Brüsszelben immáron hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció

Elemző: Brüsszelben a háborús koalíció világossá tette, hogy nem érdekli az európai emberek akarata

Brüsszelben immáron hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője az M1 hírműsorában a brüsszeli EU-csúcs döntéseire reagálva pénteken. Rotyis Bálint közölte, hogy a koalíciónak három nagy szereplője van: az európai szocialisták, a liberálisok és az Európai Néppárt (EPP), és ez utóbbihoz Magyar Péter és a Tisza Párt nemrégiben csatlakozott.

Nem véletlenül tűnt magabiztosnak Ursula von der Leyen az utolsó csúcsra érkezve. A találkozó előtt több lap is arról írt, hogy a háttérben már megállapodott az Európai Néppárt a szocialistákkal és a liberálisokkal arról, kit jelölnek a három legfontosabb uniós tisztségre.

A szavazás során nem volt egyetértés, de meglepetés sem: újra Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság élére. Az Európai Tanács elnöke a portugál, szocialista António Costa lesz, kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek pedig a liberális észt miniszterelnököt, Kaja Kallast jelölik.

Orbán Viktor nemmel szavazott Ursula von der Leyenre, Kaja Kallas esetében pedig tartózkodott. Elemzők szerint az uniós pozíciókból hatalmi osztozkodás lett, a magyar miniszterelnök ezért nem támogatta ezt a megállapodást.

„A most létrejött koalíció a hazugság és a becsapás pártkoalíciója”

– Orbán Viktor ezekkel a szavakkal fogalmazta meg bírálatát a háttéralkuról. A kormányfő egy internetes videóban leszögezte: az európai választók többsége a jobboldalra szavazott, vagyis jobboldali uniós vezetést akart. Azonban a néppárt a baloldali frakciókkal kötött megállapodást, ezzel pedig becsapta az európai választókat.

„Van egy megállapodás, amit szégyenteljesnek kell hogy minősítsek. A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek alapján, itt egy hatalmi osztozkodás valósult meg”

– mondta a kormányfő.

António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke december elsején veszi át a posztot Charles Micheltől, megbízása pedig két és fél évre szól. Egyszer meghosszabbíthatja a pozícióját, amire van esély, mert uniós körökben népszerű politikusnak számít. Ursula von der Leyen azonban jóval nehezebb helyzetben van. Kinevezését a július 16-án megalakuló parlamentnek is jóvá kell hagynia. Szűk többségre számíthat, mert bár a néppárti, szocialista és liberális frakció összlétszáma elegendő szavazatot biztosít, azt már most lehet tudni, hogy lesznek olyanok, akik nem támogatják a frakciókban.

Háborúpárti koalíció alakult Brüsszelben – erről írt a Magyar Nemzet. A lap kiemeli, hogy Franciaországban, Németországban és az unió más országaiban is megerősödött a jobboldal, a brüsszeli háborúpárti elit azonban ezt nem vette figyelembe, az uniós pozíciókból pedig hatalmi osztozkodás lett.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en megerősítette: Brüsszelben nem vették figyelembe az európai emberek véleményét, akik azért szavaztak a jobboldali pártokra, mert békét akarnak. Dornfeld László hangsúlyozta: a néppárt, a szocialisták és a liberálisok továbbra is háborúpárti politikát képviselnek.

Ursula von der Leyen már 2019-ben is szűk, mindössze 9 szavazatnyi különbséggel került az Európai Bizottság élére. Ha az Európai Parlamentben július közepén nem kapja meg a többséget, akkor egy hónapja lesz az Európai Tanácsnak, hogy új jelöltet nevezzen meg.

„Brüsszelben immár hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció”

– mondta az M1-en Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője.

Mint fogalmazott: „Három nagy szereplője van, az európai szocialisták, liberálisok és az a néppárt, amelyhez Magyar Péter és a Tisza Párt nemrégiben csatlakozott. Ez a háborús koalíció világossá tette, hogy nem érdekli őket az európai emberek akarata, nem akarják lezárni a háborút. Nekik köszönhetően az eddigi legsikertelenebb háborúpárti elnök, Ursula von der Leyen tovább tudja folytatni a munkáját, illetve az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is egy háborúpárti politikus lesz. Ez a koalíció tehát éppen úgy, mint az elmúlt két és fél évben, az elkövetkező időszakban is azon fog dolgozni az európai szavazók elárulása mellett, hogy Európát minél inkább belesodorja az orosz–ukrán háborúba.”

Rotyis Bálint szerint a választók most világossá tették, hogy a globalista, baloldali, háborúpárti erőkből nem kérnek, új Európát szeretnének. Az Európai Néppárt ezeket a jobboldali szavazókat kihasználta.

„Elárulta őket, ahelyett, hogy visszatértek volna a jobboldalra, a konzervatív oldalra. Összefogtak a háborúpárti baloldallal, amelynek vezető erejévé váltak. Ezáltal nyílt árulást hajtottak végre. Világossá tették Brüsszelben, hogy őket nem érdekli az európai emberek akarata” – tette hozzá az elemző, aki azt is kiemelte, hogy az Európai Unió korábban azért volt sikeres, mert mindenki előtt kinyitotta az ajtót annak érdekében, hogy beleszólhasson a politikai döntésekbe.

„Most viszont már nem csak azt látjuk, hogy az olyan kisebb országokat, mint Magyarország, kizárják a döntéshozatalból, de már az olyan régi, nagy, alapító államokat is, mint Olaszország. Ez nagyon komoly döntéshozatali nehézséget fog eredményezni. A jelenlegi háborúpárti erők mögött két olyan kormány van, amely belpolitikai válsággal küzd: a francia és a német kormány. A jelenlegi megosztottság a mostani, háborús időszakban Európa számára életveszélyes öt évet fog eredményezni”

– mondta Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője.

hirado.hu

Kiemelt kép: Brüsszel, 2024. június 28.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Kaja Kallas észt miniszterelnök sajtóértekezletre érkezik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. június 28-án hajnalban. Von der Leyent újraválasztották a bizottság elnökévé, Kallast pedig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották.
MTI/EPA pool/Olivier Hoslet