Ezekkel a szobrokkal csak baj van……
Most éppen Tisza István szobrával. Mert megosztó személyiség volt. Állítólag. Legalább is ezt mondja a balellenzék. Szomorú lettem és ezért elhatároztam, megpróbálok segíteni a próbálás helyénvaló volt, ahogy kiderült.
Először gondoltam mozgalmat kell indítani Károlyi Mihály szobrának visszahozataláért a Kossuth térre. Jó ötletnek tűnt, de aztán elbizonytalanodtam. Egyrészt igaz, sokan szeretik. Másrészt én még azt tanultam, hogy Károlyi áruló volt, mert emigrált nyugatra. Drága boldogult anyósom, aki együtt gyerekeskedett Károlyival mindig azt mondta, hogy fiatalkorában lesett a lóról és attól lett hülye. Na ha vannak, akik így látják, akkor még sem lehet, mert nem egységes a vélemény, tehát megosztó.
Aztán eszembe jutott a hős partizán, aztán a hős kommunista, aztán a hős irodalmár, de mindegyiket kénytelen voltam elvetni, hiszen ezekről az emberekről sorban kiderült, hogy „impirilista” ügynökök voltak és többségük saját elvtársai akasztófáján végezték. Igaz aztán kiderült, hogy tévedésből. Nagyon elbizonytalanodtam. Ha egyszer ekkorát tévedtek az elvtársak, akkor nem lehet, hogy megint tévedtek? Lehet, hogy először nem, de másodszor? Ajvé… nem jó. És ha vannak, akik a rehabilitálás ellenére bűnösnek hiszik? Ennyi megosztó személyiséget a világ nem pipált.
Aztán megtaláltam a megoldást. Legyen a jobboldal kedvenc „családközpontúságát „felmutató, de a baloldalt választó példamutató hőseinek szobra. Például mondjuk a Rajk testvérpáré. Egymást átölelő kompozícióban. László és Endre. Csodás. Endre, aki aktív nyilas volt, Szálasi kormánybiztosa, aki kimentette kommunista Lászlót az akasztófa alól 1944-ben. László meg kimentette Endrét az akasztófa alól 1945-ben. Van-e szebb az ilyen testvéri szeretetnél? Egy kicsit árnyalja a képet, hogy ugyanakkor ártatlan emberek vére tapad mindkettőjük kezéhez, mert azért csak a másik testvérke barátait, harcostársait azért jókedv-vel (még bőségesen is) kinyírták.
Aztán eszembe jutott a Major testvérek. 1945 előtt Tamás (a későbbi rendező, színész, párttitkár) illegális kommunista, Ákos hadbíró. Először az orosz fronton működött és az emlékezők szerint jó néhány halálos ítélet fűződik a nevéhez a Szovjetunió ellen harcolni nem akarókkal , munkaszolgálatosokkal ( zsidókkal? ) kapcsolatban. Később Szálasi Számonkérő Székének oszlopos tagja. Ítélete alapján több szökött katonát, munkaszolgálatost (zsidót? ) illegális kommunistát akasztottak fel hevenyészve lámpaoszlopokra. De nem kell megijedni, mert Ákos Testvér megvilágosodott és Tamás bátyó kapcsolatainak köszönhetően 1945 után bíróként a háborús bűnösök felett ítélkezett, mint hithű antifasiszta. Egy elbeszélés szerint halálra ítélte két hadbíró társát, mert a nyilas Számonkérő Széknél több szökött katonát, munkaszolgálatost (zsidót?), illegális kommunistát ítéltek halálra. Ezek a bírók, hiába védekeztek azzal, hogy annak a dr. Major Ákos bírónak voltak a társbírói, aki most ott ül a pulpituson és felettük ítélkezik..…… Ákos testvér több szocialista kitüntetéssel a párnája alatt békésen hunyta le a szemét.
Ki tud ezeknél méltóbb nem megosztó személyiséget szoboralapnak? Elvégre mindkét oldalt teljes odaadással szolgáltak, fáradtságot, félelmet nem ismerve. Ilyen hősök azért nem teremnek minden bokorban. Igaz főleg az út baloldalán….
Bocsánat, de be kell fejeznem. Elmentem hányni…
Havrilla István
Most néztem meg, csodálatos a Tisza-szoborcsoport. Aki teheti, nézze meg! A Nagy-Magyarország erejét, nagyságát sugallja, Kovács Laci „bátyánk” például joggal érezheti magát kicsinek a szobor tövében…
Anna
Miért is kell szobrot emelni annak a patkánynak aki a bíróságot arra kényszerítette, hogy felmentsék a zsidókat a Tiszaeszlár-i gyilkosság alól,
kató rudi
Ki ki a maga szentjének, elődjének választott példaképnek állít szobrot! Ki mit reklámoz, hasznot húz, remél abból! Ady pl. „geszti bolondnak” titulálta! Egy másik „példakép!
Ki kicsoda? Ady: Széllről
Kiválóbb szélhámos milliók sorsát még nem intézte Széll Kálmánnál. Mióta hatalomhoz juttatta ennek a szerencsétlen országnak rossz végzete De most, mégiscsak észrevesz bennünket a kegyelmes nagy szélhámos.
Áldjátok ezért Széll Kálmánt,(Nagynevű apósa, azt dalolta, ápol és eltakar) az imádott hon ez idő szerint való boldogítóját, szeretett atyámfiai. Azt hitte eddig a letörött magyar, a koldus proletár, hogy az imádott hon nem okvetetlenül követeli meg tőle az éhenhalást. Ha meg nem is élhetsz, de meghalnod itt kell, kínban nyomorúságban.
A nyomorult százezreknek ma már csak egy joguk van: fölfordulni. Előbb-utóbb ezt is csak e célra kijelölt szemétdombokon lehet megcselekedni! Elfog bennünket a keserűség és a dűh mikor látjuk mennyire nem akarják, és nem tudják megmenteni ezt az országot a teljes elzülléstől, s mint játsszák ki milliókat néhány száz ember kedvéért. Az imádott hon ez idő szerint való boldogítóját, talán nagyon hamar, fölváltja más, de arra nincs remény, hogy az új hatalommal új ország jöjjön Mi históriai nép vagyunk, ebben nagy tradícióink vannak Ezek azt kívánják, hogy az ország néhány úré legyen! Kár, hogy szerencsésebb országokban nem kultiválják a rituális vicceket. Ott okvetlen megszületne „Ápholjon, és thakarjon el tégedet a lovagios és ezeresztendűs Magyarország!
Lényegre rövidítve, 1902