Breaking: Biden visszalép, nem indul novemberben Trump ellen

Ahogyan azt korábban már jeleztük várható volt az amerikai elnök a mai napon bejelenti visszalépését az elnökválasztástól, ami a mai napon meg is történt.

Joe Biden 81 éves amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap 19:46-kor közzétett X-üzenetében jelentette be, hogy visszalép a novemberi elnökválasztástól, melyen kihívója régi-új ellenfele, Donald Trump.

pic.twitter.com/RMIRvlSOYw

— Joe Biden (@JoeBiden) July 21, 2024

A demokrata politikus egy július 21-dátummal írott, az amerikai honfitársaihoz címzett levélben közölte döntését, melynek azonban számos előjele volt.

A visszalépésről szóló első hírek a június 27-i előrehozott tévévita után kaptak szárnyra, a mainstream amerikai média vezércikkírói kezdték kérlelni az elnököt, hogy fontolja meg a hátrább lépést a vitán nyújtott katasztrofális vereség után.

Miközben Biden az elmúlt három hétben folyamatosan tagadta, hogy visszalépne, – elsőként pár napja vetette fel, hogy egészségügyi probléma esetén megfontolná, hogy nem indul el november 5-én, és lám: pár nappal később koronavírust diagnosztizáltak nála – a pártjából folyamatosan hátráltak ki mögüle a vezéralakok. Utolsóként egykori elnöke, Barack Obama is azon véleményének adott hangot, hogy a demokratáknak mással kell csatába indulni az ellene elkövetett merénylet után egyre népszerűbb Trump ellen.

A republikánus elnökjelölt és a hivatalban lévő Biden kampánya közötti különbség nem is lehetne ennél égbekiáltóbb: miközben Trump egy héttel a szerencsével túlélt merényletkísérlet után megtartotta első nagygyűlését, ahol erőtől és önbizalomtól duzzadó szónoklatot mondott, a demokraták háza táján arról ment a vita, hogy ha Joe Biden nem lép vissza önként, megtegye-e a fájdalmas lépést helyette az augusztusban összeülő demokrata konvenció.

Biden vasárnapi posztjában úgy fogalmazott: az szolgálja leginkább a Demokrata Párt és az Egyesült Államok érdekeit, ha visszalép.

Kijelentette: ezt követően kizárólag arra kíván koncentrálni, hogy teljesítse elnöki kötelességeit a hátralévő időben. Azt ígérte, hogy a nemzethez intézett beszédében később további részleteket fog elárulni döntésével kapcsolatban. A nyilatkozat első felében Biden felsorolta fel az elmúlt 3,5 év legnagyobb eredményeit: több millió amerikai jutott hozzá megfizethető egészségügyi ellátáshoz, csökkentették bizonyos gyógyszerek árát, fontos klímavédelmi és fegyverviselési törvényeket alkottak.

Ez is érdekelheti: Kormányválság Ukrajnában – Orosz rakétacsapás ukrajnai NATO kiképző katonai iskolára

Frissítés:

Joe Biden alelnöke, Kamala Harris elnökjelöltségét támogatja.

Joe Biden az X közösségi oldalon vasárnap közzétett levelében úgy fogalmazott, hogy „úgy hiszem, a pártom és az ország legjobb érdeke azt szolgálja, hogy visszalépjek és kizárólag kötelezettségeim teljesítésére fókuszáljak elnöki időszakom hátralévő idejében”.

Egyben azt ígérte, hogy döntésének részleteit a héten a nemzethez intézet beszédében fejti majd ki.

A demokrata párti elnök egy másik, a közösségi médiában közzétett üzenetben azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja Kamala Harris alelnök jelöltségét, valamint Donald Trump legyőzése érdekében a Demokrata Párt egységét sürgette.

Kamala Harris közleményében megtiszteltetésnek nevezte Joe Biden támogatását, és azt ígérte, hogy a jelölést kiérdemli és elnyeri majd.

A demokrata párti szabályok szerint Joe Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, hanem arról az elnökjelölő konvención a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget. A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja az elnökjelölő országos gyűlését.

Joe Biden visszalépésére reagált Barack Obama korábbi elnök, aki méltatta a hivatalban lévő elnök döntését, valamint azt írta, hogy rendkívüli mértékben meg van győződve arról, hogy pártja képes lesz kidolgozni az elnökjelöltség átruházásának folyamatát, aminek során kiváló jelöltjük lesz. A 2009 és 2017 között amerikai elnökként dolgozó Obama, – akinek Biden alelnöke volt – megállapította, hogy „a következő napokban járatlan vizeken kell navigálnunk”, ugyanakkor egyelőre nem állt be Kamala Harris elnökjelöltsége mögé.

Egy másik korábbi demokrata elnök és elnökjelölt, Bill Clinton, illetve felesége, Hillary Clinton – Barack Obama külügyminisztere -, vasárnap támogatásáról biztosította Kamala Harris elnökjelöltségét.

Chuck Schumer, a szenátusi demokrata többség vezetője méltatta Joe Biden elnöki és korábbi törvényhozási munkáját, valamint azt írta, hogy a döntés nem volt könnyű, de a hivatalban lévő elnök az országot, a pártot és a jövőt helyezte előtérbe.

Ez is érdekelheti: Orbán Viktor: Nemzetközi évadnyitó Olaszországban

A Joe Biden visszalépését megelőző napokban demokrata párti források arról számoltak be, hogy Schumer és Obama is visszalépésre ösztönözte az elnököt, mert úgy értékelték, hogy vele kicsi a valószínűsége egy demokrata győzelemnek a novemberi választáson.

Donald Trump a közösségi médiaoldalán azzal reagált eddigi versenytársa visszalépésére, hogy Joe Biden nem volt alkalmas az indulásra az elnökségért, mint ahogy soha nem volt alkalmas az elnöki feladatok ellátására.

Joe Biden kampányának vezetése az utolsó órákig kitartott a versenyben maradás mellett. Cedric Richmond, a Biden-kampányszervezet társigazgatója vasárnap reggel a CBS televízió Face the Nation című politikai magazinműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy Joe Biden hallotta a jelöltségével kapcsolatos aggályokat a demokrata törvényhozók és tisztségviselők részéről, és döntést hozott, ami úgy hangzott, hogy ő lesz a jelölt.

Joe Bidenre június 27-e, a számára sikertelen televíziós elnökjelölti vita óta egyre nagyobb nyomás helyeződött pártja részéről, választott kongresszusi tagok, valamint korábbi tisztségviselők és a Demokrata Párt anyagi támogatói felől, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Az amerikai politikában évtizedek óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök elállt az újraválasztási szándékától. Legutóbb, 1968-ben Lyndon Johnson volt az az elnök, aki bejelentette visszalépését.

Mandiner, MTI, NIF

Kiemelt képen: Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a washingtoni Fehér Házban 2023. október 31-én. / © AP / Andrew Harnik