Gyurcsány gyanúsított lett, de ő nem akar kussolni (videóval)

Hivatali visszaéléssel meggyanúsította Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben zajló büntetőügyben hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség. Nyilvánosságra fogja hozni gyanúsításának iratait és ügyészségi kihallgatásának videofelvételét Gyurcsány. A bukott kormányfő ezt közvetlenül az után mondta, miután kijött a sukorói ingatlanbotrány kapcsán történt meghallgatásáról.

Hivatali visszaéléssel meggyanúsította Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben zajló büntetőügyben hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség. A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint „Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését”. A volt kormányfő kijelentette, kérdésekre nem hajlandó válaszolni, megtagadva így a további vallomástételt. A gyanúsított észrevételt, indítványt nem tett – tájékoztatott a főügyész…

Keresztes Imre felidézte: az általa vezetett főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Gyurcsány ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz. Miután az Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.

Ténylegesen előírta

A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében a beruházásról egyeztetés történt, amelyet Gyurcsány vezetett. A főügyészség tájékoztatása szerint a megbeszélésen a beruházók egyik fő kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát ingatlancserével szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat – tartalmazza az ügyészségi közlemény.

A megbeszélésen Gyurcsány döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek cserével történő ingatlanszerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre. A közlemény emlékeztetett: az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

Túllépte a hatáskörét

Az akkor hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy „az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja”. A főügyészség hozzátette: az akkori szabályozás szerint a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A főügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.

„Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására” – tartalmazza Keresztes közleménye. A főügyész kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc indítványára a gyanúsítotti kihallgatásról kép- és hangfelvétel készült.

Az életnek az a rendje, hogy mi, politikusok vigyázzunk önökre és a köztársaságra, ma ez fordítva történt – kezdte beszédét Gyurcsány, miután kijött az ügyészségi meghallgatásáról. Az országgyűlési képviselő megköszönte híveinek a támogatást, majd önkritikus hangot ütött meg, amikor arról beszélt, hogy „mi, demokraták nem tudtuk megvédeni a köztársaságot a rá leselkedő veszélytől”. Kijelentette: „nekünk is felelősségünk van abban, hogy ott pöffeszkedhetnek azok, aki pöffeszkednek”, de addig fogunk küzdeni – mondta –, amíg a demokraták lesznek többségben. Elmondta azt is, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítják, valamint hogy még hétfőn nyilvánosságra fogja hozni a gyanúsításának iratait és a kihallgatás videofelvételét. Gyurcsány értelmezésében azért kellett ma a Zichy Jenő utcában megjelennie, mert támogatta, hogy egy vállalkozó idehozzon egymilliárd dollárt és teremtsen 2500 munkahelyet.

Közölte, hogy „már csak a rend kedvéért is, meg látva ezt az ügyészséget” panaszt fog tenni a gyanúsítás ellen, amelyet Polt Péter fog elbírálni – a legfőbb ügyész nevét hangos pfujolás fogadta. Gyurcsány beszámolt arról is, hogy az „ügyész urak szemébe nézve megvádolta őket azzal, hogy megszegték esküjüket”, közölte velük, hogy megbízást teljesítenek, és mindennek kapcsán Júdás harminc ezüstpénzét emlegette. Gondolatmenetét azzal fejezte be, hogy a jog ki fogja mondani, hogy ami itt történt, az disznóság. Korábbi blogbejegyzéseihez és interjúihoz hasonlóan megint elmondta, hogy ő fogja vádlóit majd gyanúsítani, méghozzá azzal, hogy elárulják a magyar demokratikus köztársaságot.

Az egykori MSZP-elnök úgy vélekedett, hogy tisztességesen és becsületesen cselekedett, meggyőződése, hogy törvényt akkor sértett volna, ha nem így cselekedett volna. Kijelentette, hogy ebben a küzdelemben neki, a politikusnak van a legkönnyebb dolga, a milliárdos üzletemberből lett szocialista szerint azokat kell majd pártfogóinak oltalmazniuk, akik az iskolai menzán vagy a sarki fűszeresnél dolgoznak, és nem mernek kormányellenes demonstrációra menni, mert félnek. „Ők fontosabbak, mint én” – mondta.

A félelemre Gyurcsány szerint a jobboldal tanította meg az országot, úgy véli, nekik köszönhető, hogy ma már nem lehet a metrón olvasni azt az újságot, amit szeretnénk. De nem akarunk kussban lenni, mondta a képviselő, aki szerint friss levegőjű országra van szükség, ahol a kormányerőket nem fűti bosszúvágy, mert – így Gyurcsány – adósságunk a nemzet felé van, akiket nem tudtunk megvédeni ettől a tébolyult hatalomtól.

A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint „Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését”. A volt kormányfő kijelentette, kérdésekre nem hajlandó válaszolni, megtagadva így a további vallomástételt. A gyanúsított észrevételt, indítványt nem tett – tájékoztatott a főügyész.

MNO-KA, Tompos Ádám

Forrás: MTI

Képgaléria:

[slideshow]

VIDEÓ:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=G5iR5j_9lLk]

Nemzeti InternetFigyelő