetések irányába és a csúcstechnológiát képviselő gyártás felé terelni

– elemzi a növekedés hátterét a Financial Times.

A kínai növekedéshez hozzájárult a harmadik negyedév végén megerősödő kiskereskedelmi forgalom, valamint a kormány ösztönző erőfeszítései is – fogalmaz az economictimes.indiatimes.com című indiai gazdasági lap.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az „orosz szankciós” lufi után – melynek vége az lett, hogy a várt recesszió helyett idén 2,1 százalékkal nőhet az orosz GDP (miközben, mint arról a hirado.hu is beszámolt, az Európai Unióban az optimista előrejelzések szerint is csak 0,6 százalékos lehet a bővülés), a kínai növekedés befagyását,

a távol-keleti gazdasági hatalom hanyatlását jósló elemzéseket is a papírkosárba hajíthatjuk.

Pedig így írt a CNN 2022 áprilisában: „Kínát súlyos gazdasági problémák sújtják. A növekedés megtorpant, a fiatalok munkanélkülisége rekordmagas, az ingatlanpiac összeomlóban van, a vállalatokat pedig egyre visszatérően az ellátási lánc gondjai okoznak fejfájást. A világ második legnagyobb gazdasága a súlyos aszály hatásaival küzd, és hatalmas ingatlanszektora a túl sok adósság felhalmozásának következményeitől szenved. A helyzetet azonban csak tovább rontja, hogy Peking ragaszkodik a merev nulla covid politikához, és semmi jel nem utal arra, hogy ez idén megváltozna. Az elmúlt két hétben nyolc megalpoliszban került sor teljes vagy részleges zárlatra. Ezek a létfontosságú termelési és közlekedési központok együttesen 127 millió embernek adnak otthont.”

Chinese Railway Map 2008 vs. 2020; impressive growth!

By 2021 the high-speed rail network in China stretches for 37,900 km, while its entire rail track length runs for over 141,000 km.

By 2035, the high-speed network will have increased to 70,000 km! pic.twitter.com/A8qgdX7TFS

— Alvin Foo (@alvinfoo) October 14, 2023

Yi Fuxian, a Wisconsin–Madison Egyetem kutatója sem adta alább 2022 júliusában: „Kína valós lakossága nem hivatalosan 1,41 milliárd, és még az általam becsült 1,28 milliárdnál is kisebb lehet. Ez azt jelenti, hogy

Kína gazdasági, szociális, kül- és védelmi politikája – valamint az USA és más országok Kínával kapcsolatos politikája – téves demográfiai adatokon alapul!”

– mondta oda bátran Pekingnek az Amerikában élő elemző.

China’s real population is not official 1.41 billion and could be even smaller than my estimate of 1.28 billion. It means that China’s economic, social, foreign, & defense policies – as well as those of the US & other countries toward China are based on erroneous demographic data https://t.co/WWFCFmaMa6

— 易富贤Yi Fuxian《大国空巢》 (@fuxianyi) July 27, 2022

„A Goldman Sachs és a Nomura ismét csökkentette a kínai GDP-kilátásokat” – akadt fenn a vészharang kötelén, azt eszeveszetten kongatva a CNBC 2022 augusztusában. „Mindkét bank közgazdászai azt is megállapították, hogy

országszerte emelkedett a Covid-megbetegedések száma, valamint az ingatlanbefektetések visszaesése júliusban, ami visszahúzta a beruházások teljes egészét.

A Nomura, amely továbbra is az egyik legalacsonyabb becslést tartja Kína növekedésére vonatkozóan, továbbra is úgy véli, hogy Peking 2023 márciusáig kitart a zéró Covid-politikája mellett. Ez az álláspont valószínűleg továbbra is jelentős mértékben visszafogja az ingatlanszektort” – osztotta az okosságot az amerikai hírtelevízió.

A valós fejleményeket legkevésbé sem eltaláló tavalyi elemzések tükrében aggodalomra ad okot, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság

ebben a helyzetben hirdetett „új politikát” a kínai kapcsolatokban, amelyet „kockázatcsökkentésnek” nevezett.

Ennek fókuszában például a chipgyártáshoz és az akkumulátorgyártáshoz szükséges kritikus nyersanyagok beszerzésének diverzifikálása szerepelt, mivel azok több mint 90 százaléka eddig Kínából érkezett.

Habár Brüsszel az amerikai példát követné, amely 2015 óta folyamatosan korlátozza a mikrochipek exportját Kínába, Ursula von der Leyenék csak annyit értek el a harcias hangvétellel, hogy

Peking júliusban korlátozást jelentett be a chipgyártás és az akkumulátorgyártás területén egyaránt nélkülözhetetlen két ritkaföldfém, a germánium és a gallium kivitelére

– írta korábban a hirado.hu.

Lapunk arról is beszámolt: valószínűleg a francia és az olasz autóipar nyomására jelenthette be von der Leyen szeptemberben, hogy „szubvencióellenes nyomozást” indít Brüsszel az olcsó kínai elektromos autókkal szemben.

China’s colossal infrastructure investments may usher in a new era of trade and growth for economies in Asia and beyond. But skeptics worry that China is laying a debt trap for borrowing governments. Here's what to know: https://t.co/xOmBUuuhS9

— Council on Foreign Relations (@CFR_org) October 21, 2023

Miközben Ursula von der Leyen éppen „hadat üzent” Kínának, melynek farvizein még a magyarországi akkumulátorgyártást is kikezdte, a távol-keleti ország „gazdasága lendületet kapott az elmúlt negyedévben, amikor

az emberek az éttermektől az alkoholtermékeken át az autókig megnövelték kiadásaikat, ellensúlyozva az ingatlanválság okozta húzóerőt,

és elérhetővé tették Peking éves növekedési célját” – részletezi a növekedés motorjait az indiatimes.com.

Nem tűnik tehát valószínűnek, hogy Brüsszel által indított, egyoldalú háborúskodás elérné célját, és – a sajátmagának okozott érzékeny veszteségek mellett – az Európai Unió tervezett intézkedései befolyásolnák a kínai gazdaság további sorsát.

hirado.hu

Kiemelt kép: Dolgozók a Sifang kínai járműgyártó szerelőcsarnokában, a Santung keleti tartománybeli Csingtao városában 2018. szeptember 5-én.  Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Plavevski