Hadilábon áll a számokkal a Publicus és a Népszava

Zavaros ábrákat, lehetetlen számokat tartalmaz a Publicus Intézet hétfőn megjelent közvélemény-kutatása a pártok pillanatnyi népszerűségéről. A Népszava grafikonjában 115 százalék a pártok támogatottságának összessége, miután a biztos szavazó pártválasztókhoz sorolták a bizonytalan szavazókat is. A Publicus honlapján látható ábrán pedig 101 százalék ugyanennek a kategóriának a végeredménye. Tehát sehol sem jön ki a „matek”, ami kétségeket ébreszt a felmérés komolyságát illetően.

Teljesen káosz jellemzi a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatását, amit a Népszava megbízásából végzett Pulai András cége. A pártok támogatottságáról készített, hétfőn közzétett felmérés adatait illusztráló grafikonok mind a megrendelő újság, a Népszava, mind a Publicus honlapján számszaki hibákat, illetve értelmetlenségeket tartalmaz.

A Népszava infografikájában a biztos szavazó pártválasztók kategóriáját ábrázolják és ha összeadjuk az egyes oszlopok számait, akkor 115 százalék jön ki, ami természetesen lehetetlen. A hiba abból ered, hogy a lap munkatársai a 18 százaléknyi bizonytalan szavazót is ide sorolták, ami eleve értelmetlen, mert éppen a biztos szavazó pártválasztók kategóriájáról van szó. De ha kivesszük a bizonytalan szavazók eredményét az egészből, akkor csak 97 százalékot ad ki a pártok támogatottságának összessége, tehát így sem jön ki a „matek”, hiszen értelemszerűen a végeredmény csak 100 százalék lehet.

De nem csak a Népszava követett el fatális hibát, maga a kutató cég is jelentősen megnehezítette az eligazodást az újságírók számára.

A Publicus honlapján ugyanis egy nagy grafikonon szemléltették az összes mérési kategóriát, tehát az összes megkérdezettet, a biztos szavazókat, valamint a biztos szavazó pártválasztókat. Az egyes pártok nevei fölött így három oszlop diagramm látható, viszont a sor végén ott van a „bizonytalan szavazó” kategória is, amely fölött csak két oszlop található, hiszen a „biztos szavazó pártválasztó” kategória a bizonytalanok körében önellentmondás lenne. A Népszava munkatársai ezt nem vették figyelembe, egyszerűen hozzácsapták a saját grafikonjuk készítésekor a biztos szavazó pártválasztókhoz a 18 százaléknyi voksolót, akik ugyan biztosra mondják, hogy most vasárnap elmennének választani, de még nem tudják, hogy melyik pártra húznák be az X-et.

tt azonban még nem ér véget a káosz, hiszen a Publicus ábrájában sem stimmelnek a számok. A kutató cég ugyanis feltünteti az „ellenzéki összefogást” is, ami a szöveges magyarázatukból nem derül ki, hogy pontosan mely pártokra értendő, hiszen külön-külön mérték a DK-t, az MSZP-t, a Párbeszédet, a Tisza Pártot, a Momentumot, a Jobbikot, az LMP-t, a Kétfarkú Kutyapártot és a Mi Hazánkot is. Ez a rejtélyes „pártszövetség” a Publicus szerint 4 százalékos támogatottságot élvez a biztos szavazó pártválasztók körében, így viszont a végeredmény 101 százalék, ami megint csak lehetetlen.

Ezek után erős kétségeink támadhatnak Pulai Andrásék közvélemény-kutatásának érvényességéről, a számaik valódiságáról.

MN

Kiemelt képen: Pulai András a Publicus Intézet vezetője / Printscreen