Erdő Péterre sokan tekintenek Ferenc pápa utódjaként

A szentatya halála után a legnagyobb kérdés, hogy ki veszi majd át a helyét a katolikus egyház élén. Erdő Péter bíboros kiemelkedő életútjával előkelő helyen szerepel a várományosok között.

Erdő Péter 1952. június 25-én született értelmiségi családban Budapesten, Dr. Erdő Sándor és Kiss Mária elsőszülött gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban 1970-ben fejezte be. Egy évig az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra, amely mellett folytatta teológiai tanulmányait előbb az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, majd a mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának jogelődjén, a Római Katolikus Hittudományi Akadémián.

Erdő Péter egyházi tisztségei

Pappá 1975. június 18-án, Budapesten szentelték Erdő Pétert. Majd 1975–1977 között Dorogon kezdte meg pályafutását kápláni beosztásban, amely mellett 1976-ban a Hittudományi Akadémián summa cum laude eredménnyel teológiai doktorátust szerzett. A következő három évben, egészen 1980-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogi tanulmányokat folytatott, amelyekből szintén doktorátust szerzett.

A doktorálás után egészen 1986-ig az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt, miközben 1983-ban a budapesti Hittudományi Akadémián teológiából habilitált. 1986 és 1998 között a római Gregoriana Pápai Egyetem meghívott professzora volt. Ezek után a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia (1993-tól Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar) tanszékvezető tanára lett egészen 2002-ig. Mindeközben 1996 és 1998 között az egyetem Hittudományi Karának dékánja, később 1998 és 2003 között az egyetem rektora.

Erdő Pétert 1990-ben pápai prelátussá nevezték ki, majd 1994-ben apostoli protonotárius lett. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi címzetes püspökévé, egyben a Székesfehérvári Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki,

A segédpüspöki tisztségét 2000. január 11-től 2002. december 7-ig töltötte be, ugyanis ekkor II. János Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, Magyarország prímásának. Székét 2003. január 11-én foglalta el.

Novembertől a Katolikus Nevelés Kongregációja, valamint az Egyházi Törvényszövegeket értelmező Pápai Tanács tagja lett. A következő év áprilisától az Apostoli Signatura Legfőbb Bíróságának tagja lett. Mindeközben 2003. október 10-én megvédte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Majd 2005 őszétől a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja. 2006 őszétől az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke egészen 2016-ig. 2007 májusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2013-tól rendes tagja. 2008 szeptemberétől a Püspöki Szinódus tagja. 2010 nyarától pedig az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja lett.

Több mint kétszáz szaktanulmányt és húsz könyvet írt az egyházjog és a középkori kánonjogtörténet témakörében. Ezt a munkásságát kiegészíti, hogy több folyóiratot és sorozatot alapított, indított el és vezetett főszerkesztőként. A nagy ívű tudományos munkásságának honorálásaként több rangos díjat és kitüntetést is kapott.

Ferenc pápa halála után Erdő Péter is részt vesz a konklávén

Hosszú betegeskedés után húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa, aki 2013 márciusa óta vezette a katolikus egyházat. Az egyházfő halála beindította a katolikus egyház részletes és évszázados eljárását az új pápa megválasztására. A Magyarországot két alkalommal meglátogató Ferenc pápa halálhírére Erdő Péter bejelentette, hogy elutazik a Vatikánba. A bíboros felidézte:

Magyar Nemzet