Dr. Gaudi-Nagy Tamás köszönete mindazoknak, akik szolidaritásukról biztosították


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Dr. Gaudi

Hálásan köszönöm, és egyúttal jelzem, hogy erővel és bizakodással tölt el az a nagyszámú szolidáris, szeretettel teli biztatás és támogató vélemény, amelyet az ellenem indított koncepciós eljárás kapcsán kiadott közleményemet követően kaptam.

Köszönöm különösen dr. Bene Gábor harcostársamnak, hogy szinte perceken belül szolidaritásáról biztosító közleményt adott ki.

Egyik legfontosabb gondolata szerint:
“Tamás lerántja a leplet a korrupt és politikai befolyás alá került állami intézményekről, s az abban dolgozó (vörös vagy fehér) bolsevik elemekről. Kristálytiszta logikával és a jelenleg uralkodó idegen jogrend tökéletes ismeretével minősíti, s magáról az egész rendszerről bizonyítja be, hogy csaló és álszent. A törpe lekű ellenfelek pedig vicsorognak rá és ijesztgetik….”
Ide emelek néhány nekem nagyon tetsző Facebook oldalamon és kuruc.info-n megjelent véleményt, amelyeket szintén köszönök:
“Adjál nekik, Tamás! Alázd őket a sárba, hogy soha ne felejtsék el, míg élnek.”
“Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik. (Wass Albert)”
“A jelek szerint jó úton jársz,kitartás.”
” Kitartás Gaudi úr! Csak nem húznak csőbe, te tőlük okosabb vagy!”

Nyilvánvaló, hogy ebben a koncepcós eljárásban az ügyészség a 2006-os bűneit védi és most meg kívánja fordítani a felelősségre vonás irányát, amely feléjük teljesen elmaradt. Természetesen vannak bizonyítékaim, sőt az ügyész feljelentésében elismeri: a koncepciós eljárás alá vont jogsértett feleségének beszélt a férjre váró jogkövetkezményekről. Azt is elismeri, hogy vezetői utasításra kezdeményezett előzetest egy olyan gyanúsított esetében, aki a telefonos cellainformációk szerint ott sem a helyszínen, kész csoda, hogy “csak” házi őrizetbe került.
És ami a lényeg: az apa 2006 őszi elítélését (1 év 8 hónap börtön) megsemmisítették kérelmünkre néhány hete. Tehát bírói határozat mondja ki, hogy ártatlanul hurcolták meg és ebben részt vett a jóhírnevére oly kényes ügyésznő is, akkor még ügyészségi titkárként.
Végül egy érdekes adalék ehhez a koncepciós eljáráshoz: a gyanúsítotti kihallgatásomon az előadó ügyésznő mellett részt vett Waltner Roland ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes vezetője is a biztonság és a nyomaték kedvéért.
Ő emlékeztetett arra, hogy már találkoztunk: ő volt a katonai ügyész a Szima Judit elleni büntetőperben 2010-ben, ahol én védtem a legnagyobb magyar rendőr szakszervezet (TMRSZ) bátor vezetőjét. Akkor Juditot bujtogatás miatt vádolták meg és – sajnos jogi küzdelmünk ellenére – ítélték el, mert végezte a dolgát: szakszervezeti vezetőként felemelte szavát a rendőri vezetők visszaélései, a kisrendőrök vezetői megalázása  és a kormányzat politikai igényeinek elvtelen kiszolgálása – különösen a 2006 őszi vérengzésekben játszott szerep – miatt. Érdemes elolvasni az alábbi alapos beszámolót ennek a pernek az egyik, 2010-es tárgyalásáról, ahol védői munkám teljesítése során 200.000 forint rendbírsággal sújtott alaptalanul a bíró. E körben ezt írja a beszámoló:
“Annak ellenére, hogy az ügyvéd úrnál volt a szó, az eljáró bíró 100 ezer forint rendbírságot szabott ki a munkáját végző doktor úrra, aki azt helyben megfellebbezte és kinyilvánította, hogy fogalmilag kizárt a tárgyalás rendjének megzavarása akkor, amikor egy ügyvéd a munkáját végzi, és ha szót kap, akkor érvekkel mutat rá a vád tarthatatlanságára.”
Hiába a megbízható csavarok mindig kéznék vannak, ha kell egy újabb koncepciós per!

És mi volt annak a pernek a lényege a beszámoló szerint:
“Ténykérdés ugyanis, hogy ma, 2010 áprilisában azért akarnak bűnösnek nyilvánítani egy szakszervezeti vezetőt, mert – többek között – bocsánatot kért a 2006. őszi események rendőri túlkapásaiért.”

Ezzel csak egyet érteni lehet!

Peremben tehát az lesz a célom, hogy  bemutassam nyilvánosságnak az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban játszott szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg.
Jó érzés tudni és megtapasztani, hogy számíthatok nemzeti jogvédő kollégáim támogatására (többen védőként állnak majd mellettem), az igaz szívű hazafiak szolidaritására és a remélem tárgyalásaimon csordultig lesz a terem, mint amikor a Nemzet lelkészét próbálták meghurcolni.
Egyik példaképem, Mahathma Gandhi veretes mondása most nagyon ide illik:
“Egy tévedés nem lesz igaz, attól, hogy ismételgetik, de az igazság sem lesz tévedés, csak mert senki sem ismeri el.
Az igazság tömegtámogatás nélkül is fennmarad. Az igazság önfenntartó.”
Tehát az igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is. Csak végig kell menni a küzdelem útján a győzelemig!
Brüsszel, 2014. június 13.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

NIF


Előzmények:

Újabb 2006-os koncepciós per: ezúttal már ellenem, mint igazságtételért harcoló nemzeti jogvédő ellen

2014, június 12.
EP szakértői munkám megkezdésekor és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségének szakmai tanulmányút céljából történő itt tartózkodása idejénBrüsszelben  ért a hír, hogy az ügyészség éppen tegnap tartotta fontosnak a hazai sajtóval közölni az ellenem, most először nyíltan a 2006 őszi rendőrterror miatti nemzeti jogvédő munkám kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás tényét.
Rágalmazás miatt indítottak eljárást ellenem, mert jogvédőként egy meghurcolt jogsértett (akinek közel két évre történt 2006 őszi koncepciós elítélését éppen néhány hete semmisítette meg kérelmünkre  a bíróság a a 2006 őszi elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvény alapján) által velem közölt  megdöbbentő körülményeket hoztam tavaly ősszel nyilvánosságra a rendőrterror 7. évfordulóján. Névvel együtt, mert végre neveket akarunk hallani és a drasztikus jogsértésekért felelős ügyészek, bírák és rendőri vezetők megbüntetését szeretnénk végre százezrekkel együtt. Ez alkalommal készítettük el nemzeti jogvédő bajtársammal, Morvai Krisztinával a 2006 őszi véres rendőri erőszak és megtorlások elleni nemzeti jogvédő küzdelmünkről szóló “Res iudicata: 2006 ősze – ítélt dolog” c. dokumentumfilmet, amelyet ezúton is ajánlok mindenki szíves figyelmébe, a közelgő 8. évfordulóra is tekintettel.
A film időszerűsége indokául azt írtuk, hogy “egyre aktuálisabb ez az anyag, mert a szemkilövetők rettentően elszemtelenedtek, s minden erővel tagadják, bagatellizálják, illetve rosszabb esetben igazolják a 2006-os törvénysértéseket, brutalitásokat.”
Most is erről van szó. És ez nem csak Gyurcsányékra igaz, tőlük már megszoktuk. Most a megtorlásokban, önkényes bebörtönzésekben szolgai módon részt vevő egyik ügyésznek és az őt fedező ügyészségnek fájt a szembesítés, ezért a becsületében magát sértve érző hivatalos személy  feljelentése alapján több hónapos buzgó nyomozás után végre “lecsaptak” a célpontra és napokkal ezelőtt gyanúsítottként hallgattak ki. A gyanúsítás ellen panasszal éltem, bejelentettem, hogy kész vagyok a valóság bizonyítására és természetesen azonnal kértem a Központi Nyomozó Főügyészség kizárását az ügyből, miután fővárosi ügyész ügyében járnak el.
Természetesen megint egyoldalú szivárogtatás történt, amelyre a csahos sajtó örömmel csapott le.
Milyen érdekes véletlen egybeesés, hogy ezt a hírt éppen akkor látták fontosnak közölni, illetve a köztévében és  kormányközeli sajtóban átvenni, amikor néhány nappal korábban közel 8 év után harcoltam ki jogerősen kártérítést egy 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában a rendőrök által körbezárt és megalázott tüntetőnek. Mondanom sem kell az erről a remek bírósági döntésről szóló hírt közel sem ilyen terjedelemben vették át, már aki átvette. Az egyik kormányközeli napilap nevem említése nélkül mínuszos hírként hozta le azt a győzelmet, amely pedig végre áttörést hozhat a még rendezetlen több száz 2006 őszi és 2009 július 4-i jogsértett kártérítési ügyeiben.
De ezúttal is melléfogott a sajtó is, az ügyészség is, továbbá azok is, akik a közelmúltbeli föld-, otthon és nemzetvédő  mozgalmi tevékenységem miatt úgy látszik veszélyesnek éreznek.
Pedig ezúttal is totális vakvágányon mozognak, ráadásul én pedig ezen a terepen saját jogvédő tapasztalataim és ismereteim okán rendkívül otthonosan mozgok. Hazai pálya ez nekem, színtiszta jogvédelem, ami a szívem csücske, nem politikai maszatolgatás, ködszurkálás.
Széles körben ismert és elismert az az eredményes jogvédő munka, amit már közel 8 éve végzek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elkötelezett, felkészült ügyvédeivel és Morvai Krisztinával együtt a 2006 őszi megtorlások, tömeges rendőri-ügyészségi bírósági jogértések igazságtételéért: a civilek védelme, jóvátétele és a felelősök megbüntetése érdekében. Ezt a küzdelmet  két évig a Civil Jogász Bizottság tagjaként is végeztem, a “polgári” oldal és sajtó egyöntetű, buzgó helyeslése mellett. Nota bene a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány kitüntetésben részesített, Balog Zoltán szóban és Orbán Viktor írásban laudált és köszönték meg munkámat.
A most már második EP ciklusát megkezdő Morvai Krisztinával együtt oroszlánrészem volt annak a jelentésnek az elkészítésében, amely először mutatta be Gyurcsány kormány hatalmon tartása érdekében végrehajtott megfélemlítő és megtorló hadművelet tényeit, történéseit, a jogsértett civilek kálváriáját és világosan megjelölte a felelősségre vonás irányát, jogi feltételeit. (Ajánlom mindenki szíves figyelmébe a megtorlásokról írt egyik fejezetet, a publikációk sorában a 18.).
4 éves országgyűlési képviselői megbízatásom ideje alatt is sokat küzdöttem az igazságtételért, példaként álljon itt egy két évvel ezelőtti mai is sajnos időszerű felszólalásom, amelyben a legfőbb ügyészhez intéztem “Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei ellen?” címmel azonnali kérdést.
Egyik kezdeményezője, alelnöke és legaktívabb tagja voltam a 2006 őszi jogsértéseket kivizsgáló parlamenti albizottságnak és számtalanszor követeltem a felelősségre vonást az Országgyűlésben is, a miniszterelnöknek két éve írtam nyílt levelet a 2006-os igazságtétel érdekében.
Ne felejtsük el: erről az időszakról az Országgyűlés által is elfogadott Balsai István miniszterelnöki megbízott és csapata (a munkában jelentős részt vállalt az általam vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat is, a közzétett jogesetek döntő része tőlünk származik) által készített jelentés kifejezetten felmeríti a megtorlások terrorcselekménnyé minősítésének lehetőségét. Más kérdés, hogy az emiatt tett feljelentéseinket éppen az ügyészség már 2010 után elutasította. A néhány hónapja emiatt Gyurcsány és társai ellen tett legfrissebb  feljelentésemet is elutasították, ellenben az öszödi böszme  és Pásztor István leköpése miatti eljárások gőzerővel zajlanak hazafiak ellen: utóbbi kapcsán még mindig előzetesben van egy asszony, akiről a jogsegélyt felajánló Nemzeti Jogvédő Szolgálat számára példátlan módon semmilyen információt nem adnak már napok óta. Gergényi, Bene és társaik ellen pedig egy lényegében látszat felelősségre vonási per zajlik, amelytől érdemi felelősségre vonást nem várhatunk.
2006. szeptember 19-én elsőként vettem fel a jogvédő küzdelmet bátor nemzeti jogvédő kollégáimmal együtt a az ügyészek és bírók asszisztálásával történt tömeges önkényes bebörtönzések ellen: közel 200 embert tartottak önkényesen fogva az MTV székházostromot követő embervadászatok idején. Ezt a tényt azóta jogerős bírósági ítéletek tucatjai, emberi jogi jelentések és parlamenti vizsgálóbizottsági jelentések is igazolják.
A több letöltendő börtönbüntetéssel és tucatnyi ember elítélésével járó jogi megtorlásokban döntő szerepet játszott az ügyészség, amelynek végrehajtó ügyészei, különösen a Falvai Zsolt által vezetett Budapesti  Nyomozó Ügyészség tagjai futószalagon indítványozták az azonosító jelvény nélküli, maszkos és emberi mivoltukból kivetkőzött rendőrök által az éjszakai Budapesten ok nélkül összefogdosott és összevert, koncepciós eljárások szenvedő alanyává tett, döntően értelmiségi fiatalok előzetes letartóztatását. Csak egyes másodfokú bírók tisztességének köszönhető, hogy a börtönökben elszenvedett megalázásokkal, kínzásokkal és sanyargatásokkal is járó súlyos kényszerintézkedések jelentős része ideje korán megszüntetésre került.
Nos egy ilyen szerepet játszó ügyész és az őt fedező ügyészség citál engem most büntetőbíróság elé. Ráadásul ez közvádas ügy, tehát ha akarná sem tudná a magát sértve érző ügyész már leállítani az eljárást az igazság kiderülése kellemetlen következményeinek elkerülése érdekében.  De állok a küzdelem elébe, ahogy eddig is. És ezen is túljutok sikerrel, ahogy eddig is.
Súlyos bizonyítékaink vannak arról, amit tett az ügyész ezzel a családdal kettéroppantva az ártatlanul meghurcolt fiatalember és felesége életét. Nem lesz ez örömünnep az ügyészség számára, de legalább tiszta vizet öntünk a pohárba.
Az eljárás arra is tökéletes alkalom lesz, hogy bemutassuk a nyilvánosságnak az ügyészség 2006 őszi
megtorlásokban játszott szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg.
Soha nem felejtem el, hogy miként követelte magából kivetkőzve az egyik ügyész 2006. szeptember 23-án szombat délelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében a megvert, félájult állapotban vádlottak padjára ültetett, egymást korábban nem  ismerő, város különböző pontjain levadászott, de a vád szerint csoportosan rendőrökre felfegyverkezve támadó fiatalok előzetes letartóztatásba helyezését bűnismétlésre és szökés, elrejtőzés esélyére hivatkozással. Aznap 43 fiatalból 42-en előzetesbe kerültek, ez volt a magyar igazságszolgáltatás újkori fekete napja. A fiatalok egyike az előzetes letartóztatási indítvány helyett véletlenül az előzetest elrendelő végzést kapta meg a meghallgatás előtt. A tárgyalóban mellettem ülő idősebb védőkolléganőm a tapasztalt  légkör hatására kétségbeesésében elsírta magát: visszatértek az ötvenes évek – mondta. A parlamenti vizsgálóbizottságban pedig a meghallgatott katonai ügyész rezzenéstelen arccal mondta a képünkbe 2010-ben, hogy az azonosító jelvény hiánya a rendőrök fegyelmére és féktelen tombolására semmilyen hatással nem volt, ezért a parancsnokok nem felelősek.
Nos, tehát köszönöm a Jóistennek, hogy ebben az ügyben újabb lehetőséget ad arra, hogy nemzeti jogvédőként kiálljak a nemzetért, az igazságételért, de most már egyúttal magamért is meg kell küzdjek. Jó érzés tudni, hogy számíthatok nemzeti jogvédő kollégáim támogatására, számos  hazafi szolidaritására és az első tárgyaláson (aminek még nem ismert az időpontja) csordultig lesz a terem, mint amikor a Nemzet lelkészét próbálták meghurcolni. Ezek a kísérletek azonban kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is.
Soha nem adom fel a Nemzetért folytatott küzdelmemet, amelynek nemzeti jogvédő mottója:
„Célom, hogy a jog, ne a kifosztás és az elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgálja, és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét.”
Brüsszel, 2014. június 12.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
 

Facebook hozzászólások

0 hozzászólás a(z) “Dr. Gaudi-Nagy Tamás köszönete mindazoknak, akik szolidaritásukról biztosították” bejegyzéshez

  1. Nem ismeretlenek a koncepciós perek, hiszen 1945 óta már minden generációnak alkalma volt megismerkedni velük. Méghozzá etnikumtól, felekezettől, nemtől, a bőrszínétől, vagy politikai véleménytől függetlenül.
    Akinek a hatalma sok, annak minden alattvaló automatikusan az “ellensége”!

  2. Egy ideje már Gaudi -Nagy Tamás az, akiről a koronázási palást egyik felirata jut eszembe : “és ítélkezni fogtok izrael 12 törzse felett”
    eSzeL

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Pünkösd elé
Ügyészséghez fordult a Jobbik az elégtelen hatósági munka miatt
Mintha Mintha-ország végképp el akarná törölni a múltat – avagy Soha többé „Nem nem soha!” ?
Close