Hirdetés

Járni is alig tud, mégsem rokkant

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

TORMAFÖLDE  (Letenye és Lenti között) – Egyedül még öltözködni sem tud Kovács József (57), járni is csak nagy fájdalmak kíséretében, felesége segítségével tud. Most mégis munkára köteleznék.

A volt favágót 11 éve százalékolták  le  súlyos ízületi gyulladása miatt.Azóta kezét és térdét is többször műtötték. Ma már nem tudja mozgatni csuklóját, bal térdében protézis van, jobb térdét pedig már csak a csont tartja, az ízületeit teljesen kipucolták. Újabb protézisműtéte jövő áprilisra van kiírva. Józsefet kéthavonta viszi a mentő Budapestre vizsgálatra…

Segítség. Felállni, mozogni is csak felesége segítségével tud Kovács József. Fotó: Mirkó István

A márciusi szakvélemény szerint romlott a térde állapota, kezét pedig csak otthoni életvitelre használja, állapota végleges. Ám alig telt el három hónap, és „csoda történt”. József meggyógyult, legalábbis a kötelező rehabilitációs felülvizsgálatot végző orvos szerint. Rokkantságát visszaminősítették 40 százalékosra, vagyis az eddig munkára alkalmatlannak talált férfit most dolgozni küldenék. – 27 évig dolgoztam az állami erdőben vibrációs fűrésszel, aminek az ízületi gyulladásomat  köszönhetem.  Majdnem beleőrültem, amikor munkaképtelenné váltam. Egy évembe telt, mire lelkileg rendbe jöttem.

Járás. Felesége és a botok segítségével képes járni József, a férfi térdéből kikoptak az ízületek. Fotó: Mirkó István

Most pedig azt állítják, nem is vagyok beteg – értetlenkedett József, aki szerint mindösszesen 5 percig tartott a felülvizsgálata. – A mostani határozat szerint az eddig kapott 86 ezer forintos rokkantnyugdíj helyett 27 ezer forintos segélyt kapok, amennyiben jogosultnak ítélnek rá. Ám három hónapja semmilyen pénzt nem kapok – tette hozzá a volt favágó, aki nem érzi a csodás javulás kedvező hatásait, ezért fellebbezést nyújtott be, ám ezúttal is „gyógyultnak” minősítették.

–  A  munkaügyi  bíróságon nyújthat be keresetet, illetve kérheti, hogy helyezzék hatályon kívül a korábbi határozatokat. Ehhez azonban egy új, független szakértői véleményt kell kérni – tanácsolta Kamarás Péter ügyvéd. Szerettük volna a Nemzeti Rehabilitációs Hivatalt megkérdezni, mi alapján döntik el, hogy egy rokkant újból munkaképes, de a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz irányítottak bennünket. Ám tőlük is csak egy szűkszavú levelet kaptunk, amelyben a válaszukkal a kormánydöntésig türelmünket kérik. – Eddig sem volt könnyű az életem, mostanra pedig minden kilátástalan lett – sírta el magát a férfi.

D.V. (Blikk.hu)

NIF kommentár:

Nem nézzük semmibe a bulvárlapokat, ezt a cikket is úgy kaptuk, de ha ez a hír valós (még ha szenzáció hajhászás is a célja), akkor mélységesen felháborító, ha ilyen megtörténik. Ez a kormány részéről olyan fokú aljasság lenne, ami fölött nem lehet szemethúnyni! Minden esetre megpróbálunk – a nyári uborkaszezon ellenére is – kicsit utána járni, hogy többet megtudjunk az esetről. A következő két cikk közül a második (az előző kormány idejéből való)  mondanivalója kísértetiesen megegyezik a mostani kormány szándékaival!

(NIF szerkesztők)

A hírhez hozzá tartozik még a következő két cikk is:

Nem ellenőriznék minden rokkantnyugdíjas jogosultságát

Csak azon rokkantnyugdíjasok jogosultságát ellenőrizné a kormány, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, az ennél idősebb emberek foglalkoztatási rehabilitációja ugyanis értelmetlen – írta hétfői számában a Magyar Nemzet. Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója a lapban leszögezte, hogy senki sem marad ellátás nélkül, aki valóban rászorul az állami segítségre. A lap szerint a 750 ezer hazai rokkantnyugdíjas közül 220 ezren számíthatnak felülvizsgálatra.

Forrás: Blikk.hu

A rokkantak negyede valójában munkaképes

(Ez még az előző kormány idejéből való)

A rehabilitációs rendszer kiépítésének célja nem a költségcsökkentés, hanem a rokkantnyugdíjazásban tapasztalható korrupció visszaszorítása, és legfőképpen annak a megteremtése, hogy a megváltozott munkaképességűek tisztességes keresethez juthassanak, hangzott el a pénteki OÉT ülésen.

A tervek szerint az új minősítéssel évente öt-hatezer ember térhet vissza a munkaerő-piacra, így egyre kevesebb rokkantnyugdíjas kényszerül majd feketén dolgozni. Az új ellátórendszer kiépítésére jelenleg 60 milliárd forintos forrással rendelkeznek. Az előterjesztéssel a munkaadók és a munkavállalók is egyetértettek.

Itt nem szigorításról van szó, a megváltozott munkaképességűek új rehabilitációs rendszerének bevezetésétől a kormányzat nem költségmegtakarítást remél. A valódi cél egy igazságos és humánus ellátórendszer kiépítése, amely legális és tisztességes megélhetéshez segíti a rokkantakat – fogalmazott bevezetőjében az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén dr. Juhász Ferenc, a kormányoldal napirendi előterjesztője.

Tanulni is kell a rehabon

A rehabilitáció a rokkantság megelőzése és felszámolása is lesz egyben, ígérte a szakértő. Az új rendszer lelke egy új ellátási forma: a rehabiliációs járadék. Ez fogja felváltani a jelenlegi rokkantsági támogatást. A rendszer azonban nem a havi járadék felvételére, sokkal inkább munkavállalásra ösztönöz. Már csak azért is, mivel az illetmény egyben részvételre is kötelez a rehabilitációs programban. Ez azt jelenti, hogy az érintettek kötelesek lesznek akár képzésre is járni.

A járadék összege megegyezik majd a III. csoportos rokkantsági fokozatba soroltak járadékának nettó összegével (ennek minimuma 26 830 forint). Ezt megemelik húsz százalékkal, hogy kompenzálják kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék miatti csökkenést, valamint azt, hogy a rehabilitációs járadékosok nem kapnak 13. havi illetményt. A rehabilitációs járadékot egyébként ugyanúgy a nyugdíjalap fizeti, mint a rokkantsági nyugdíjat, így ez nem jelent töbletterhet sem az államnak, sem a munkáltatóknak.

Dr. Juhász szerint az igazi problémát valójában nem az ellátórendszerbe kerülők nagy száma, valamint az ellátás kiadásai jelentenek. A gond az, hogy nagyon alacsony a rendszerből kikerülők száma. Míg Európában a megváltozott munkaképességűek mintegy 30-50 százalékát vissza tudják helyezni a munkaerő-piacra, addig nálunk ez az arány tíz százalék alatt van.

Felszámolnák a rokkantak feketézését

Rehabilitációs járadékot – a tervek szerint – legfeljebb három évig kaphatnak a jogosultak. Akiknél nem sikeres a program, azok egészségi állapotuk függvényében rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres (átmeneti) szociális járadékra válhatnak jogosulttá, illetve munkanélküli vagy szociális ellátást kaphatnak. Rokkantsági nyugdíjban a jövőben majd csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé.

Csizmár Gábor elismerte, hogy a kilencvenes években kormányzati szinten is szemet húnytak afelett, hogy a rendszerváltozás nyomán hirtelen tömegesen eltűnő munkahelyek hiányát a munkaerő-piaci feszültségeket enyhítve alacsony színvonalú (TB és szociális ellátásokkal) pótolták.

Ez azonban hamar teret engedett az illegális foglalkoztatásnak, amellyel gyakran egészítették ki a rokkantnyugdíjazottak az alacsony, de biztos jövedelmet. (Becslések szerint ez mintegy 150-200 ezer nem bejelentett foglalkoztatást jelent, ami a gyakorlatban azt jelenti: tulajdonképpen minden második-harmadik rokkantnyugdíjas mellékesen dolgozik valahol).

Egyszer gazdaságos lesz a rendszer

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kijelentette: egy fejlett piacgazdaságban ez ma már nem működik. Fel kell számolni a korrupciót és esélyt kell adni a halmozottan hátrányos helyzetűeknek is arra, hogy legálisan, rendes munkával tisztességes jövedelemhez jussanak. A tervek szerint a sikeres rehabilitáció után öt-hatezer fővel növekedhet évente az újból munkába állók száma.

A rokkantsági nyugdíjasok száma jelenleg megközelíti a 800 ezer főt és rendszeres szociális ellátásban több, mint 200 ezren részesülnek. Az ellátásra fordított kiadások tavaly mintegy 750 milliárd forintot emésztettek fel, de az összeg évről-évre növekszik. A mostani rehabilitációs rendszer várhatóan a negyedik év után lesz gazdaságos, de ezt követően a halmozott megtakarítás elérheti a tíz-százmilliárd forintot is, mondta dr. Juhász Ferenc.

A rokkantsági nyugdíjasok 60 százaléka (ez 460 ezer embert jelent, de a nyugdíjas korúak egyharmada szintén ebbe a kategóriába tartozik) korhatár alatti. Közülük 380 ezren vannak olyanok, akik számottevő mértékben megmaradt munkaképességűek (jelenleg őket a III. csoportos rokkantsági fokozatba sorolják, ami azt jelenti, hogy 67 százalékban csökkent a munkaképességük).

Az új rendszer célja többek között, hogy az új orvosszakértői minősítéskor ne az elveszett munkaképességre koncentráljanak, ahogy a jelenlegi minősítéskor teszik, hanem a fejleszthető funkciókra. Ehhez persze át kell alakítani a szakértői rendszert, sőt a kormányoldal szerint az érintett szakemberek és a rehabilitáltak (át)képzése is elengedhetetlen, amire külön forrásokat különítenek el a jövőben.

A tervek szerint egy teljesen komplex rehabilitációs rendszer (mivel itt szükség van a szociális, az egészségügyi és a foglalkoztatási ellátások összehangolt működésére) fog kiépülni az országban, amelynek nemzetközi tapasztalatok alapján dolgozták ki a koncepcióját. Az Országos Orvosszakértői Intézet lesz a bázisa annak a szakértői hálózatnak, amely – egyebek mellett – elbírálja a munkaképesség csökkenését, és országosan koordinálja a rehabilitációs hálózatot.

A sikeres rehabilitáció után pedig külön programokkal (többek között bértámogatások, költségkompenzációk, a közterek és a munkahelyek akadálymentesítésének támogatása) igyekeznek elősegíteni a programban résztvevők valódi munkához jutását. A feltételek megteremtésében és a rehabilitációs rendszer kiépítésében meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak. A szaktárca szerint jelenleg 60 milliárd forint áll rendelkezésre a rendszer kiépítésére.

A tervezetet mind a munkaadók, mind a munkavállalók üdvözölték és megegyeztek egy hat fős szakmai ad hoc bizottság felállításában, hogy feltárják a tervezetben azokat a problémás pontokat, amelyeket az OÉT fórumán kell megvitatni.

Felhívták azonban a figyelmet az érdekképviseletek arra, hogy a munkaadók és a rokkantak megfelelő ösztönzése nélkül, kizárólag kényszerítő eszközökkel nem valósíthatóak meg a célkitűzések. A kormány még nem tárgyalta az előterjesztést, jelenleg folyik a szakmai érdekegyeztetés egyéb fórumokon is. A parlament elé várhatóan április 11-e után, a kormányzati jóváhagyást követően kerül a tervezet.

Forrás: Mfor, MEOSZ

(2007.03.28.)

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás