Mint arról már korábban is beszámoltunk, a Boszniai Szerb Köztársaság kész kikiáltani függetlenségét, ha a Nyugat továbbra is nyomást gyakorol. Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a vezetője ezt az álláspontot hétfőn megismételte.
A boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a függetlenné válás folyamatát, ha az ENSZ elfogadja a Szrebrenicáról szóló határozatot
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint Milorad Dodik hétfőn sajtótájékoztatón reagált arra, hogy a világszervezet egyes tagországai határozatot szeretnének megszavazni, amellyel július 11-ét az 1995-ös szrebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák.
A határozatot az ENSZ április 17-i közgyűlésén terjesztik be, és május 2-án már szavaznának is róla. Bujar Oszmani északmacedón külügyminiszter hétfőn közölte, országa az egyik társtámogatója a dokumentumnak, amelyet eddig 17 állam is támogatásáról biztosított, egyebek mellett Szlovénia, Liechtenstein, Olaszország, Finnország, Hollandia, Albánia, Törökország, Jordánia, Malajzia, Chile és Új-Zéland.
A kelet-boszniai Szrebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Szrebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Szrebrenica környékén veszett nyoma.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a szrebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a szrebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Szrebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek.
Milorad Dodik szerint viszont a „bosnyák muszlim elit” komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg.
Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre
− magyarázta.
Hozzátette: Szrebrenicát a népirtás szinonimájává szeretnék tenni, holott még mindig nem lehet pontosan tudni, hányan is haltak ott meg. Milorad Dodik szerint Szrebrenica területén 1992 és 1995 között 4100 muszlim halt meg, arról viszont senki nem beszél, hogy ugyanott ugyanabban az időben 2500-3500 szerbet is megöltek.
A népirtás egy kitaláció, amely szét fog minket választani
− húzta alá.
Milorad Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig államként működésképtelen.
A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, ami súlyos belpolitikai válsághoz vezetett.
Kiemelt képen: Szabadka, 2023. november 4. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke (b) Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének búcsúztatóján a Bajai úti temetõben Szabadkán 2023. november 4-én. Pásztor István 67 éves korában, október 30-án hunyt el. MTI/Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
