Az illegális migráció nyomása alatt Délkelet-Európában összeomlott a schengeni övezet
Az Európai Unió egyik legnagyobb vállalkozása a schengeni övezet, amely emberek és áruk szabad mozgását garantálja, az illegális migráció nyomása alatt a kontinens délkeleti részén gyakorlatilag összeomlott. Miközben Magyarországon általában a déli határnál jelentkező migrációs problémák keltik fel az érdeklődést, a balkáni útvonalon lévő országok is komoly nehézségekkel küzdenek.
A Balkánt gyakran puskaporos hordónak nevezik, amely az ottani nemzetiségi és felekezeti ellentétek miatt bármikor felrobbanhat. Most is robbanásveszélyes az ottani helyzet, nem csak a szerb – koszovói ellentét miatt, hanem azért is, mert a térségre hatalmas migrációs nyomás nehezedik.
Eddig sem volt könnyű az ott lakók élete, de most a Hamász Izrael elleni terrortámadása miatt, még többen indulnak el a Közel-Keletről Európába, általában az embercsempészek segítségével. Az embercsempészés a balkáni útvonalon az egyik legjövedelmezőbb illegális iparággá nőtte ki magát.
Az EU határrendészeti ügynökségétől, a Frontextől származó adatok azt mutatják, hogy tavaly meredeken nőtt az illegális migránsoknak az Unióba való beáramlása. A szervezet adatai szerint 2022-ben 330 000 illegális migráns lépett be az EU-ba, ami 2016 óta a legmagasabb szám. Ezeknek csaknem a fele, 145 000 ember, a nyugat-balkáni útvonalat használta.
A legnagyobb gondot az ott élőknek az okozza, hogy egymás között még a térségbeli schengeni uniós tagországok is visszaállították a határellenőrzést, ami alaposan lelassítja az áruforgalmat, ami pokollá teszi az életét az Unión kívül rekedt országok fuvarozóinak. Hiszen nekik már az is sok időt vett igénybe, hogy az EU külső határán átjussanak. Most visszamentünk a múltba, amikor minden egyes államhatárnál meg kell állni az ellenőrzés miatt. Valóságos határellenőrzési cunami söpört végig a tágabb értelembe vett Délkelet-Európán.
A szlovén kormány október közepén döntött a horvátországi és a magyar határszakaszon az ellenőrzés bevezetéséről, válaszul, a terrorfenyegetettség megemelkedett szintjére és a növekvő migrációs nyomásra. Mindez a Hamász terrortámadása után egyébként várható volt.
Olaszország, hasonló szempontok miatt szintén úgy döntött, hogy a Szlovéniával való közös határon vezet be ellenőrzést. Csehország, Lengyelország és Ausztria is elhatározta, hogy a szlovák határszakaszokon az átlépést kontrollálni fogja. Szlovákia sem tétlenkedett, mert a Magyarországgal közös határon való áthaladást kezdte ellenőrizni. Németország szúrópróbaszerű kontrolt vezetett be a lengyel és a cseh határon.
Erős ellentmondás, hogy a nyugat-balkáni országok nem tagjai az EU-nak, de a legfontosabb exportpiacaik az uniós tagállamok.
A problémát jól jellemzi a boszniai helyzet. A bosnyák kamionoknak már az ellenőrzési hullám előtt is sokat kellett várakozniuk az EU határának átlépésekor. Minimum tíz órába tellett, mire beléphettek a közösség területére, de nem volt ritka a három napos veszteglés sem. Ez azt jelenti, hogy míg a határellenőrzések bevezetése előtt, Boszniából átlagosan három napba tellett, hogy Németországba érjenek, most ez öt napig tart. És a visszatérés ideje is ugyanennyi – állítja a Bne Intellinews.
A biztonságpolitikai hírportál azt a kérdést is feszegeti, hogy más politikai jellegű problémákat is felvet a schengeni övezeten belül a határellenőrzés visszaállítása. Románia és Bulgária nagy erőkkel küzd azért, hogy az övezethez csatlakozhasson. Ebben a helyzetben azonban, aligha van esély arra, hogy ez hamar megtörténjen. Így a két ország vállalkozásainak kell megfizetni az illegális migráció negatív következményeit is.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez az EU teljes kudarcát jelenti, vagyis az áruk és emberek szabad mozgásának az Unión belüli részleges összeomlását. Az áruk és emberek szabad mozgása az EU egyik alapelve, amely most az illegális migráció fokozott veszélye miatt romokban hever.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy a 2015-ös migránsroham után, az EU miért nem tett határozottabb lépéseket az illegális migráció megállítására? A választ megnehezíti, hogy a migránssimogatásban jeleskedő kormányok, Berlinben, Párizsban, Stockholmban, inkább az illegális migránsok betelepítésében jeleskednek, mint sem távoltartásukon fáradoznának.
Gyakorlatilag tehát az a helyzet, hogy a schengeni övezet szétverése egyenes következménye annak, hogy a nyugat-európai kormányok még most sem tesznek semmit, az illegális migráció megállításáért.
Mindeközben a biztonságpolitikai szakértői közösség folyamatosan azt jelzi a közel-keleti események megerősítették, hogy a fegyveres konfliktusok sújtotta térségekből a különböző szélsőséges és terrorista csoportok tagjai áttelepülnek, hogy a biztonságot és a stabilitást aláássák az Európai Unióban.
G. Fehér Péter – Magyar Hírlap
Kiemelt képen: Migránsok érkeznek Szlovéniából Ausztriába / Fotó: AFP/NurPhoto/Fabrizio Di Nucci
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
