Ki van a Wikileaks mögött? – Az alternatív média egyre inkább kételkedik

Az örömteli meglepetés, amivel az alternatív média kezdetben Wikileaks-t és Julian Assange-t szerepét üdvözölte, lassan ürömbe fordul. Egyre többen úgy vélik, hogy az egész ügy távvezérelt, illetve azzá kezd válni, ami nem lenne meglepő, hiszen ez történt a 2001-ben nagy reménnyel indult World Social Forum-mal is.

Hogy mennyire megosztott az alternatív média Wikileaks/Julian Assange szerepét illetően, mi sem mutatja jobban, mint a talán legelismertebb alternatív fórum, a globalresearch.ca kutatóinak állásfoglalása. Ráadásul a fórum két legnevesebb kutatója Andrew Gavin Marshall és Michel Chossudovsky, akik nemrégiben együtt könyvet írtak „A globális gazdasági válság” címmel. Marshall még mindig pozitívan tekint a Wikileaks jelenségre, amely megváltoztathatja a médiabeli erőviszonyokat, mivel tömegeket képes ráébreszteni a hatalom által folytatott manipulációkra. Michel Chossudovsky viszont szkeptikus. Elismeri ugyan, hogy a Wikileaks által kiszivárogtatott hírek között nagyon fontosak is vannak, amelyek valóban fájhatnak a hatalomnak, de Julian Assange szerepét rendkívül kétesnek ítéli meg.

Chossudovsky – és mások is – főleg azt vetik Wikileaks/Julian Assange szemére, hogy miért az etablált média nagy lapjain keresztül fordult a nyilvánossághoz. Hiszen a Times, a Guardian, The Economist, Der Spiegel, Le Monde és a New York Times a háttérhatalom által irányítottak. Julian Assange erre azt a nem meggyőző választ adta, hogy azért, mert ezek nyíltabban álltak az ügyhöz és sokkal professzionálisabban dolgoznak. David E. Sanger, a New York Times washingtoni riportere és Assange partnere által még az is kiderült, hogy az újságnál megjelenő híreket előzetesen kormánnyal egyeztették. „Gondosan átfésültük az anyagot, amiről azt gondoltuk, hogy árthat egyéneknek és folyamatban lévő műveleteknek. Még azt a nagyon szokatlan lépést is megtettük, hogy vagy 100 jelentést, amiről írtunk, megmutattuk az US kormánynak, kérdezvén, hogy van-e hozzáfűzni valójuk”. Ugyan abban az interjúban azonban megjegyzi: „Az amerikai újságírás felelőssége, az ország alapításáig visszamenőleg, hogy a legnagyobb aktuális problémákkal foglalkozzon, még pedig a kormánytól függetlenül”. Ez bizony így összeférhetetlen és megkérdőjelezi az amerikai kormány Wikileaks elleni felháborodásának valódi jellegét is.

Julian Assange és barátai 2006-ban alapították a Wikileaks-t, azzal a céllal, hogy „Ázsiában, a volt Szovjetúnió országaiban, a Szaharától délre eső Afrikában és Közel-Keleten fellépjenek az elnyomó rezsimek ellen”. Sokan kritizálták, hogy Wikileaks Izraelről viszont szinte semmit nem tett közzé. Izraeli politikusok azonban annál inkább felhasználták saját propaganda céljaikra a Wikileaks által az iráni atombomba valódi veszélyességéről terjesztett híreket. Az Al Haqiqa nevű arab újság szerint Assange Genfben találkozott és pénzt fogadott el izraeli megbízottaktól. A Wikileaks egyik volt munkatárs szerint pedig csak Assange rendelkezik a kulccsal ahhoz a kb. 4000 hírhez, amelyek Libanon 2006-os megtámadásával és a 2008 végi Gaza háborúval foglalkoznak, s amelyekből eddig csak 22 látott napvilágot.

Az is igencsak furcsa, hogy Julian Assange londoni védőügyvédje a Rotschild család érdekeltségében dolgozik. Másik furcsaság, hogy szabadlábra helyezése után Assange Henry Vaughan Lockhart Smith volt Gránátos Gárdakapitány vendége lett. Régi angol/amerikai mondás “ha nem tudod legyőzni őket, állj az élükre”. Ezt a filozófiát követi a háttérhatalom is az alternatív mozgalmakkal szemben. Az ezredforduló körül nagy reményeket kiváltó World Social Forum körül az utóbbi években igencsak lecsendesült minden. Ismertté vált azonban, hogy vezetőit különféle nagy alapítványok – mint pl. A Ford és a Rockefeller Foundation – sikeresen integrálták olyan párbeszéd jellegűnek meghirdetett szervezetekbe, amelyeket komoly pénzekkel támogatnak, leválasztva róluk a radikális tagságot. Nemhiába mondta McGeorge Bundy, a Ford Foundation volt elnöke, hogy “mindent, amit az (Ford) Alapítvány tett, azért tette, hogy a világot biztonságosabbá tegye a kapitalizmus számára”.

A kritikus vélemények abban megegyeznek, hogy a Wikileaks körüli botránykeltéssel a háttérhatalom célja az internethez való hozzáférés erőteljes korlátozása.

Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!