Gulyás Gergely: marad a rezsicsökkentés a lakosságnak

Van forrás arra, hogy az átlagfogyasztásig megmaradjon a lakosságnak a rezsicsökkentés – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A miniszter üdvözölte az Országgyűlés által múlt héten elfogadott, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési határozatot.

A tárcavezető kiemelte: a kormány szerdai ülésén az energetikai helyzetet áttekintve megállapította, hogy minden forrás rendelkezésre áll a lakossági rezsicsökkentés fenntartására. Így mindenki számolhat azzal, hogy az átlagfogyasztásig nem lesz változás. Ez nem csak az év végig lesz így, ha van rá lehetőség, továbbra is így marad – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a megnövekedett energiaárak komoly nehézséget jelentenek a gazdaságnak, a versenyképesség és az ipari teljesítmény szempontjából nagy veszteséget szenved el a gazdaság.

Közölte: a végső menedékes szolgáltatásba tartozó vállalkozások és önkormányzatok, egyházak, alapítványok, ha december 31-ig nem kötöttek szerződést, akkor automatikusan az akkori árnak megfelelő kategóriába kerültek. A kormány be fog avatkozni a szerződésekbe és lehetővé teszi, hogy a jelenlegi piaci áron új szerződések jöjjenek létre. Ez mintegy 14 ezer ügyfélnek: vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, egyházaknak segít, jelentős árcsökkenést hoz nekik – mondta a miniszter. Hozzátette: ez 19-20 milliárd forint veszteséget jelent az MVM-nek, ezt a veszteséget a szolgáltató viseli.

Gulyás Gergely elmondta azt is, a kormány üdvözli az Országgyűlés által múlt héten elfogadott, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési határozatot. Hozzátette: a legfontosabb, hogy minél előbb tűzszünet, tárgyalás és béke legyen, életeket csak így lehet megmenteni.

Hangsúlyozta, háború és béke ügyében Magyarország továbbra is egyértelműen a béke pártján áll, de a határozat parlamenti elfogadásakor kiderült, a magyar politikai életben ezzel nincs mindenki így.

Hozzátette: az egy évvel ezelőtti választási eredményt úgy értelmezik, hogy a magyar választópolgárok többsége is a béke mellett foglalt állást.

Elmondta, a határozat elítéli Ukrajna katonai megtámadását, hangsúlyozza a humanitárius akciók fontosságát, amelyekből Magyarország jelentős mértékben vette ki a részét az elmúlt egy évben.

Példamutatónak nevezte azt az összefogást, amely az állami és a civil szervezetek között létrejött annak érdekében, hogy mindenkit, aki Ukrajnából menekül, befogadjanak, lévén Magyarország az első biztonságos ország.

Beszámolt arról is, hogy a kormány felhatalmazta Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy dolgozzon ki javaslatot az ország vízvezetékrendszerének felújítására, valamint amennyire lehetséges, az egységes árrendszerre a víziközművek területén.

Gulyás Gergely felidézte, a jelenlegi energiaárak miatt lehetővé tették az önkormányzatoknak a víziközművek átadást az államnak.

Elmondta, a kormány szerdai ülésén tárgyalt a víziközművek helyzetéről és megállapította, a vezetékrendszer felújítása „elengedhetetlenül szükséges”, mivel a hálózati vízveszteség országosan 22 százalék, vannak olyan térségek azonban, ahol a víz 60 százaléka is elfolyik azt megelőzően, hogy a fogyasztóhoz érne.

Kitért arra, hogy ez az egyetlen terület, ahol a rezsicsökkentés bevezetésekor az akkori árakat maximálták, ezért többszörös különbségek vannak az árakban az ország különböző pontjai között.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a január 23. és 29. között tartott árstoprazzián 334 eljárást indítottak a fogyasztóvédelem munkatársai. A jogsértést 179 ügyben már megállapították és a bírságokat is kiszabták, 83 esetben az eljárás megszűnt, mert végül nem találtak jogsértést, 72 eljárás pedig még nem fejeződött be.

Üzletenként átlagosan két-három jogsértés történt, tehát a 179 ügyben 430 jogsértést állapítottak meg a hatóságok és összesen 333 millió 300 ezer forintos bírságot szabtak ki.
A legjellemzőbb szabálysértés az volt, hogy a boltok polcairól hiányoztak az árstopos termékek, miközben a raktárakban volt belőlük.

Hozzátette: az ellenőrzések folytatónak, és legkésőbb a nyár elején elindul egy online árfigyelőrendszer is, amellyel az indokolatlanul megemelt árú termékeket keresik majd, illetve azt próbálják elősegíteni, hogy minél nagyobb legyen a kereskedelmi egységek között az árverseny.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta, június 30-ig készülhet el az árfigyelő rendszer, amely alapján a fogyasztó tájékozódhat arról, mely termék melyik boltban kapható a legalacsonyabb áron. Azt is vizsgálni lehet ennek alapján, ha valahol kiugróan magas az árazás – magyarázta. Hozzátette: árverseny fog ennek révén kialakulni.

Gulyás Gergely kérdésre azt közölte: az élelmiszerárstopokról a következő kormányülésen döntenek. A kormánynak egy célja van: az év végére egyszámjegyűnek kell lennie az inflációnak, és ha ezt sikerül elérni, akkor lehet remélni, hogy jövőre visszatérhetnek a normális inflációs adathoz – magyarázta. Hozzátette: aggasztó az infláció mértéke.

Arra a kérdésre, hogy a piaci ár csökkenésével miért nem csökkentik a gáz és áram lakossági piaci árát, a miniszter azt felelte: miután azok árának mozgása hektikus, ha nem akarják kéthetente módosítani a szabályokat, az alapelveket kell leszögezniük. A kormány legfontosabb alapelve pedig az, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést a jelenlegi szabályok mellett. Megjegyezte, az állam ezermilliárd forint fölötti összeget költ a rendszer fenntartására.

Azt is mondta, az áram lakossági piaci ára még mindig alacsonyabb, mint a piaci ár. A gázár ugyan valamivel magasabb, de az MVM nem napi szinten, hanem hónapokkal előre köt szerződést.

Az egységes víz- és csatornadíjról megjegyezte, ha bevezetik, lesz, akinek áremelkedést, lesz, akinek árcsökkenést fog eredményezni, erről azonban még nem született döntés.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal nem szavazta meg a békepárti határozatot, azt felelte: a baloldal álláspontját, a fegyverszállítást vagy adott esetben katonák küldését az ukrajnai háborúba a választók elsöprő többsége elutasította a tavalyi választáson.

Beszélt arról is: a kormánypártok a kutatások alapján ma is megnyernék a választást. Ennek oka szerinte, hogy a baloldal nem ura önmagának, „megvásárolták őket”, ugyanakkor „gyermekded balhékra” továbbra is képesek. Szerdán például az volt a céljuk, hogy megakadályozzák a kormányülést, ami után még a baloldali hívek sem gondolhatják, hogy „ez a garnitúra kormányképes lenne” – fogalmazott.

Hadházy Ákos (független) és a Momentum-frakció kordonbontását tragikomikusnak, balhékeresésnek, botránypolitizálásnak, komolytalannak, gyermekdednek nevezte. Szerinte ennek az esetnek semmi köze nincs a 2007-es kordonbontáshoz.

Elmondta, viszolyog attól, amikor országgyűlési képviselők jogellenesen járnak el, mégis a mentelmi jogukra hivatkoznak a rendőröknél. Konkrét jogsértés esetén a mentelmi jog nem véd – mutatott rá.

A miniszter szerint ezek a képviselők, ha abban az országban járnának el így, ahonnan a pénzt kapták a választási kampányhoz, akkor jobb esetben börtönben ülnének vagy letartóztatták volna őket, rosszabb esetben még rosszabb történt volna velük. Mi egy ilyen végtelen toleráns ország vagyunk – fogalmazott.

Magyarország bármikor megállapodhat az uniós forrásokról az Európai Bizottsággal (EB), az ugyanis a bizottságon múlik – mondta a miniszter. Az uniós testület ugyan újabb és újabb kérésekkel áll elő, a kormány azonban bízik abban, hogy a jelenlegi vitás kérdésben, az igazságszolgáltatás ügyében megegyezésre jutnak – közölte. Megismételte: az EB ugyanakkor a saját határidőit sem tartja be.

Kijelentette azt is: Gyurcsány Ferenc DK-elnök „beismerő vallomásából” is egyértelművé vált, hogy a magyar baloldal azért dolgozik az Európai Parlamentben (EP), hogy az ország ne kapja meg ezeket a forrásokat. Miközben ők felveszik a 6 millió forintnak megfelelő fizetésüket, mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kereshessenek bruttó 800 ezer forintot – tette hozzá. Az ellenzék ezen célja szerinte politikai véleménynyilvánítás, még ha ez ellentétes Magyarország érdekeivel, akkor sem hazaárulás.

Szerinte a baloldali EP-képviselőknek – például az Erasmus-ügyben, vagy a pedagógusok fizetésemelése kapcsán – azt kellene képviselnie, ami az ország érdeke, hogy „ne szórakozzanak velünk”, de ezzel ellentétes álláspontot vesznek fel ők és frakcióik és nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra.

Ebben lényegi, érdemi felelőssége van a Brüsszelben „uniós pénzekből dőzsölő, és nagyon jól élő magyar baloldali EP-képviselőknek” – hangoztatta.

A tárcavezető azt is mondta, hogy amit a baloldal csinál, az nemcsak az ország, hanem a saját politikai érdekeivel is ellentétes, és ha „nem a saját maguk urai”, az választ adhat arra a kérdésre, hogy miért tesznek ilyet. A baloldalnak nem az az érdeke, hogy mindent megtegyen, hogy az ország ne jusson hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz – vélekedett.
Ujhelyi István EP-képviselő állítása nem igaz arról, hogy az ország rendelkezésére állnának azok a források, amelyeket a pedagógus-béremelésre fordíthatna a kormány – válaszolta a miniszter. Megjegyezte, bár a politikus az EB foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosának állítására hivatkozik, hogy a biztos mit mondott, nem ellenőrizhető.

Kijelentette azt is: az ország a 2021 utáni uniós költségvetésből még nem kapott kohéziós forrásokat, de amint csak ígéretet kap azok érkezésére, a tanárok januárig visszamenőleg megkapják az ígért emelést.

Az ország finanszírozása uniós források nélkül is a végtelenségig fenntartható – válaszolta a miniszter egy kérdésre.

A miniszter hangulatkeltőnek minősítette a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) nyilatkozatát, miszerint több ezer pedagógus mondana fel, ha életbe lépne a státuszukat módosító törvény. Hangsúlyozta: a tervezetnek még nincs végleges változata, és arról a szakszervezetekkel is egyeztetnek. A pedagógusok számára szerinte egy új státusz előnyös lehet, ha speciális jogállás vonatkozik rájuk.

Szólt arról is: nincs veszélyben az idei érettségi lebonyolítása, hiszen a PDSZ-szel szemben a tanárok a diákok iránti elkötelezettséggel végzik munkájukat.

A tiltakozó tanárok ügyéről Gulyás Gergely elmondta: a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a tiltakozásnak pedig megvannak a törvényes formái, aki ezen túllép, az jogellenes módon jár el. A bíróságnak kell döntenie, és a kormány tiszteletben tartja a bíróság döntéseit – jelentette ki.

A miniszter kérdést kapott arról, hogy Svédország és Finnország is csatlakozott ahhoz az uniós perhez, amely a magyar gyermekvédelmi törvényt támadja, miközben NATO-csatlakozásuk jóváhagyását kérték. Gulyás Gergely emlékeztetett: Finnországban jelenleg ügyvezető kormány működik, miután az eddigi miniszterelnök megbukott. Beavatkozásuk ugyanakkor se nem helyes, se nem korrekt azok után, hogy NATO-csatlakozásukat már elfogadta a magyar parlament.

A svéd-magyar kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak a perbe kapcsolódás miatt is, ezért szerinte bizalomerősítő lépésekre lenne szükség, miután a kormánypártokon belül vita van arról, támogassák-e a NATO-csatlakozásukat. A legfontosabb ugyanis a NATO egysége, ezért nem jó, ha oda országok közötti vitákat importálunk – fogalmazott. Mindezért a svéd kormány tudna tenni – fűzte hozzá.

Közölte, nincs megállapodás Magyarország és Törökország között, hogy összehangolják Svédország NATO-ratifikációját.

A tárcavezető kifejtette: annak a veszélye, hogy egy atomhatalom által indított, nemzetközi jogot sértő háborúba egy másik katonai szövetség atomhatalmai bekapcsolódnak, nagyobb, mint a rendszerváltás óta bármikor. El kell kerülni, hogy a konfliktus úgy eszkalálódjon, hogy egy NATO-tagállam bekapcsolódik és támadás éri, mert ha ez történik, akkor azt valamennyi NATO-tagállam elleni támadásként kell értelmezni – magyarázta.

Kérdésre válaszolva azt mondta, a Krím félsziget annexiója ellentétes volt a nemzetközi joggal. Arra a kérdésre, támogatja-e Magyarország Ukrajna azon törekvését, hogy visszaszerezze a Krímet, közölte, egyetlen országot sem fog a honvédő háborútól eltanácsolni.

A víziközművek teljeskörű felújítása ezer milliárdos nagyságrendű beruházás, a fenntartáshozma is évi 150 milliárd forinttal járul hozzá a kormány – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: még nem született döntés arról, hogy hány év alatt, milyen forrásból újítható fel az.

A miniszter elmondta: valóban a Bajnai Gordonhoz köthető cég fizethette az ellenzék kampánybuszainak költségét, a társaság pedig az Egyesült Államokból kapott ehhez forrásokat.

A Völner-Schadl-ügyről kérdésre elmondta, nem tesz jót a végrehajtói kamarának, ha olyan elnöke van, aki objektív okokból nem tudja ellátni feladatait. Szerinte a kamara dönthetne arról is, hogy visszahívja az elnököt és újat választ.

Véleménye szerint azok a jogszabályok, amelyeket még Trócsányi László volt igazságügyi miniszter hivatali ideje alatt fogadott el az Országgyűlés, magas követelményeket határoztak meg a végrehajtóknak. De voltak emberek, akik bűncselekményeket követtek el, ezt szankcionálni kell – utalt a folyamatban lévő büntetőeljárásra.

A Liszt Ferenc-repülőtér megvásárlásáról azt mondta, tárgyalnak a tulajdonosokkal és bíznak benne, hogy a mindenkori tulajdonos nagy befektetésekben gondolkodik.

Hozzátette: a megállapodás létrejöttekor minden részletet nyilvánosságra hoznak. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az állam mellett más tulajdonosa is lesz a reptérnek, mivel többen vannak, akik az állam mellett vevőként beszállnának az ügyletbe.

A jogosítvány megszerzésének szigorításával kapcsolatos uniós elképzelésekre a miniszter azt mondta, minden értelmes felvetést megfontol a kormány, de azt nem támogatja, hogy hetvenéves kor felett újra és újra vezetői vizsgát kelljen tenni. Hozzátette: nem látja a magyar közlekedési statisztikákban, hogy rendszeresen idősebb emberek okoznának baleseteket, inkább fordítva van, azok okoznak balesetet alkoholt fogyasztva, szabályokat megszegve, akiknek néhány éves jogosítványuk van.

A miniszterelnök baráti megnyilatkozást tett Donald Trump felé, amikor az interneten biztatta a korábbi amerikai elnököt egy nappal a vele szembeni jogi vádak megtétele után – mondta a miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország nem szól bele az Egyesült Államok belpolitikájába.

A földadó eltörlésével elsősorban az agrárkamarával egyeztetett a kormányzat – közölte. Hozzátette: megvizsgálják a jogi lehetőségeket, miután felvethető, hogy az önkormányzatoknak nem terjed ki az adókivetési joga a termőföldre. Károsnak és rossz irányúnak nevezte ezen adó kivetését.

Gulyás Gergely az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli irodáját érintő rendőrségi vizsgálatokkal kapcsolatban azt mondta: az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy az Európai Parlamentben milyen korrupciós hálózatok működnek, kit, milyen érdekcsoportok vásároltak meg, és úgy tűnik, az EPP-t is elérték ezek az ügyek. Ki kell vizsgálni minden ilyen ügyet – jelentette ki.

Azt is mondta, hogy a kormány még nem kapta meg az újabb szankciós csomag tervezetét, így egyelőre nem is véleményeznék azt.

A miniszter a Magyar Postával kapcsolatban elmondta: állami tulajdonú céget nem segíthetnek ki, mert az tiltott állami támogatásnak minősül, és uniós büntetést vonhat maga után. Ezért a Postának a kiadásait kell csökkenteni – mutatott rá.

Az orvosok kamarai tagságáról szólva jelezte, nem politikai véleménynyilvánítás, hogy az orvosok kétharmada a Magyar Orvosi Kamara tagja kíván maradni, és döntésüket a kormány tiszteletben tartja.

Az egységes nemzeti laborok létrehozásáról a tárcavezető közölte: „folyamatban van” a nonprofit, egységes rendszer kiépítése, amely valamennyi állami fenntartású, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény laboratóriumait fogja működtetni.

A szakrendelők állami átvételéről azt mondta: a folyamat még nem zárult le. Van olyan önkormányzat, amelyik szívesen átadja szakrendelőjét, van, amelyik egyáltalán nem akarja átadni, valamint van, amelyik garanciákat kér a működtetésre. Jellemzően a fővárosi, gazdagabb önkormányzatok, amelyek maguk is hozzájárultak a szakrendelők finanszírozáshoz, tartanak attól, hogy ha ez a finanszírozás kiesik, akkor az egyes hiányszakmában nem lesz elegendő orvos. Gulyás Gergely szerint jogos a félelem, ezért valamilyen megállapodást kell kötni erről az önkormányzatokkal.

A debreceni akkumulátorgyárról kritikus véleményt író vízügyi igazgató elbocsátásról azt mondta, a regionális vízügyi igazgatóságok vezetőivel kapcsolatban nem születnek kormányzati szintű döntések, itt sem volt szó erről. Hozzátette: a kormány elvárása, hogy a lehető legszigorúbb követelményeket érvényesítsék az akkumulátorgyárak engedélyezési eljárásában.

Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy a kormány megköveteli-e a katolikus egyháztól, hogy transzparensebben és erősebben figyeljen oda az egyházon belül történt szexuális visszaélésekre, azt felelte: a kormány mindenkitől megköveteli a törvények betartását, a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések pedig a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartoznak, teljesen mindegy, hogy ki követi el azokat.

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Értékelése szerint a „katolikus egyházzal szembeni hecckampány része”, hogy néhány ilyen esetet kiemelnek. Azt is mondta, szerinte az egyházi intézmények ebből a szempontból is biztonságosabbak, mint a nem egyházi fenntartásúak.
Kitért arra is: az elmúlt években a katolikus egyház nagyon sokat tett azért, hogy az ilyen jellegű visszaéléseket, bűncselekményeket fel lehessen tárni, és az igazságszolgáltatás a legszigorúbban felléphessen.

Kiemelt kép: Budapest, 2023. április 6. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. április 6-án. MTI/Balogh Zoltán