KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Gázának életmentő humanitárius folyosóra van szüksége – akárcsak Berlinnek 1948-ban – mondja az aktivista

Hogyan látják az Izraelben kialakult helyzetet Indiában, Pakisztánban Bangladesben élő emberjogi aktivisták. Erről számolt be a török Anoadolu hírügynökség egy cikkben, mely 2023. október 12-én jelent meg a honlapjukon.

Ebben arra mutatnak rá, hogy Dél-ázsiai szakértők, emberi jogi aktivisták támogatják azt az ENSZ felhívást, miszerint humanitárius folyosót kell létrehozni a Gázai övezethez a folyamatos izraeli bombázások miatt. Ezzel igyekeznek arra emlékeztetni, hogy a nyugati államok hogyan állítottak fel egy légifolyosót a szovjet blokád alá vett Berlin megsegítésére.

***

ÚJ DELHI / DHAKA, Banglades / KARACHI, Pakisztán

Emberi jogi aktivisták sürgetik a nyugati nemzeteket, hogy tegyenek eleget a napok óta tartó intenzív izraeli bombázások miatt elpusztult, ostromlott Gázai övezetbe vezető humanitárius folyosó létesítésére vonatkozó felhívásnak, ahogyan a hidegháború első napjaiban a hasonlóan blokád alatt álló Nyugat-Berlinben esetében ez megtörtént.

Az ENSZ szerdán humanitárius átjáró létrehozását szorgalmazta a Gázai övezetbe, mivel az enklávét továbbra is súlyos izraeli légicsapások sújtják, amelyek következtében az elmúlt öt napban legalább 263 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét, miután a Hamász palesztin csoport meglepetésszerű támadást intézett Izrael ellen.

Ravi Nair, az indiai székhelyű Dél-ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ munkatársa az Anadolunak elmondta, hogy a humanitárius segítségnyújtás „most minden gázai lakos számára létfontosságú”.

„Az elmúlt napokban civilek halálát láttuk. A nemzetközi humanitárius jog szerint háborús bűncselekménynek minősül ez a fajta kollektív büntetés” – mondta.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynöksége (UNRWA) egyaránt hangsúlyozta, hogy a 2007 óta izraeli blokád alatt álló övezetbe folyosót kell létrehozni a sürgős szükségletek fedezésére és a kimerült készletek pótlására szolgáló segélyszállítmányok eljuttatására.

„Két nagy ENSZ-szervezet is kérte ezt. Mi kell még?” – mondta Nair, hozzátéve, hogy egy ilyen folyosónak „nemzetközi precedens értéke lenne, és különösen az indiaiaknak kellene erre emlékezniük”.

„Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak hajlamosak elfelejteni, hogyan hiúsították meg Berlin Szovjetunió általi blokádját azzal, hogy légi folyosót hoztak létre, 1948 júniusától 1949 májusáig, amikor egy teljes éven keresztül humanitárius szállítmányokat juttattak el a berlini lakosoknak”

– mondta Nair.

Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a levegőből létfontosságú humanitárius ellátmányt szállítottak egy elzárt vészhelyzeti zónába.

„1987-ben, amikor a Srí Lanka-i kormány blokád alá vette a jaffnai tamil lakosságot, az akkori indiai kormány hatalmas szállító repülőgépeket küldött a Srí Lanka-i légtéren keresztül, és a kormányerők valamint a tamil militáns csoportok közötti folyamatos konfliktus ellenére élelmiszer-, orvosi és humanitárius ellátmányt juttatott el Jaffna tamil etnikumú lakosaihoz”.

Halálos hiány

Zafarul Islam Khan, az újdelhi muzulmán közösség egyik magas rangú vezetője szerint a gázaiak számára halálos végzetes lehet, ha nem sikerül ezt megvalósítani.

Ez is érdekelheti:  Melania Trump: "Emelkedjünk a gyűlölet, a vita, és az erőszakot szító egyoldalú eszmék fölé"

„A Gázai övezetben az emberek meghalnak az orvosi ellátás, a gyógyszerek, az élelmiszer és az áram hiánya miatt, ezért a humanitárius folyosó létrehozása elengedhetetlen” – fogalmazott, és azt állította, hogy a Gázai övezet Egyiptommal közös rafahi határátkelőjét „erre a célra kell és lehet is használni”.

„Egyiptomnak és minden érintett országnak meg kell mondania Izraelnek, hogy a Rafahon keresztül belépő humanitárius segélykonvojok elleni bármilyen támadás háborús cselekménynek és a nemzetközi közösség elleni fellépésnek minősül” – mondta Khan, aki korábban Delhi helyi kisebbségi bizottság vezetője volt.

Brinda Adige indiai nőjogi aktivista szerint az ENSZ legfőbb prioritásai közé kell tartoznia annak biztosítása, hogy a folyamatban lévő konfliktus ne sújtsa a gyermekeket.

„Fontos a humanitárius folyosó, hogy a palesztinok számára a támogatást, beleértve az orvosi ellátást is, most azonnal lehetővé tegyük. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy pillanatnyilag sehonnan sem kapnak semmit. Az ENSZ követeli a gázai folyosót, de meg kell néznünk, hogy ez hogyan fog megvalósulni” – mondta. „Az ENSZ-nek biztosítania kell, hogy a nők és a gyermekek védelmében minden szükséges lépést megtesz.”

A közel-keleti feszültségek drámai fokozódása során az izraeli erők tartós és erőteljes katonai hadjáratot indítottak a Gázai övezet ellen, válaszul a Hamász palesztin csoport izraeli területeken indított fegyveres offenzívájára.

A Hamász az Al.Aksza nevű hadművelettel megtámadta Izraelt, egy több irányból is, ráadásul meglepetésszerűen, rakétákkal fegyveres különítményekkel, irtózatos mészárlást elkövetve izraeli területeken. A Hamász szerint ez megtorlás volt a megszállt Kelet-Jeruzsálemben lévő Al-Aksza mecset ostromáért és az izraeli telepeseknek a palesztin lakossággal szemben elkövetett egyre erősödő erőszakosságáért.

Válaszul a Hamász akcióira az izraeli hadsereg a Gázai övezeten belüli Hamász-célpontok ellen elindította a Vaskardok fedőnevű hadműveletet.

Izrael válaszlépése kiterjedt a Gázába irányuló víz- és áramellátás leállítására, ezzel még tovább rontva az amúgy is elviselhetetlen életkörülményeket, a 2007 óta bénító ostrom alatt szenvedő területen.

India álláspontja az összecsapásokról

Annak ellenére, hogy India mindig is az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos rendezése mellett foglalt állást, Narendra Modi indiai miniszterelnök a Hamász offenzíváját „terrortámadások sorozatának” nevezte.

Csütörtökön az indiai külügyminisztérium megerősítette ezt az álláspontot.

„Az ezzel kapcsolatos álláspontunk hosszú ideje következetes. India mindig is a közvetlen tárgyalások újrafelvételét támogatta egy olyan szuverén, független és életképes palesztin állam létrehozásának érdekében, amely biztonságos és elismert határok között, Izraellel békében él egymás mellett. Ez az álláspont továbbra is változatlan”

– mondta Arindam Bagchi külügyminisztériumi szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy India hogyan látja a jelenlegi helyzetet, a szóvivő azt mondta, hogy

„egyetemes kötelezettség a nemzetközi humanitárius jog betartása. A felelősség pedig globális a terrorfenyegetettség és annak minden formája és megnyilvánulásával szemben.
A közel-keleti országoknak ebben a kérdésben vezető szerepet kell vállalniuk”.

Egy másik, a dél-ázsiai térségben tevékenykedő jogvédő, a pakisztáni Salima Hashim az Anadolu Hírügynökségnek azt mondta, hogy a Gázával közös határon fekvő Egyiptomnak kellene élen járnia egy humanitárius folyosó létrehozásában amennyiben a Nyugat erre nem tesz lépéseket.

Ez is érdekelheti:  A NATO le akarja győzni Oroszországot – Békepolitikája miatt Orbán Viktort szerződésszegéssel vádolja az EU

„Az alapvető felelősség Egyiptomot terheli, mivel Egyiptom az egyetlen ország, amelyiknek közvetlen összeköttetése van a Gázai övezettel. De a Közel-Kelet összes szereplőjének, köztük Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Jordániának is ugyanolyan erkölcsi felelőssége van, a szerepvállalásban” – mondta Hashim, aki a híres urdu költő és emberi jogi szószóló, Faiz Ahmad Faiz lánya – jegyzik meg a hírügynökség tudósítói.

Tauseef Ahmad Khan, a Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság tisztviselője szerint a humanitárius folyosó „rendkívül fontos” lenne a civilek életkörülményeinek biztosításához, valamint a szenvedés megfékezéséhez, és ugyancsak felszólította a közel-keleti országokat, hogy vállaljanak vezető szerepet ennek megvalósításában.

„Azoknak a (muszlim) országoknak, amelyek diplomáciai kapcsolatokat tartanak fenn Izraellel vagy próbálnak meg felvenni, fel kell lépniük, hogy rákényszerítsék Izraelt a humanitárius folyosó engedélyezésére” – mondta Khan az Anadolunak.

„A Nyugat hallgatása érthető, de sajnos a muszlim országok sem tettek eddig semmi érdemleges lépést a gázai emberek szenvedésének enyhítése érdekében”

– tette hozzá.

Az etnikai tisztogatás tankönyvi példája

Tania Haque párhuzamot vont azzal az üldöztetéssel, amely miatt a rohingja muszlimok 2017 óta kénytelenek elmenekülni otthonukból Mianmar nyugati részén. Az Anadolu című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Izrael „népirtást követ el” Gázában.

Haque, aki a bangladesi Nemzeti Emberi Jogi Bizottság tagja, úgy vélte, hogy az áldozatok minimalizálása érdekében szükség lenne egy folyosóra, de Izrael ezt teljességgel megakadályozta.

Haque sürgette az ENSZ-t, az Iszlám Együttműködés Szervezetét (OIC) és az Arab Ligát, hogy „lépjenek elő, és vizsgálják meg a palesztin válság alapvető okát”, Sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ eddig nem tudta biztosítani „a palesztinok tényleges jogait”.

Mohammad Tanzimuddin Khan, egy bangladesi emberi jogi aktivista, a Dhaka Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora az Anadolunak nyilatkozva azt mondta, hogy a Gázai övezetben jelenleg uralkodó állapot „tagadhatatlanul súlyos humanitárius válságot okoz”.

„Az, ahogyan az izraeli erők akadályozzák a palesztin embereket a Gázai övezetben, nem más, mint az etnikai tisztogatás tankönyvi példája. A szélsőjobboldali izraeli védelmi miniszter, Yoav Gallant úgy bánik a palesztinokkal, mint az állatokkal. Izrael egyszerűen csak ki akarja irtani a palesztinokat a Gázai övezetben szörnyű módon, ami nem más, mint népirtás”

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy meg kell nyitni a határokat és egy folyosót a Gázai övezetbe, hogy az ott élő palesztinok biztonságosan közlekedhessenek.

Khan professzor szerint

„Az USA és a szövetségesei hivatalos álláspontja az, hogy Izrael mellé állnak, de ezzel nem fogják megoldani a Gáza és Izrael közötti háborút, sőt inkább még bonyolultabbá teszik a helyzetet, és meghosszabbítja a gázai konfliktust.”

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Gázának életmentő humanitárius folyosóra van szüksége – akárcsak Berlinnek 1948-ban – mondja az aktivista

  1. A Hamasz nem Palesztin hatóság. A humanitárius folyosó megnyitását a Palesztin hatóságnak már kezdeményeznie kellett volna mivel a zsidók válasza borítékolható volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük