Beismerte a volt vezérigazgató: hibáztak a hazai bankok
A bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi nagyarányú megugrásáért, mivel a devizahitelek jelentős részét ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották – mondta a K&H Bank korábbi vezérigazgatója a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) csütörtöki konferenciáján Budapesten. Marko Voljc szerint ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni.
Az első években a K&H-nak is kedvező tapasztalatai voltak a devizahitelezéssel kapcsolatban, de a többi közép- és kelet-európai országban már mutatkoztak bizonyos figyelmeztető jelek, ezek hatására Magyarországon is óvatosabb lett a K&H Bank – mondta Marko Voljc, a K&H bankcsoport korábbi vezérigazgatója, a KBC Csoport közép-kelet-európai és oroszországi tevékenységéért felelős régiós vezetője…
Ennek következtében a bank szerint először lelassította, majd beszüntette a svájci frank alapú hitelezést. Marko Voljc szerint a figyelmeztető jelek ellenére teljesen nem tudták megszüntetni a devizahitelezést, mert akkor veszítettek volna a bank itteni piaci részesedéséből.
A K&H egykori első embere szerint az itteni bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi nagyarányú megugrásáért, mivel a devizahitelek jelentős részét, mintegy 70 százalékát ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották a hitelintézetek. Ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni, prudensebben átnézni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteni kell hitelezési és kockázati tevékenységüket, kultúrájukat – emelte ki Marko Voljc. Ironikusan megjegyezte: „az itteni devizahitelezés kijózanító lecke volt a KBC számára”.
Jelasity Radován, a szerb nemzeti bank egykori elnöke, az Erste Bank magyarországi vezérigazgatója előadásában azt mondta, a szerb központi bank számos intézkedést hozott az ottani bankok devizakölcsön-nyújtásának visszafogására. Szerinte előbb úgy igyekeztek korlátot szabni a devizahiteleknek, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját emelték több lépcsőben, majd elrendelték, hogy a fogyasztási hitelek összállománya egy-egy szerbiai bank esetében nem mehet fel a bank tőkéjének 150 százaléka fölé. Ekkor a pénzintézetek jó része tőkét emelt, olyannyira, hogy a szerbiai bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója 20 százalék fölé emelkedett.
A devizahitelezés ma is népszerű Szerbiában, de ehhez hozzájárul, hogy a szerb lakosság továbbra is euróban takarékoskodik, és ingatlant szinte kizárólag euróért lehet venni Szerbiában – tette hozzá Jelasity Radován.
Forrás: Hvg.hu
NIF kommentár:
Ha már ilyen „őszinteségi roham” tört a volt vezetőre, akkor éppen itt az ideje, hogy a bankok megkezdjék a becsapott ügyfelek kártérítését, s elálljanak további követeléseiktől, valamint az eddig elárverezett lakásokat, házakat adják vissza eddigi volt és jogos tulajdonosaiknak. Akár tetszik, akár nem, a bankok becsapták ügyfeleiket, ezért további követeléseik jogtalanok. Még örülhetnek, hogy nagyobb kártárítést nem kell fizetniük csalás bűntette miatt. (NIF)
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Dehogy hibáztak.Azon dolgoztak,hogy ezt a helyzetet teremtsék meg.Ez nem tudott volna működni a komcsi-zsidó kormány támogatása nélkül.Az előző kormány súlyos testi sértést követett el a mostani pedig kezeli a sérüléseket.
Az emberszerű külső alatt egy lárva morálja húzódik meg, amely a zsákmányra nyáladzik és mindenre képes, hogy azt megkaparintsa, főleg ha van még hozzá hatalom is!
Hazudni, csalni, lopni, megjátszani magukat, ez nem ár érte, a konc a fontos!
Miért lehetséges ez? – kérdezhetnénk jogosan.
Erre a válasz az: MERT NEM TANULTUK MEG MÉG MINDIG FELISMERNI ŐKET!!!
Tisztelt Horváth Bertalan! Meg tudná mondani, hogy a deviza alapú hitelfelvételek és a bankok egyoldalú szerződés módosítása mikor váltak lehetővé? Ha megvan, és megnézi ki volt akkor kormányon, megkapja a választ a „komcsi-zsidó” kormány kilétére. 🙂
Tisztelt eSzeL! A deviza alapú hitelfelvételek a lopcsány kormány regnálása idején zajlottak,az első egyoldalú szerződésmódosítást az magyarnak mondott OTP bank követte el s a többi bank utánozta kormányzati asszisztálás mellett.Nem vagyok naprakész az ügyben,mivel nem vagyok érintett.
„Ha kereszténynek pénzre van szüksége, a zsidó mesterien tudja őt rászedni: uzsorát uzsorához számít, míg az összeget oly magasra fel nem verte, hogy azt a keresztény birtokának eladása nélkül többé ki nem fizetheti, vagy míg ezerre nem rúg és akkor pörrel áll elő, és a hatóságoknál odaműködik, hogy a kizavart keresztények birtokába helyeztessék.” [Judischer Deckmantel 171a]
Tisztelt Horváth Bertalan! Akkor segítek. A deviza alapú kölcsönök felvételének lehetőségét 2000-ben, a bankok egyoldalú szerződés módosításának lehetőségét pedig 2001-ben ette lehetővé az akkori kormány. Érdemes ezt a rövid hanganyagot meghallgatni : http://www.civilkontroll.netextra.hu/node/174 A nagy arányú eladósításhoz már csak egyetlen lépés hiányzott, amit a következő kormány tett meg, megszüntette a szociálpolitiaki kedvezményt. De az alap azaz előző két lépés. Ezek az intézkedések egymás nélkül nem sokat értek volna, de így együtt … így már hatékonyak. Azt ugye ön sem képzeli, hogy simonperec cimborái úgy akarják hazánkat felvásárolni, hogy bekopognak a minisztériumba és azt mondják, hogy „Itt a pénz, mehettek a híd alá!”. Ezt a nyílt hazaárulást egyetlen kormány sem lenne képes felvállalni, mert egyként mozdulna meg a magyarság. Viszont ha ráveszik a kormányokat, hogy zilálják szét a társadalom maradékait, hajszolják kölcsönbe őket, amit nem fognak tudni visszafizetni. Ha elvesszük a kormányok özötti határolókat, és egybefüggő folyamatnak tekintjük a működést, akkor az eladósítás töretlen folyamatként mutatkozik meg. A kádár korban felvett hitelek jogosságát gyurcsány és orbán egyformán elismerik.
És akkor még elfelejtettem ezt a másik rövid hanganyagot a figyelmébe ajánlani : http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/02/02/sumakol-a-23-a-bankoknak/
Hát ennyit arról, hogy ki gyógyítja a sebeket.
Üdvözlettel eSzeL
Kedves eSzeL! Köszönöm a hanganyagokat,számomra sok újat tartalmaznak.
„Ez az egy dolog elég lenne (ha felnyílna a szeme az embereknek), hogy elsöpörjék ezt az egész rendszert az egész világon.” – ha az ébredés megtörténik én ott leszek.
NIF kommentárhoz : Már a címet olvasva is azonnal ez jutott eszembe. A cikkben idézett Jelasity Radován megemlíti, hogy a bankok készletének 150%-ánál nem adhatnak több hitelt. Ez egy akkora elszólás! (feltételezem, iletve olvastam valahol, hogy nálunk ez az arány jóval rosszabb, A kihelyezett hitelek a bank tőkéjének akár 5 szöröse is lehet) Magyarul nem létező pénzt adnak kölcsön, amit én fogok megtermelni, előállítani, és még fizessek is kamatokat azért, amiért a bank számára valódi értéket állítok elő az általuk adományozott lufi helyett. Ügyes! Meg azok a kormányok is, amelyikek ezt a fajta üzérkedést támogatják az egész világon. Ez az egy dolog elég lenne (ha felnyílna a szeme az embereknek), hogy elsöpörjék ezt az egész rendszert az egész világon.
Igen a bankok hibáztak! De van egy másik vetülete is a „korábban jól bevált gyakorlatnak”. Apropó, a bankok hitelkozvetítői egyéni vállalkozók, Bt-k, akikkel szemben a bank fellép: a jutalékukat visszaköveteli. De amire a figyelmüket irányítom, az az un UL( Unit Linked) azaz befektetési egységhez kötött életbiztosítások.
A globalizáció mellékterméke, és a magyar lakosság jövedelmének terelése a globális pénztőke világába. A befektetési egységgel kombinált biztosítást kötő megánszemély, vagy vállalkozás a pénzéért, azaz az éves befizetésért „befektetési egységet vásáro”, eladási árfolyamon. A befektetéseket a biztosító kezeli és azért részvényeket vásárol, illetve kötvényeket: ezzel a pénzt beviszi az amerikai gazdaságba. ( vagy annak más országbeli érdekeltségébe). A biztosítási szerződés kimondja: a befektetési porfóliót a biztosítást kötö választja, ezért a kockázat az övé!. Amikor kiszáll( mert ki kényszerül szállni) a befektetési egységét visszavásárolja tőle a biztosító, a biztosítotté az árfolyam különbözet. ( min.5%). Mivel a befektetési egység vásárlás és eladás ft-deviza átváltásaal jár, a biztosított viseli a ft/deviza árfolyam ingadozást, a részvény és kötvény porfolió kockázatát, és az un. egyéb költségeket.
A PSZÁF hallgat!. Kérdem én: a magánszemély milyen befolyással bír a ft/deviza árfolyamra? ( a biztosított a fizetését Ft-ban kapja). Milyen ismerettel rendelkezik a biztosított az ázsiai, az amerikai vállaltok afrikai nyersanyag bányászati cégeinek részvény árfolyamáról?
Akik a termékismertetőn ott ültek: a nyugdíjalapok menesztett emberei voltak, és volt hitelközvetítők. ( egyikük elmondta: „Hogy az a vád, hogy a biztosítók eltőzsdézték a nyugdíjalapokat? Hogy magas költséggel dolgoztak? Hiszen a törvény is 5 % működési költségnél húzta meg a határt!” Marha lett volna a nyugdíjpénztár, ha nem használja ki!”).
A UL biztosítás fedlapját levéve, és uj színes fedlapot rátéve létezik a termék nyugdíjbiztosítási változata is.
Kérdem én? Akkor ez nem a devizahitellel azonos tíőpusú „globális beetetés”? A biztosítást kötő, a nyugdíj biztosítást vásárló a saját pénzével járul hozzá, az amerikai gazdaság finan szírozásához és a saját gazdaságának romlásához, a saját munkahelyének elvesztéséhez. A PSZ ÁF pedig kiad egy egylapos figyelemfelhívást a honlapján- amit ugye a magyar átlagember naponta „látogat”, és a tájékoztató a lényeget megkerüli.
Igen, a bankok „hibáztak”.
Vannak helyek, ahol ezt a „kicsi hibát” már az évszázad csalásának hívják. Mert az.
Majd, ha egyszer lesz kormány Magyarországon, akkor meg fogják kezdeni a felelősségrevonást. A bábkormányok ezt nem teszik és nem tehetik meg.