Érinthetetlenek

 
 

 
Minek kell történni ezek felelősségre vonásához ?
 

Október 6-án adta hírül azt a Kossuth Rádió azt, hogy „A magyar állam büntető feljelentést tesz a MAL Zrt. ellen halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt.” Ebből következően tehát a feljelentést a következő törvényi tényállás megvalósításának alapos gyanúja miatt teszi a Magyar Állam:

Btk. 171. § 1. bek: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, …

2. bek. c. pont: „a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.”

Ezek szerint olyan bűncselekmény miatt tette meg a feljelentést a Magyar Állam, melynek elkövetői a bírói gyakorlat szerint az alábbi foglalkozási szabályokat sértik meg:

–  munkavédelmi és balesetelhárító szabályok,

– az orvosi tevékenységgel kapcsolatos szabályok,

– a járművel vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok,

– lőfegyverek használatára és kezelésére vonatkozó szabályok,

– építkezéssel kapcsolatos műszaki szabályok.

Ebből következően pedig a MAL Zrt. tevékenységével kapcsolatosan a milliárdos vagyonra szert tevő olyan személyek ellen, akik a felsorolt foglalkozási szabályokkal nem végeztek tevékenységet, a Magyar Állam nem kíván feljelentést tenni, őket futni hagyja.

Nekem más az álláspontom az alábbiak szerint:

————————————-

A Btk. 259. § 1. bek-e szerint: „Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia, vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, vagy következményeinek enyhítését akadályozza, büntettet követ el..” és a

3. bek. szerint „a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő.”

Azért más az álláspontom, mert eddigi tapasztalatom alapján az a véleményem, hogy a foglalkozási szabályokkal dolgozó – nem milliárdos – emberek, dolgozók a MAL tevékenységével kapcsolatosan a közveszély elhárítását  minden bizonnyal már hosszú idő óta szorgalmazták, jelentős költséggel járó  új tározó felépítésével, vagy a meglévő megerősítésével, de ennek megvalósításában, a közveszély elhárításában akadályozták őket a MAL Zrt. tevékenysége folytán milliárdos vagyonra szert tevő személyek, tulajdonosok.

Alapos a gyanúm arra, hogy törvényi tényállást ezek a milliárdos érintettek a közveszély elhárításának akadályozásával valósították meg. Függetlenül attól, hogy egyébként mi a foglalkozásuk.

Azért alapos a gyanúm, mert ismerem az alábbi történetet:

=================

Nyugdíjasok Magánbiztosítójának Üdülőjeként – MaBi – néven volt ismert a Balatonlelle, Köztársaság u. 36-38. szám alatti azon ingatlan, mely a negyvenes években a SZOT tulajdonba került, majd Giuseppe de Victorio néven volt ismert. 1995. március 15-től kezdődően HOTEL GIUSEPPE Kft. néven folytatta az üdülő a működését, majd 1998. április 6-án a cég a HUNGUEST Zrt.-hez került.

2005-ben tervezték a szálloda eladását előbb 1 milliárd forintért, majd 500 millió forintért, de végül mindösszesen 70 millió forintért Tornóczki Anita és Tornóczki János – Dr. Medgyessy Péter feleségének gyermekei – szerezték meg. A vételt követően nyomban kiirtották az ingatlanon lévő több száz db öreg fenyőt, majd olyan építkezésbe kezdtek, melyre tekintettel a környék lakói a következő oldalon látható – aláírásokat kitakartam – kérelemmel fordultak 2006. július 14-én a Középdunántuli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé.

Ebből két bekezdést idézek:

„Az elmúlt időben megdöbbenéssel észleltük – mivel semmiféle értesítést , mint viziépitkezés hatásterületének ingatlantulajdonosai illetve jogszerű használók nem kaptunk – hogy a Köztársaság úti volt Giuseppe-üdülő területéhez csatlakozóan (Ahol az üdülőterületet megcsúfoló sűrűségű beépítés folyik) mintegy 250 méterrel a Balaton vizébe benyúló hajókikötő épül.

Ez a látványként is durva méretű építmény a Balaton vízparti környezetét – Vizi és parti viszonyait, fizikai és biológiai értelemben – károsan megváltoztatja minden vonatkozásban azzal együtt, hogy a folyó építkezés tudomásunk szerint másfélszeres kapacitásra bővítve építési engedéllyel sem rendelkezik. A káros hatások, parti szennyezés, vízkárosodás máris jelentkeztek.”

Erre a kérelemre előbb 2006. július 27-én 17148/06 ügyszám alatt a szintén másolatban látható válasz érkezett a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége igazgatójának – Dr. Kling Istvánnak – aláírásával, és ebben a következőket írják:

„A bejelentésben foglaltak kivizsgálására került sor a KDT Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részéről amelynek során megállapították a hatóság képviselői, hogy az érintett területen engedélytől eltérő munkálat elvégzésével járó mederfeltöltésre került sor. A környezetvédelmi hatóság az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján visszabontási kötelezettség teljesítése tekintetében szankció alkalmazásával – eljárást indított.”

Dr. Kling István igazgató 2077. június 11-én aláírt és küldött még egy hasonló tartalmú iratot, mielőbbi rendezést ígérve, majd nem sokkal később Ő (Dr. Kling István ) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára lett, jelenleg pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára.

———————————–

A mai napon pedig érdeklődtem a kérelem egyik aláírójától, aki elmondta, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség már régóta abbahagyta az eljárást, és a Balaton medrében minden maradt úgy, ahogy volt a Giuseppe ingatlannál történt építkezés, vitorláskikötő létesítése után…

Ez annyit jelent, hogy a kikötő létesítéséhez szükséges több méter mélységű mederkotrás folytán kiemelt homokos iszap változatlanul a Tornóczki féle ingatlantól keleti irányban található ingatlanok előtti parti vízben van jelenleg is, éppen úgy, mint ahogy évekkel ezelőtt az építkezők odatették.

Ez annyit jelent, hogy emiatt megközelítőleg 3-400 méter hosszúságban a Balaton part az odahordott laza szerkezetű, le nem ülepedett iszap miatt alkalmatlan rendeltetésszerű használatra. Befelé 50 métert kell térdig érő iszapban haladni ahhoz, hogy a Balaton medrének fenekén haladni lehessen. Néhányszáz év múlva talán a természet helyrehozza azt az állapotot, ami Tornoczkiék érkezése előtt volt…

Addig ott sem fürödni, sem csónakázni nem lehet senkinek.

Ellenben a Giuseppe féle ingatlannál, a  mára a jelenleg Yachtclub-nak elnevezett  szállodánál minden a legnagyobb rendben van.

17. db. kisebb, 1 db. nagyobb  itt épült épületnek felépítése után 73 apartman várja a vendégeket 21900-59900 Ft. napi díj megfizetése esetén, a reggeli 1950 forintba kerül, valamint 60 db. garázs, 100 db. parkoló és 1 db. buszparkoló is rendelkezésre áll a vendégeknek 100 fős konferenciaterem mellett.

Az a tény, hogy közben mások értékét, illetve a Balatontpartot itt tönkre tették, a hasznot húzókat soha nem érdekelte, a Környezetvédelmi Felügyelőséget immár minek érdekelné?

=====================

Visszatérve a vörösiszap szennyeződésre, szerintem a most leírt esethez hasonló módon jártak el a MAL Zrt milliárdos érintettjei is.

Meggyőződésem az, hogy a foglalkozási szabályokat jól ismerő – és a Magyar Állam nevében eljáró személyek szándékai szerint csak utóbbiak magatartására korlátozódó feljelentéssel – érintettek folyamatosan tájékoztatták profithajhászokat a közvetlen veszélyről.

Éppen úgy, ahogy a Giuseppe ingatlan melletti tulajdonosok tették Balatonlellén a fentiek szerint.

És meggyőződésem az is, hogy ki tudja milyen módszerekkel, de a jelen mágnásaitól már megszokott ügyeskedéssel a ténylegesen felelős milliárdosok ennek ellenére akadályozták közveszélyokozás bűntettének elkövetési magatartását, megvalósítva a közveszély elhárítását.

Gondolom azért, mert talán egy vörös színű újabb helikopterre azért spóroltak, mert nem akartak lemaradni  többitől.

————————————————–

A Magyar Állam nevében eljáró személyek pedig jó gazda gondosságával ügyelnek rájuk most is a foglalkozási szabályok megsértéséhez kapcsolódó büncselekmény miatti feljelentés megtételével azért, hogy még gondolatában se legyen senkinek az, hogy – a közveszélyokozás tényállásának valószínű megvalósítása esetén – a nem foglalkozási szabályokkal tevékenykedő felelősöknek akár tíz évig is börtönben van a helyük.

Siófokon, 2010. október 8. napján.

Dr. Léhmann György

Nemzeti InternetFigyelő