Az Egyesült Államok: gondok Afganisztánban
Az amerikaiak nem csak romboltak, hanem építettek is Afganisztánban. Ez a gondolat hangsúlyosan van jelen David Petreaeus, az Afganisztánban levő szövetségi csapatok/ ISAF/ parancsnokának interjújában, amely a Spiegel-online weboldalon jelent meg. Az amerikaiak sok ezer kilométer utat, iskolákat, orvosi rendelőket építettek. De a helyi lakosok ezeket a jótetteket nem túlzottan értékelik.
Petraeus megjelöl egy fontos okot, ami miatt a NATO csapatoknak sehogy sem sikerül lecsillapítaniuk Afganisztánt. Kiderül, hogy „hosszú ideig az ellátás nem volt megfelelő”. Most ezt a problémát megoldották. Az amerikaiakat megerősítették 30 ezer fővel, fegyverzettel és pénzzel. Igaz, nem világos, hogy az ISAF miért éppen erejének fokozása idején szenvedte el a legnagyobb veszteségeket élőerőben. A tábornok erre nem ad magyarázatot. Arra sem adott választ, hogy a katonai hírszerzés közel tíz éven át miért botorkál sötétben. Nem azért-e, mert a helyiek nélkül nem oldható meg a feladat, de ugyanakkor nem megbízható dolog, ha rájuk támaszkodnak? Petraeus interjújából az is kitűnik: fennáll a kockázata, hogy a nyugati instruktorok által kiképzett afgán rendőrök egy része átállhat valamelyik harctéri parancsnokhoz vagy narkóbáróhoz.
Elkeserítőek az afganisztáni hatalmi struktúrákban a korrupció elleni harc eredményei. Kik irányítanak, ha az összes vezetőt börtönbe ültetik? A tálibok nem akarnak tárgyalni a korhadt rendszerrel.
Norman Paech professzor, német politológus, aki korábban a die LINKE párt külpolitikai frakciójának volt a vezetője, kijelentette:
– Világos, hogy Afganisztánban is olyan megoldást keresnek, mint Irakban. Addig lesznek ott, amíg meg nem szilárdul a nyugatbarát kormány, amely amerikai segítséggel fenn tudja tartani magát… Most kísérletet tesznek újabb csapatok küldésére, hogy országszerte biztosítsák a fölényt.
Úgy tűnik Afganisztán nem egyedüli célja az Egyesült Államoknak az adott régióban. Szakértőnk megerősíti ezt az elgondolást.
– Végeredményben Iránról van szó. Iránban marad az egyedüli kormány, amely szembeszáll az amerikaiakkal. A környező országokban, Szaud-Arábiától Kuvaitig, Irakig és Afganisztánig nyugatbarát a kormány. Beleértve Pakisztánt is. Csak Irán nem. A nukleáris fegyver kérdése az utóbbi időben előtérbe került, Rendszerváltásról van szó, olyan vezetés létrehozásáról, mint amilyen Irakban Maliki vagy Afganisztánban Karzai kormánya.
Az Afganisztánban levő nyugati katonák tudják ezt, de erről nem szólnak. Arra a kérdésre, hogy mennyire harcképes az afgán hadsereg, Petraeus kitérően azt válaszolta, hogy „amennyiben sikerül csökkenteni a fegyveres konfliktusok hevességét, az afgán hadsereg képes lesz a lakosság védelmére”. És ha nem sikerül?