Jogerős ítélet: Az árfolyamrés matematikai művelet
A forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön nem devizahitel az újabb ítélet szerint!
Érvénytelenséget mondott ki a fővárosi ítélőtábla egy „devizahiteles” perben, hivatkozva többek közt egy uniós irányelvre is.
Nagy jelentőségű, jogerős ítélet született másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán egy „devizahiteles” perben. A másodfokú bíróság – a Fővárosi Törvényszéken született elsőfokú ítéletet megváltoztatva – az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg – derül ki a táblabíróság múlt hét végén közzétett sajtóközleményéből.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntést hozott a napokban egy „devizahiteles” perben. Az ítélet leginkább szembetűnő érdekessége, hogy az indoklás kimondja, hogy „a devizaalapú kölcsönszerződés forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön”, tehát – szemben a Kúria decemberi jogegységi döntésének megállapításával – az ügyfél „nem devizában adósodott el”.
A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztőrészletek forint összegének törlesztéskori árfolyamának meghatározása pusztán matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. (Hasonló ítéletet hozott korábban a Szegedi Ítélőtábla is jogerősen az úgynevezett árfolyamrés kérdésében, ám a bank felülvizsgálati kérelmében a Kúria nem döntött, az ügyben az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását kérte. Többek között ebben a kérdésben sürgette Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Kúriát, hogy ne várjon az Európai Bíróság döntésére – a szerk.)
A Fővárosi Ítélőtábla mostani ítélete szerint az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés az egyoldalúan kikötött módosítási feltételek okán tisztességtelen, és teljes egészében semmis.
A szerződés semmisségének megállapítását az a fogyasztó is kérheti, aki egyébként a pert megelőzően a tartozását elismerte, de még részben sem teljesítette azt – áll az indoklásban. A pusztán matematikai művelettel előállított „devizaárfolyam” folytán a törlesztőrészlet kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel teljesíthetetlen, emiatt az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet hivatkozik az Európai Unió 1993-as fogyasztói irányelvére is, amely szerint „egyoldalú hatalmasság gyakorlását jelenti a kölcsönszerződés egyoldalú módosítása”, amely szögesen ütközik a polgári törvénykönyv (Ptk.) paragrafusával is. A Ptk. 240. §-a szerint a tisztesség, a jóhiszeműség követelményeit sérti az egyoldalú szerződésmódosítás, amely a fogyasztó hátrányára eredményez egyensúlytalanságot a szerződésben.
MagyarHírlap, Nemzeti Civilkontroll
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Szevasztok!
ITT ÉLEK c. írásomban már leírtam, így csak röviden – Az ÉLET ít – el mutatja az utat, nagyon megváltozott valami de nagy valami, mert én is tegnap kaptam pozitív rész elbírálást egyik ügyemben, a fenti ügyben sem a NIF sem a Fővárosi Ítélőtábla , nem meri vagy nem szabad kimondania, de én kimondom és le is írom, a matematikai számítás helyett, bíz ez előre aljas szándékkal megfontolt harács, spekuláns, uzsorás kizsigerelése az áldozatnak, ami köztörvényes vétek – amiért vezekelnie kell az elkövetőnek – és nem azért mert én írom ezt le, ha nem azért, hogy a jövőben elrettentő legyen a hasonló gondolkodásúaknak, hogy még véletlenül se tegye ezt más kárára és saját hasznára folyamatban, mert nem ússza meg büntetés nélkül.
E Z É R T !
És mindannyiunkért írom felismerő vádló elbíráló és ítélő soraimat már rég óta nektek – mert ha a világosság van akkor jobban látni a dolgokat kívülről…
szer-e.tettel:
id. Kiss László
ui: jó úton haladunk – ne szavazz válassz a jó és a rossz közül, harmadik most még nincs!
Ugye milyen egyszerű lenne ennek az egész rablásnak a megoldása? Csak hatalmasságaink nem ezt akarják.
roka
Persze,hogy nem mert asszisztáltak a lehúzáshoz.
H.B.
A „vezetőink” többnyire álnéven és magyarosítva „tevékenykednek” mint „igazi magyarok”!
Anno minket neveztek pénzügyi analfabétáknak. Nos, akik régóta itt élünk, valóban nem érthettünk a banki csalásokhoz, mivel az OTP-be való ki- és befizetésen kívül semmi rálátásunk sem lehetett a pénzügyi transzakciókra. Éppen ezért lehetett sok ember becsapni. De ma már? Amikor kiderül, hogy minden ízében csalás volt a „devizaszerződések” megkötése még a Kúria is az idegen bankok oldalára áll? Vagy azok a lassan betiltásra ítélt magán közjegyzők, akik nyilván tudták, hogy 2008-ig nem is lett volna szabad „devizahitelesnek” a lakására jelzálogot bejelegyezni? Úgy tűnik itt annyi „szakember” esne büntetőeljárás alá, hogy azért védik magukat és egymást körömszakadtáig.
Anna