KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérdésem van román történészekhez…

 

1812-ben Petru Maior Budán kiadott A dáciai románok kezdeteiről című munkájában ezt olvassuk: 

“Töhötöm nyilván tudott románul is, hiszen a magyarok korábban az Etelközben laktak. Etelköz pedig tudvalevően nem más, mint Ukrajna és Moldova területe, ahol ugyancsak románok éltek.”

Az elmélet csírái a XVI. században születtek, de ekkor sehol nem találtak visszhangra. Két évszázaddal később a Bécsben tanult “erdélyi triász” tagjai megismerkedtek a latin nyelvvel és ahogyan az legtöbbször lenni szokott egy félig ismert nyelvi hasonlóság alapján őstörténetet gyártottak a románoknak. Ez az elmélet aztán központi román tanná nőtte ki magát és alapjaivá vált a román nacionalizmusnak.

A magyargyűlölő románok a magyarokra a “bozgor”, azaz hazátlan, jövevény kifejezést sütötték rá, ezzel kívánták Erdély földjét románná minősíteni. Micu Klein jogilag bizonygatta, hogy a románoknak a magyarokét és a szászokét megelőző birtokon belülisége van Erdélyben. Mivel azonban a románoknak jobb a nemzetközi “imázsa”, mint a magyaroké, ezen ideológiájukkal árasztották el az egész világot; a nagy enciklopédiák és lexikonok e tanokkal vannak tele. (A magyarok igazi őstörténete egyetlen nemzetközi kiadványban sem szerepel.)

Dr. Kazár Lajos kérdéseket állított össze a román történészekhez, akik nagyszerű könyveiket teleírták mindenféle badarsággal:

1. Feltételezve, hogy a románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben – a dáko-román elmélet követői szerint – a románok elei ugyanott „barlangokban élve” megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig?

És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsítják a „dáko-román” tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

Ez is érdekelheti:  Nyílt levél a kivégzett Tábornokoknak

2. Minthogy a dáko-román elmélet követői azt állítják, hogy a románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk a románok „dáko-román” őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például – vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és a románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.

3. Mi a magyarázat arra, hogy a románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges a románok őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal-nak neveznek?

4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következő összetételű volt:

45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6% albán , és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol vannak a dák maradékok?

5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban.

6. Miért volt a románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű?

Ez is érdekelheti:  Nyílt levél a kivégzett Tábornokoknak

7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha a románok dákó-román ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel -amely csere nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbek és oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?

8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten ítéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetű volna. Mi ennek a magyarázata?

9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről – egyetlen várost nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar waras kölcsönzése?

10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek a románok Erdélybe bevándorolni?

11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű?

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Szőnyi Balázs, Hungary First

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Kérdésem van román történészekhez…

  1. j’ai déjà lu des meilleurs argumentations (des questions adressant aux historiens Roumains), mais
    passons. Plusieurs étaient là, plus percutants, pertinents. P-ex l’un apportait la première mention
    des Vlachs du VIII-e s. Ils vivaient alors au côté versant nord du mont Balkans (actuelle Bulgarie).
    C’était avant l’arrivé des tributs Bulgares. Là, l’empereur Byzantin conseillait à son fils d’être
    méfiant vis à vis d’eux, car ils sont fourbes. Ceci, avec deux exemples précis. Avec ça, on
    reconnait les Oláh-s (les Roumains) d’aujourd’hui, avec leur caractéristique bien connu et
    opposé aux Daciens comme on connait (très peu) …

    un deuxième était plus scientifique (linguistique). Ils ont dans leur langue (roumaine) deux
    mots, expressions venant de néolatin de côté de d’Italie du nord-est (côté de Venise), qui
    n’est survécu que dans le roumain. Donc les Oláh-s devait vivre vers le V-e s; (±) dans
    une région, qui était proche de la Dalmatie (alors -bien-sûr) romaine. C’est l’arrivé des
    Gots (slaves) qui les ait pousser vers le sud-est, vers Byzance. C’est ainsi qu’ils vivaient
    100-200 ans plus tard dans les Balkans ou où ils ont pris (avec les Bulgares nouvellement
    arrivés) au christianisme, de rite orthodoxe et ont eu (au IX-e s.) l’écriture slavone (la langue
    liturgique l’était aussi), mieux connue comme cyrillique …
    en suivant la langue roumaine et leur religion … on les suive dans l’histoire …

    il est inutile de chercher contredire le théorie daco-romaine (daco-romaine-roumaine),
    car … ” les chiens aboient, le caravane passe”, mais établir une bonne histoire aussi
    fiable que possible hongroise. C’est ça qui manque et c’est à nous de la faire …
    pour que le monde extérieur puisse connaitre les deux et en coparraine les
    deux, puisse voire claire …
    dans notre histoire, on devrait se trouver quelques phrases de la venue des
    Oláh-s chez nous (à ma connaissance ça commençait à partir de 1202-03 AD).
    Par quel col venaient et où ils établissaient. On devrait pouvoir savoir, car ces
    Oláh-s étaient des orthodoxes et ‘contribuable’. Donc ils devaient le 1/9 -eme
    au seigneur et de ne pas devoir payer à l’évêché (la dime, le 1/10 -eme). Avec
    ça, ils doivent être identifiables (bien sûr avec des noms, aussi) …

    pas avec eux, avec leur thèse farfelue que nous devons nous occuper, mais
    avec notre propre histoire. Personne ne le ferait à notre place …

    je ne suis pas un linguiste. Je me demande s’il y a des linguistes hongrois
    qui s’occuperaient déjà de la langue des Daciens. A ma connaissance il n’y
    a pas. Pourquoi, pour quelle raison ?
    on sait, que la langue roumaine n’a rien à avoir avec elle. Nous savons, que
    jusqu’à où on arrive à remonter dans le temps, le hongrois … on le retrouve.
    On peut supposer, que les Dacs parlaient hongrois (de l’époque bien sûr).
    Sans être un grand connaisseur …, je trouve dans quelques un des mots,
    qui nous restent d’eux qui peuvent être hongrois. Le nom Decebaal p-ex.
    En hongrois Baal est connu et employé (dans la culture roumaine non).
    Moi je suggèrerais un petit-Baal, comme une sorte de ‘diminutive’ (gentille).
    Ou si je chercherais l’origine du mot Napoca, je parierais qu’on trouverait
    un Napocska mot. On connait le latin, par lequel ce mot nous est … et
    qui … presqu’obligatoirement devait le transformer ce mot en Napoca.
    La langue n’est pas son écriture et en plus quand c’est l’écriture d’une
    autre langue …
    le latin (l’écriture et la langue) est pauvre par rapport du hongrois (je
    crois que ± 18 lettres à 32) …

    à ma connaissance à l’heure actuelle il y aurait quelques 30 mots, expressions
    qu’on suppose d’avoir d’origine dacienne. Que ceux qui savent mettent au
    travail !

    mes deux arguments viennent de quelques part de Canada. Des Hongrois
    vivants là (je crois qu’un d’eux a un nom d’emprunt De Nay). Malheureusement
    je ne saurait retrouver leur travail (qui doit être dans mes brols … quelques
    part…
    on a des arguments … si évidents, que c’est quasi idiot de gargariser avec.
    Il faut aller plus loin …

    c’est dans l’histoire hongroise qu’il faudrait mettre d’ordre. Quelle idiotie
    d’identifier les Hongrois sans se tenir compte de leur (la notre !) langue.
    On sait que les Hongrois parlaient le hongrois (forcément) et on ne sait
    pas les soi-disant Hongrois avec Töhötöm parlaient … on les identifie
    comme tels. Ces 150 000 conquérants dans plus d’un million d’autochtones
    ne pouvaient préserver leur langue. Donc le hongrois vient des Autochtones
    … et pourtant on identifie les conquérants (Töhötöm et cie) comme des
    Hongrois …
    qu’est-ce qu’on peut faire !? Il y a ± 55-60 ans on ‘lisait’ sur l’écran de
    la TV le texte ; “le problème ne se trouve pas dans votre appareille” . Eh
    bien moi, je dis ; le problème vient de chez nous, de nous même !!!

    on a des noms des peuples, qui sont probablement plus anciens qu’on
    puisse ‘voir’. Aucun n’est péjoratif … et pourtant nous (nous !!) avons
    désigné quelques uns comme tels. Nous portons des dizaines de milliers
    ‘fièrement’ le nom d’Oláh et nous le déclarons d’être un nom péjoratif.
    Il y a quelques 8-10 années j’ai demandé à un des mes amis qui travaillait
    alors à Los Angeles à côté de professeur d’ Oláh (alors notre seul prix
    Nobel encore en vie de lui demander : pourquoi son nom est péjoratif.
    Il m’avait répliqué ; je n’oserais jamais. Il me donnerait certainement une
    gifle directe. Donc on sait, que ces noms ne sont pas péjoratifs … et
    on le prétend quant même. Un peuple pareil n’existe pas ! En même
    temps nous disons souvent, fièrement ; la vérité hongroise, trois la
    vérité hongroise !

    nous avons raison quand nous disons que nos voisins ont tort … mais
    ‘notre’ vérité suffirait. C’est plus importante que le reste …
    des Français appellent les Allemands depuis plus d’une millénaire
    en ce mot. On sait pourquoi. C’est l’historique … et même s’ils
    étaient fâchés sur eux, réconciliés ils gardent ce nom. Eux, ils ne sont
    pas des idiots, ou complexés. Ils ne changent, déforment pas l’histoire
    (ou très-très peu) … ni les noms des peuples …
    il faudrait ‘grandir’ un peu. Si on se plie, on se montre plus petit … car
    on veut éviter des coups, sachons que ça attire même les coups !
    La façon que se comportent nos voisins vis à vis de nous, c’est ainsi
    que nous devons agir envers eux. C’est une justice universelle. Si
    les Tót-s dans leur histoire parlent de notre venue ‘chez eux’ et
    nous savons que c’est pas vrai, pour quelle raison nous ne disons
    pas alors ce qui est vrai !?
    ce n’est pas une insulte de dire la vérité, sa vérité … si on accepte
    la sienne …

    amicalement ; Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük