Az USA megtalálta raktáraiban az Ukrajnának szánt ATACMS rakétákat
Az Egyesült Államok valószínűleg nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat fog Ukrajnának szállítani, miután a Pentagon raktárkészletében többletet találtak – közölte két névtelenül nyilatkozó tisztviselő pénteken az ABC Newsnak. Kijev már több mint egy éve követeli ezeket a rakétákat, de az USA eddig visszatartotta őket, mert attól tartott, hogy ezzel tovább eszkalálja a konfliktust Oroszországgal.
„Jönnek” – mondta sejtelmesen az egyik tisztviselő az ABC-nek, míg a másik úgy fogalmazott, hogy az átadásuk ugyan „terítéken van”, de Joe Biden amerikai elnök végső jóváhagyásától függ.
Az amerikai erők által az Öböl- és az iraki háborúban használt MGM-140 hadsereg taktikai rakétarendszer hatótávolsága eléri a 300 kilométert, és az M270 MLRS és az M142 HIMARS platformokról lőhető ki, amelyeket az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már korábban leszállított Ukrajnának.
Az ATACMS hatótávolsága lehetővé tenné az ukrán erők számára, hogy Oroszország határai mögött mélyebben fekvő célpontokra is csapást mérjenek, beleértve a Krímet is. Emiatt az USA tavaly óta elutasítja a rakétákra vonatkozó ukrán kéréseket, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó pedig tavaly júliusban azt nyilatkozta újságíróknak, hogy
„miközben az Egyesült Államok egyik fő célja… Ukrajna támogatása és védelme, a másik fő cél annak biztosítása, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, ami egy harmadik világháború felé vezető útra sodor minket”.
A Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői azt is állították, hogy az Egyesült Államoknak túl kevés rakéta van a készleteiben ahhoz, hogy tartalékolni tudjon.
Az ABC Newsnak azonban mindkét tisztviselő azt mondta, hogy „az USA úgy találta, hogy több ATACMS van a készletében, mint amennyit eredetileg megállapított” – fogalmazott a csatorna. Az ABC ezt a felfedezést „meglepőnek” minősítette. Bár ezeknek a rakétáknak a mennyisége és a műszaki állapota sem tisztázott, a Fehér Ház állítólag már elfogadta, hogy a Krím ellen is bevethetőek legyenek.
„Úgy gondolom, hogy a konkrét célpontok a Krímben a parancsnoki és irányítási központok, a logisztikai csomópontok – különösen a lőszerraktárak – és a légi bázisok lennének”
– mondta az ABC-nek Mick Mulroy volt CIA-tiszt és helyettes védelmi miniszterhelyettes.
Kijev azonban nyugati fegyvereket is bevetett már a Krímben lévő polgári célpontok ellen, többek között több hidat is eltaláltak brit Storm Shadow cirkálórakéták idén nyáron. A nagyobbik krími hidat – amely összeköti a félszigetet az orosz szárazfölddel – teherautóbombával és haditengerészeti drónokkal támadták. A két támadásban öt civil vesztette életét.
Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy a nyugatiak által Ukrajnának szállított fejlettebb fegyverek az összecsapások jelentős eszkalációját idézhetik elő.
„Bármi megtörténhet. Semmi sincs kizárva a NATO és Oroszország közötti ilyen intenzív közelharc hevében”
– mondta pénteken Moszkva ENSZ-nagykövetének helyettese, Dmitrij Poljanszkij.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: Illusztráció / amerikai erők ATACMS rakétát lőnek ki Dél-Korea keleti partján, 2022. október 5. © AFP / Dél-Koreai Védelmi Minisztérium
MÁRCSAK EZ HIÁNYZOTT.