Földközelben – Interjú a miniszterelnök feleségével!
Amikor Lévai Anikó a reggeli futásból hazaérkezve ajtót nyitott, még hihettem volna, hogy a miniszterelnök kedvenc desszertjéről vagy a népszerűség árnyoldalairól fogunk beszélgetni. Az összetekert veteményágyás-alaprajzokkal és mezőgazdasági szakkönyvekkel telepakolt íróasztal, ami mellett a nappaliba menet elhaladtunk, azonban már jelezte, hogy nem egy habkönnyű „fitneszinterjú” következik…
– Milyen gyakran megy futni?
– Ötször egy héten. Kollégistakorom óta futok reggelente. Nemcsak a kondíció miatt, hanem azért is, mert futás közben tudok a legjobban gondolkodni. Amikor vizsgára készültem, végigpörgettem a fejemben a tételeket, de a nagycsaládos napirendet is kiválóan meg lehet tervezni közben. Van egy „elit klubunk” a Normafánál, csupa sokgyerekes anyuka, akiknek reggel csak annyi idejük van, hogy eltrappoljanak futni. Kell az állóképesség, hogy bírjuk a napot…
A korai kelés ma is a legnehezebb. A gyerekek is korán mennek, ki úszni, ki angolórára. Meghajtom őket. A hét és fél éves Flóra téli hajnalokon fogadkozik, hogy ő nem lesz ilyen „gonosz anyuka”, és szerinte egyébként is az úszás nyári sport, télen korcsolyázni kell.
– Gondolom, magát is hajtja, nem csak a gyerekeket.
– Flóri egyszer lelkesen mesélte az oviban, hogy anya mi mindent dolgozik: virágot ültetünk, bevásárolunk, főzünk, mosunk, takarítunk. Az óvó néni megkérdezte, hogy „És apukád?” „Ő nem dolgozik” – válaszolta. „Hát, mit csinál?” „Beszélget.”
– Nehéz volt a nagyokat elengedni?
– Amikor kicsik voltak, akkor is nagyon sokat dolgozott az édesapjuk, keveset volt itthon. Ha döntéseket kellett hozni, Rasival beszéltem meg, mivel ő a legidősebb. Belenőtt a felnőtt szerepbe. Gáspárral kicsit más a helyzet. 14 évesen elment a futballakadémiára. Nehéz volt elengedni, de az ő döntése volt. Büszke vagyok rá, hogy végigcsinálta. A futballakadémia olyan, mint egy kadétiskola, szigorú a napirend: edzés, tanulás, edzés. Jól teljesített a pályán és az iskolában is. Ma már egyetemista.
– Két lánytestvére van, és négy lánya. Könnyen boldogult a fiús anya szerepében?
– A négy lány nevelése talán kevesebb nehézséget okozott, mint a Gazsié, Viktor szerint a férfilélek mélységeit nem tudom megérteni. De szerencsére van neki apja is, és vele nagyon mély a kapcsolata, így amikor elkezdett kamaszodni, szinte észrevétlenül vette át a nevelését.
– Azt mondta, nem kell messzire menni, hogy meglássuk a szenvedést. Amikor édesanyja hónapokig kórházban volt, naponta lejárt hozzá vidékre. Manapság általános ez az áldozatvállalás?
– Sajnos nem tudtuk hazahozni, kómában volt, kórházban kellett ápolni. A testvéreimmel együtt jártunk be hozzá. Nehéz a helyzete annak, aki hasonló esetben testvér nélkül, egyedül van, dolgoznia kell, ellátnia a többi családtagját, nincs lehetősége, hogy segítséget fogadhasson, és az intézményi ellátást sem tudja megoldani. De itt szembesültem azzal is, hogy milyen szakértelemmel, hivatástudattal, emberséggel végzik munkájukat ebben a kórházban az ápolók.
NIF kommentár (írta: Békés Tódor):
Földközelben, de a nép kínjaitól távol! Nem mindegy!
Azért a lovagló csizma nem semmi!
Csak úgy mellesleg jegyzem meg, miért kell ilyen seggnyaló riportot csinálni? Ugyan, mit is tennének abban a kórházban, ahol a miniszterelnök anyósát kezelik? Kérdezzék meg, hogy Csajága-Röcsögéről Juliska néninek mennyi esélye lenne ilyen ellátásra? Gondolom, Orbán elvtárs minden együttérzése ellenére is csak keveseknek! Úgyhogy hagyjuk ezeket a megható történeteket. Viseljék Lévai Anikóék a maguk terhét. Az enyémet sem veszi senki át!
Miniszterelnök Úr! Fényévekre vagyunk egymástól! Ön ezt nem látja? Ha nem, akkor nem csoda, hogy nem is érdekli valójában a népe sorsa, de akkor mit keres abban a pozícióban? Azt hiszi, hogy bírja a többség bizalmát? Ha ezt képzeli, akkor óriási tévedésben van! Mert az, amit tesz, az csak parasztvakítás!
Ön hülyéknek néz minket! Idiótáknak, akik csak arra kellünk, hogy Önre szavazzunk! Azután le vagyunk sza@rva!
Miniszterelnök Úr!
Tiszta beszédet akarunk, és nem efféle ócska PR (ripacs)-riportokat!
Várjuk a reagálását. Megtorlás lesz vagy őszinte beszéd? Vagy simán hallgatás? Az is önmagáért beszél!
Békés Tódor
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Ez a minden tiszta életü idős Magyart gyülölő,enyészetbe masiroztató atlantista anuszvitéz rabszolga kereskedő globál/bach/huszárvérkomcsi párttitkár ivadék van fényévekre a magasrendü morál és emberség alapminimumától is!
Álnepnemzeti mini neoberija.
Aki veszi a fáradságot s elolvassa a”Mik vagytok ti istenek?,S Dr Kovács Zs:Hálapénz orvosi praktikák stb tényirodalmat.láthatja,hogy mit müvelnek Orbán orvosai a lévai aniko anyukájával nem rokonságbeliekkel.
Vérnarancs pártitkár ivadék bodza orbán:Dakota közmöndás:Ha hazug vagy,gonosz sátánian,nincs benned legalább egy egysejtü szintü lelkiismeret sem,állj félre,s ne kinozd a tiszta életü indiánokat..
A cíkk szerzője elérte a célját, mégjobban utáljuk az orsós likud vityát és bandáját, a lázár félékkel egytemben!
Telik a nemzet nyúzásából és az egyre emelkedő (valamint újabb és újabb) adókból főúri életet élni.
Sajnos az Orbán kormány „nemzeti” mivolta legalább annyira fedi a valóságot, mint elődeié. (…Nem élünk jobban, mint 4 éve…)
Egyre nehezebb megélni Magyarországon. Napról napra, fokozatosan lehetetlenedik el a nemzet. Elképesztő tempóban nő a nyomor. Egyre romlanak az életkilátások. Ma egy fiatal előtt lassan semmiféle perspektíva nem bontakozik ki szülőhazájában. Egyre erősödik a külföldi befolyás, mindinkább a külföldi érdekkörök akarata érvényesül a teljes magyar nemzettel szemben.
Nem kérdéses: gyarmattá váltunk! Politikusaink dilettantizmusa miatt, korrumpálhatósága miatt, zsarolhatósága miatt, elveszett(?) realitás-érzéke miatt, becstelensége miatt, különböző külföldi érdekköröknek való kritikátlan megfelelési kényszere miatt.
A „kormány” pedig lassan a nemzet érdekein kívül minden mással foglalkozik.
Szomorú, hogy míg emberek százezreinek feje felett lebeg Démoklész kardja (=költözhetnek utcára családostul) – az évszázad banki csalásai miatt – az ország munkaképes lakosságának kb. 30 %-a számára egyszerűen nincs munkahely, a magyar bérek az EU bérszínvonalának kb. 10%-át teszik ki, addig miniszterelnökünk és családja – no és a teljes politikusi holdudvar, pártállástól függetlenül – főúri életet él gondtalanul.
Kéne már egy kormány az ország élére! Amelyik tud kiutat mutatni és azt megtenni is képes – a választási ígéreteken túl is.
Kedves Nagy Péter!
Egyenlőre a sok szemétségükből több nem jut eszembe!
FRANKÓ HOZZÁSZÓLÁS!
Szabó József
http://www.hitvallasom.hu
NCK
Sajnos, amíg a likudékat támogató, egyre vékonyodó, de azért még a hatalomban maradáshoz elegendő „polgári közép”, ( —vagyis a megalkuvó, gyáva kis-és nyárspolgárság) le nem amortizálódik az alsó rétegbe, és a saját bőrén nem érzi a „NAGY ÁTVERÉS” következményeit, addig itt nem lesz nemzeti kormány.
Húsvéti példával szólva: A stációkat végig kell járni, és csak a megfeszíttetés után következhet a FELTÁMADÁS.
Az is csak annak, aki megérdemli!
Olvasván az új szabálysértési törvénytervezetet felrémlik elöttem egy diktatórikus kormányzás képe.
A parlamenti közvetítéseket (néha ) nézegetve úgy gondolom, hogy a t.Ház egyre jobban távolodik a magyar valóságtól, a választókról már
nem is beszélve.
A dolgok rosszra fordultak…”látszólag” rosszra!
Kell-e mondanom, hogy a dolgok rosszra fordultak? Kell, mert nem mindenki tudja! Megkezdődött egy olyan folyamat amit csak közös erővel, a Magyar Nép állíthat meg! Pártok, a politikai elit nélkül! Nem most fordult rosszra, nem mióta a Fidesz 2/3-os többséggel nyert a választásokon. A DOLGOK MÁR RÉG ROSSZRA FORDULTAK! Legtöbben már elvesztették az állásukat, akik még nem, azok pedig folyamatos félelemben élnek emiatt. Pár év, és senkinek nem lesz nyugdíja! Visszamenőleges törvénykezésekkel csorbítják a megszerzett jogokat! Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ezt bárkivel, és bármikor megtehetik! Gondoljunk csak a több mint 3000 milliárdos magánnyugdíjról való „önkéntes lemondásra”, amit már nem is tudunk hova lett, nem ezt ígérték! A forint lassan semmit nem ér! A bankoknak már több tízezer ember nem tudja fizetni a deviza és forinthitelét, azok mégis nyereségesek. Miért? Mert birkák módjára hagytuk magunkat az orrunknál, fülünknél fogva vezetni! A bankoknak nem volt annyi devizakészletük, mint amennyi hitelt kihelyeztek, tizede sem volt! Milyen jogon emelték a kamatokat?! Lassan a boltosoknak, taxisoknak, sőt az egyszerű embereknek is fegyvert kell tartaniuk. Én nem ilyen világot akarok! És Te, Önök?! Naponta rabolnak ki kis üzleteket, taxisokat, járókelőket pár száz vagy pár ezer ft-ért! Úgy tűnik, senki sem tudja, mit csináljon, és azt sem, mikor lesz ennek vége. Tudjuk, hogy oly szennyezett a levegő, hogy a belégzése méreg, főként gyermeinknek, unokáinknak, kiknek kis szervezete, immunrendszere még ki sem fejlődött!! Külföldi multimilliárdos tulajdonosok élelmiszerlánc hálózataiban vesszük a fogyasztásra alkalmatlan ételeket, de fogyasszuk, mert olcsóbb, miközben a tisztességes Magyar kisüzletek tucatjai mennek tönkre, mert nem versenyképesek a kizsákmányoló multikkal szemben! De mi csak ülünk a tv előtt, miközben a hírolvasó újabb gyilkosságokról, erőszakos bűncselekményről, a flamingók párzásáról számol be, mintha csak ez lenne a világ rendje, dezinformációkat közölnek, a a tényekről csak tudományos szaklapokból értesülhetünk (értesülhetnénk). A politika a többséget nem érdekli, belefásult, pedig mindennek a rákfenéje! Tudjuk jól, hogy rosszra fordultak a dolgok. Több, mint rosszra. Őrület, ami itt folyik. Minden és mindenki megőrült, épp ezért nekünk sincs menekvés. Csak üldögélünk az otthonunkban. Közben a világ, amiben élünk, ellenünk fordul, mert hagyjuk! Erre mi csak annyit mondunk: Nem érdekel, nem számít senki és semmi, csak én magam. Nekem legyen fedél a fejem felett, legyen egy autóm, az LCD, vagy plazma TV-m kicsinek látom, ideje lenne lecserélni, hiszen a szomszédnak is nagyobb van! Közben elfeljetkezem arról, hogy vannak szüleim, gyermekeim, unokáim, akikkel jó esetben tartom a kapcsolatot, de semmit nem tudok róluk, mert rohanok, mert biorobot vagyok! Nem szólok senkinek semmit. Csak hagyjanak engem békén! Írok a facebookon, még háborgok is, eljárok tüntetni, de minek?! Eljött az idő, senki ne mondja azt, hogy hagyjanak békén! Világforradalom van, nézz körül! Nincs egy békés ország, egy békés zug, ahol az emberek nyugodtan élhetnének és mondhatnák, hogy hagyj békén! Felelős vagy a szeretteidért, magadért, felelős vagy a tetteidért, érezned kell, hogy nem csak Te vagy! Kevés már a tiltakozás, a demonstrációk, a tüntetés, képviselőknek írogatni, minek? Válaszra sem méltatnak! Emberi Jogok Bírósága? Ha-ha! A „fostalicska” EU, az utcai bűnözés, a mérgezett levegő, vízek, a fogyaszthatatlan élemiszerek, az emberi jogok sárbatiprása ellen, a jövő nemzedékének élhetőbb világáért CSAK EGYÜTT, egymás „kezét” megfogva, tehetünk! Ezek világjelenségek, ezért csak a tudat forradalma ami kihúzhatja az emberiséget ebből a bődületes slamasztikából! Mindenkinek szánnia kell rá időt, hogy végiggondolja mit tehet?! Sikerülni fog?! Mindenkinek csak annyit kell ELDÖNTENIE, hogy igen, mert a gondolatnak teremtő ereje van! Nem élhetünk a mának!
Én mindössze annyit tudok, hogy ez CSAK EGYÜTT, NAGYON SZOROS ÖSSZFOGÁSSAL, nagyon KOMOLY elhatározással sikerülhet! Azt kell mondanunk, hogy: Emberi lények vagyunk! Az életem nagyon is értékes! Azt akarom, hogy MINDENKI álljon fel. Azt akarom, hogy mindenki álljon fel a foteljából. Azt akarom, hogy álljanak fel és nézzenek körül, ébren, nyitott szemmel! Aztán ha felálltunk, KÖZÖSEN kitaláljuk, mit lehetne tenni a hanyatlás meg a poltikai bűnözői elit ellen. De ELŐSZÖR MINDENKINEK ki kell mondania magában: Nem tűröm tovább, hogy biorobotként használjanak, egy életem van, mégha hiszek is az újjászületésben, a mostani életem szeretném minőségi életnek! Boldognak akarom látni a szeretteim, nem akarok az utcán, a közértben, a tömegközlekedési eszközökön, maguk elé bámuló, depressziós embereket látni! Ne mondjuk azt, hogy mi csak egy kis porszem vagyunk, nem tehetünk semmit! Késő lesz, késő a gyerekeinknek, az unokáiknak ha a másikra várunk! EGYÜTT-EGYMÁSÉRT az egyetlen járható út! Mosolygó arcokat, erre vágyom!