Felmérés: megháromszorozódott azon ukránok száma, akik a békéért területi engedményeket tennének Moszkvának

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) friss felmérése szerint az elmúlt egy évben megháromszorozódott azoknak az ukránoknak a száma, akik a béke fejében területi engedményeket tennének Moszkvának. A kedden közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 32 százaléka szerint „a béke mielőbbi elérése és függetlenségének megőrzése érdekében Ukrajna lemondhatna területének egy részéről”, míg 2023 májusában még csak 10 százalékuk mondta ugyanezt.

A felmérést két hullámban, május 16-22-én és június 20-25-én végezték, 1067, illetve 2088 válaszadó bevonásával.

A területi engedményekre nyitott ukránok száma a konfliktus első évében végig 10% alatt maradt, de 2023 májusa óta folyamatosan nőtt a KIIS korábbi felmérései szerint.

2023 végén, miután a sokat hangoztatott nyári ukrán ellentámadás kudarccal végződött, a megkérdezettek 19%-a mondta azt, hogy beleegyezne bizonyos területek átengedésébe a béke fejében. 2024 februárjában, amikor az orosz csapatok saját offenzívát indítottak és elfoglalták a stratégiai fontosságú donbasszi Avgyejevka várost, ez az arány 26%-ra nőtt.

2024 májusában, amikor a moszkvai erők újabb offenzívát indítottak az északkelet-ukrajnai Harkovi területen, a KIIS szerint ez az arány tovább emelkedett, 32%-ra. A bármilyen engedményt ellenzők száma ugyanebben az időszakban 74%-ról 55%-ra csökkent.

A legutóbbi felmérés részeként a válaszadóknak a Kijev és Moszkva közötti lehetséges békemegállapodás több modelljét is bemutatták. Az első lehetőség szerint Oroszország megtartja az ellenőrzést a Krím és a négy másik volt ukrán terület felett, Kijev pedig feladja NATO-ambícióit, és csak az EU-hoz csatlakozik. Ezt a modellt a válaszadók 38%-a támogatta, 30% pedig „nehéz”, de „elfogadható” lehetőségnek nevezte. A válaszadók több mint fele (54%) elutasította.

A második lehetőség szerint Oroszország megtartja az újonnan megszerzett területeket, de lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz csatlakozzon. A válaszadók közel fele támogatta (47%), míg 38% elutasította.

A harmadik lehetőség szerint Moszkva visszaadja Kijevnek a Herszon és Zaporozsje régiók feletti ellenőrzést, de megtartja a két donbasszi köztársaságot és a Krímet. Ukrajna csatlakozna az EU-hoz és a NATO-hoz is. Ezt a modellt a válaszadók 57%-a támogatta, 20% pedig „könnyen elfogadható megállapodásnak” nevezte. A válaszadók egyharmada elutasította.

Az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások 2022 tavaszán megszakadtak, mindkét fél azzal vádolta egymást, hogy irreális követeléseket támasztanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajnának semleges országgá kell válnia, és le kell mondania az új orosz régiókra vonatkozó igényeiről ahhoz, hogy bármilyen béketárgyalás sikerrel járjon.

Orosz Hírek